New Yorkban él az első magyar, aki egyedül vitorlázta körül a Földet

Március 8-án ünnepelte hatvanadik születésnapját Kopár István, az első magyar vitorlázó, aki egyedül, egy kikötéssel kerülte meg a Földet, miközben gyorsasági világrekordot állított fel.

Kopár István gyermekkorától vitorlázott a Balatonon. A gimnáziumban angol szakra járt, mellette kitanulta a nemzetközi távírászatot. 1971-től 1984-ig a Mahart Tengerhajózási Üzemigazgatóságánál dolgozott mint matróz, majd mint gazdasági tiszt. Elvégezte a Testnevelési Főiskola edző szakát, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának hajózási szakát.

Föld körüli útjára 1990. június 29-én indult el Salammbo nevű, Balaton 31-es típusú hajójával. Terve az volt, hogy a glóbuszt a legnehezebb hajózási útvonalon egy kikötéssel kerüli meg. A Gibraltárból Ausztráliáig vezető, 153 napig tartó első szakasz a vártnál is küzdelmesebbnek bizonyult: a hajó gyakran került viharba, és megesett, hogy navigációs műszerei működésképtelenné váltak.

November 18-án a több mint 100 km/órás szélben a hajó felborult, sok felszerelés tönkrement, Kopár István a megrongálódott hajóval csak nagy nehézségek árán érte el az ausztráliai Fremantle kikötőjét. Itt a magyarországi üzletmenetnek “hála” saját zsebből és baráti adományokból kellett a készletet összevásárolnia. Útját egyhónapos pihenő után, december 29-én folytatta. A Salammbo március 6-án érte el Dél-Amerika legdélibb pontját, a Horn-fokot. A második szakasz egyik emlékezetes élménye volt, amikor Kopár István és a BOC Challenge Föld körüli vitorlásversenyen részt vevő Fa Nándor összetalálkozott a déli félteke viharos vizein. Az út végére az élelmiszerek nagy része tönkrement, így az utolsó hetekben valósággal éhezett: csak egy kevés csokoládén és mazsolán tartotta fenn magát.

Célját azonban elérte, és nem egész egy év után, 1991. május 14-én kikötött Gibraltáron, gyorsasági világrekordot felállítva. Visszatérése után azt nyilatkozta: “Fa Nándor útja a BOC Challenge versenyen egy amatőr profi módon előkészített vállalkozása volt – az én utam egy profi amatőr módon végigcsinált próbája.”

A következő évben ugyancsak a Salammbóval barátja, földije és edzőtársa, Cittel Lajos társaságában indult az Amerika 500 éve elnevezésű versenyen; a rajtnál I. János Károly spanyol király az összes résztvevő közül egyedül őt fogadta. A versenyen, amelynek résztvevői Kolumbusz hajóinak útvonalát követve szelték át az Atlanti-óceánt, és ott értek célba, ahol egykoron a felfedező megpillantotta az általa Indiának vélt amerikai kontinenst, saját kategóriájában a második helyen végzett. Az Újvilágba érkezve átadhatta George Bush akkori amerikai elnöknek Török Zsolt térképész remekművét, egy Kolumbusz-kori, az amerikai földrészt ábrázoló térkép hasonmását, amelyet hajójuk vitt magával.

Kopár István 1993 és 1995 között több versenyen állított fel rekorderedményeket, a Miami-Azori-szigetek közötti utat napi 150 tengeri mérföld sebességgel tette meg; első magyarként szerezte meg az ARC óceáni átkelő versenyen a Kapry’s trófeát, ezúttal Sörös Jenő barátjával. 1996-1997-ben a Hongkong Challenge Föld-kerülő vitorlásversenyen elnyerte a Sir Edward Heath Kupát mint a leggyorsabb Föld-kerülő hajó kapitánya. Ezzel a versennyel nemcsak egyedülálló magyar sportteljesítmény született, de Kopár Istvánnak csaknem egy évtizedes, nemzetközi sportdiplomáciai tevékenysége is véget ért.

Számos díja között szerepel a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz- és az 1997-ben neki ítélt Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. 1998-ban Balatonalmádi díszpolgárává avatták. Sok külföldi díjat is átvehetett, 1994-ben az exkluzív Cruising Club of America Blue Water kitüntetésre jelölték, 1994-ben a Slocum Society örökös tagjává választották.

A magyar vitorlázás kiválósága jelenleg az Egyesült Államokban él. Floridában dolgozott hajóépítő műhelyben, az Amerikai Vitorlásszövetség megbízásából oktatókat képzett, ma New Yorkban egy vitorlásklubot vezet. Nemrégiben jelent meg Kihívás, a Szilas pataktól Connecticut folyóig című könyve, amely fotókat és DVD-mellékleteket is tartalmaz; az első rész a Salammbo Föld körüli útjának leírása, a második rész a megvalósított álmot követő útkeresés, az életút szakmai és emberi számadása.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*