Akinek szívügye a nemzet jövője, annak az ifjúsággal kell törődnie!

45 éves fennállásukat ünnepelte a két Calgary-i cserkészcsapat

Az est jelszava: Akinek szívügye a nemzet jövője, annak az ifjúsággal kell törődnie! Idén január 26-án tartottuk meg szokásos évi Tábortűzi Estünket, amely ez alkalommal nagyon különleges volt számunkra, mivel csapataink, a 73 sz. Patrona Hungariae lcscs. és a 74 sz. Kapisztrán Szent János cscs. megalapításának, 45. évfordulóját ünnepeltük. Az estet zászlófelvonással kezdtük. Amíg kúszott fel a magyar zászló felhangzott a cserkész induló.

Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy ezen a jeles eseményen Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség-ünk elnöke, (Imre-bá)  is részt vett  Tartalmas ünnepi beszédében többek között méltatta a csapataink múltját és bíztatott bennünket a további eredményes jó munkára. Imre-bá külön megbízatást kapott a Magyar Művészeti Alap vezetőjétől, hogy ha már Calgary-ban jár, a helybeli Savanya István, költő és zeneszerzőnek, adja át a neki itélt Ex Libris díjat. Ezt az est folyamán ünnepélyes keretekben Imre-bá meg is tette. Gratulálunk Istvánnak ezért az elismerésért.

Szintén öröm volt számunkra, hogy a Kálvin Magyar Református Egyház, a Calgary-i Magyar Ház, az MHBK csoport, az Arts and Heritage Társaság, s végül de nem utolsósorban Katolikus Egyházközségünk vezetői is velünk voltak ezen a számunkra nagy évfordulón. János-bá a csapatok nevében köszönetét fejezte ki mindazon a személyeknek, egyesületeknek, parancsnokoknak, vezetőknek, cserkészszülőknek és cserkészbarátoknak, akik valamilyen formában segítették csapatainkat, akár erkölcsileg, vagy anyagilag, illetve valamilyen módon közreműködtek az elmúlt 45 év munkájában. Külön köszönetét fejezte Lőrinc atyának, a házigazdánknak, majd a Szent Erzsébet Egyházközség korábbi plébánosainak és híveinek, hogy az elmúlt 45 évben helyet, illetve otthont adtak számunkra és támogatták csapataink létét és munkáját.

Ezt követve bemutatta a csapatok jelenlegi vezetőit, akik hétről hétre önfeláldozó munkával helytállnak az összejöveteleken, kirándulásokon, egyéb más külön programokban és a csapat táborokban minden ellenszolgáltatás nélkül. Élükön állnak Bata Ervin és felesége Anna a jelenlegi csapatparancsnokok. Az esemény sikerét jelzi az is, hogy nagy örömünkre minden belépőjegyet eladtunk, és így közel 300-an voltunk jelen. A résztvevők nagy létszáma miatt a tanácsteremben is kellett vendégeket elhelyeznünk.

Az ünnepi vacsorát a cserkészek szolgálták fel. A vacsorát mint mindig cserkészszülők készítették el, ez évben újra Molnos Iluska, főszakácsunk és Sarbu Kinga,  főcukrászunk szaktudásos vezetésével. Nekik és a többi segítő szülőnek köszönhetően nagyon finomra sikerült minden fogás. Köszönet illeti még Kiss Gyulát és feleségét Katit akik, habár nincs gyermekük a csapatokban minden évben készségesen segítenek úgy a bevásárlásban  mint a konyhán.

A terem falán körben elhelyezve fényképtablók mutatták be csapataink elmúlt 45 évét. Ez nagy sikert aratott a vendégek körében. Többen hangos tetszésnyilvánítással fogadták, amint felismerték magukat, vagy barátaikat a több évtizedes fotókon. A tábortűz alatt felidéztünk néhány kedvenc emléket, jelenetet, az elmúlt 45 évből egy-egy számmal, melyben minden kiscserkész és cserkész szerepelt. Előadásainkon a közönség jól mulatott, sokat nevetett.Különösen jó érzés volt az is, hogy velünk együtt énekelték a szép magyar népdalokat.

Csapataink vezetői és a cserkész korosztályúak előadták a „Zavaros a Tisza” című ballada két eredeti versszakát, majd ez alkalomra János-bá által költött csapataink történelméről szóló szöveget, Igy lett a balladából rövid csapat krónika.

1900-nak, 68-dik évében,

árvalányhaj meghonosult, a mi városunkban.

Montreálból ez év, jött Hajdúsik atya,

csapataink létrejöttét gyorsan megalkotta.

Buzogány Katinka, volt ebben segédje,

majd ők lettek vezetői az új csapatoknak.

Beindult a munka, sok gyermek állt sorba,

hogy a cserkész tudásokat mind elsajátítsa.

Eljött a nagy ünnep, zászlószentelésnek,

Erre a szép alkalomra sokan összegyűltek.

Kapisztrán Szent János, a fiú csapat neve,

74-es csapat számmal lett az bejegyezve

A leány csapat meg, Patrona Hungariae,

Nevet kapta a központtól 73-as számmal.

Sok év telt el azóta, sok szép magyar népdal,

hangzott el sok cserkész ajkon sokak örömére.

Itt vagyunk mi mostan, a múltat ünnepelni,

45 év elteltével a jövőbe nézni.

Köszönetet mondunk, mind azon személynek,

akik az elmúlt éveket lehetővé tették.

Az idő nem áll meg, ezen a szép napon,

fogadalmunk értelmében folytatjuk a munkát.

Ehhez kérjük a jó, Istennek áldását,

adjon erőt és kitartást további munkánkhoz.

adjon erőt

és kitartást

további munkánkhoz

 Az est folyamán szervezett tombola  bejövetelét, úgy mint az elmúlt 11 évben a kárpátaljai cserkészek javára továbbítjuk. Külön öröm volt számunkra, hogy köztünk volt Buzogány Katinka néni is, aki a leánycsapat alapítója és első parancsnoka. Ezen kivül velünk voltak a volt parancsnokok közül: Czentyéné – Seibert Zsuzsa, Pintér Jánosné – Erzsi néni, Pintér János és Szojka András. Számos olyan cserkész is eljött az estre akik valaha a csapatban tagok voltak. Sőt volt több köztük, akik az alapító tagok voltak. Az estet a hagyományos Szellő zúg távol dalolásával, a szeretet kör megalakulásával majd azt követően a Himnusz éneklése közepette zászlólevonással zártuk.

Hajrá Calgary-i cserkészcsapatok, csak így tovább!
Ünnepségünk másnapján a vezetők a cserkészmisét követően Imre-bával ebédeltek. Imre-bá ez alkalommal ismertette a magyar cserkészet és szövetségünk jelenlegi helyzetét. Nagyon kellemes és tanulságos délután volt.

Németh Tamás és Pintér János, Calgary, Kanada

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*