Vége az amerikai belharcnak!

Az utolsó pillanatban egyezett meg egymással Washingtonban a demokrata és a republikánus párt a kormányhivatalok újranyitásáról és az adósságplafon megemeléséről. Jack Lew pénzügyminiszter szerint ugyanis csütörtökön jött volna el az a nap, amikor kiürül a kassza, és már nem biztos, hogy az Egyesült Államok minden kifizetési kötelezettségét teljesíteni tudta volna.

Hivatalosan még nem fogadták el a javaslatot, amely a várakozások szerint lezárja a több hete tartó politikai csatározást, ám az amerikai sajtó értesülései szerint a tárgyalásokon már megállapodtak, és a kongresszusban, a magyar idő szerint csütörtök hajnali szenátusi és képviselőházi szavazáson már nem lesz gond.

Úgy tűnik, végül a republikánusok elszámították magukat. A politikai feszültséget kirobbantó konzervatív, „teadélutános” szárny legfontosabb célja az volt, hogy megakasszák az Obama-féle egészségbiztosítási reform életbelépését, illetve ellehetetlenítsék azt. Ezt kérték cserébe az adósságplafon megemeléséért, ám csupán annyit értek el, hogy ezentúl szigorúbban ellenőrzik a betegbiztosításukhoz állami támogatást igénylők rászorultságát, anyagi körülményeit. Ennek ellenére Jay Carney fehér házi szóvivő óvatos volt, nem ünnepelt. „Itt nincsenek győztesek. Máris megfizettük ennek az árát” / Reuters /

A sok próbálkozás után végül mindenki számára elfogadható javaslatot a szenátus két vezetője, a többségben lévő demokratákat vezető Harry Reid és a republikánusok első embere, Mitch McConnell dolgozta ki. A két tapasztalt szenátor személyes ellentéteit félretéve ült le még szombaton tárgyalni és dolgozta ki a javaslatot, amely megmentheti az Egyesült Államokat attól, hogy a fizetésképtelenség szélére kerüljön. Az általuk kidolgozott szöveg azonnal újraindítaná a két hete leállított kormányzati hivatalok működését, és biztosítaná, hogy január 15-ig legyen pénz a működésükre. Az adósságplafont pedig úgy emelné meg, hogy február 7-ig kitartson. A megegyezés további része, hogy december 15-ig a két párt megállapodásra jut a hosszú távú adózási és költségvetési kérdésekről.

De mi is az az adósságplafon?

Ha az amerikai szövetségi állam többet költ, mint amennyi bevétele van, akkor a pénzügyminisztérium kötvényeket bocsát ki, hitelt vesz fel. Ennek felső határát a Kongresszus törvényben szabja meg, ez az adósságplafon (jelenleg 16,699 ezermilliárd dollár). Ezt időről időre meg kell emelni, hogy továbbra is tudja finanszírozni a kiadásait az amerikai állam. Most azonban a republikánusok nem voltak erre hajlandóak, cserébe Obama egészségbiztosítási reformjának elhalasztását, módosítását kérték. Az elnök és a demokraták ebbe nem mentek bele, emiatt húzódott el a vita, ami hamar túllépett az egészségügy kérdésén. Óráról órára más feltételek bukkannak fel, amelyeket a megállapodásért és az adósságplafon emeléséért kértek, illetve ajánlottak a felek.

Ha az adósságplafont nem emelte volna meg a Kongresszus, akkor onnantól már bármelyik nap előállhatott volna az a helyzet, hogy több a kiadás, mint az adóbevétel. A kincstárban pedig ekkor már nem lett volna több, mint 30 milliárd dollár, ami nem elég arra, hogy fedezze a kiadásokat, egy elhúzódó válság esetén becslések szerint a pénzügyminisztérium a számlák körülbelül 30 százalékát nem tudta volna kifizetni.

/Reuters/

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*