Fekete, vagy fehér – tényleg ez számít?

Többször neki álltam ennek a cikknek, de most úgy döntöttem, hogy végig írom, és posztolom. Tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok pozitív, és negatív véleményt fogok kapni e cikkem kapcsán, amit egyáltalán nem bánok. Egy olyan témáról írok, ami itt van az életünkben, napi szinten, amivel mindenki – elsősorban aki itt él az Egyesült Államokban – rendszeresen találkozik, és amelyről mindenkinek van véleménye.

A Fekete – Fehér ellentétről beszélek. Egy olyan témáról, amelynek egyáltalán nem szabadna témának lennie, mégis, mindenhol ezt halljuk, még a ma esti Grammy  díjkiosztón is helyet kapott.

A mai modern életben, a világ egyik legnagyszerűbb országában, ahol különféle nemzetiségű, és bőrszínű emberek élhetik az „amerikai álmukat”, ahol nem irigykedve beszélnek a másikról, a fekete-fehér ellentét napi szinten téma. Találkozhatunk vele a TV-ben, a politikában, a zenében, a művészetben, az iskolákban, az utcán, a mindennapi életben.

Sajnos, én is tapasztaltam már többször is, mit is jelent ez pontosan. Hadd osszak meg egy rövid történetet:

Egyik nap beléptem az egyik benzinkúthoz, hogy fizessem a tankolásomat. Az USA-ban előre kell fizetni a tankolásért, ez köztudott. Szóval, beléptem, és kértem benzint a 11-es kútra, 30 dollárért. Két hölgy dolgozott a pult mögött. Tudom, akcentusom van, de az elmúlt 20 évnek köszönhetően elmondhatom, hogy már nagyon jól beszélem a nyelvet. Mosolyogva kértem tehát a benzint, és nyújtottam át egyiküknek a pénzt. A hölgy ránézett a mellette lévő kolléganőjére, és gúnyosan ezt mondta: „Mit mondott?” (mármint én), a másik hölgy mivel nem figyelt rám, nem tudta a választ. Én ismét udvariasan kértem a benzint a 11-es kútra. A szituáció megismétlődött. Nem hiszem el, hogy nem értette azt a szimpla pár szót, amit mondtam: „a 11-es kútra kérek 30 dollárért”. A kolléganő megismételte a mondatomat, mire végre megkaptam a benzint.

Sajnos ezt nem tudtam másnak tulajdonítani, mint annak, hogy én szőke vagyok, és a bőrszínem fehér, az övéké pedig fekete. Szó nélkül távoztam, pedig tudtam volna mit mondani.

De hasonló szituáció lezajlott már többször, párbeszédekben, csak éppen ellentétes oldalról. Íme, innen is egy történet: Kellemes kávézás közben kapom a kérdést egy férfitól: „Na, és volt már fekete barátod?”. Megjegyzem, kapcsolatot próbáltunk kialakítani, de én az ilyen, és ehhez hasonló kérdésekből azonnal levonom a következtetést. Miért számít az, hogy korábban fekete, vagy fehér férfi volt a barátom? De most komolyan? Miért fontos az, hogy milyen színű a bőre, miért nem az a lényeg, hogy hogyan bánt velem, mit adott meg nekem, és miért működött, vagy éppen nem működött az a kapcsolat?

Hadd jegyezzem meg, tőlem nagyon távol áll bármiféle rasszizmus. Itt élhetek álmaim országában, a barátaim között van fekete is, és fehér is, mind nagyszerű emberek, egytől –egyig. Volt negatív, és sok pozitív tapasztalatom is mindkét oldalról.

Azért posztolom ezt a cikket, mert elegem van a buta és unintelligens kérdésekből, és az egész fekete-fehér ellentét véleményem szerint nevetséges, mindkét oldalról. Nevetséges, hogy a benzinkútnál dolgozó nő azért gúnyol ki, mert szőke vagyok, és a majdnem barátom abból akar levonni következtetést, hogy korábban volt-e fekete barátom.

Hagyjuk már ezt a fekete-fehér témát, mert kezd nagyon unalmassá válni. Mindenki koncentráljon a saját életére, és hozza ki abból a maximumot, és töltse meg pozitív gondolatokkal, és boldogsággal. Függetlenül attól, hogy fekete, vagy fehér a bőrszíne.

Szőke Marianna / Las Vegas, NV

 

 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*