Van kiút a nyomorból?

A kubai olajválság idején az IMF és a Nyugat hátat fordított Kubának. Földjeiken kívül semmijük sem maradt.  Az éhínséget furcsa, de kreatív módszerekkel és társadalmi összefogással előzték meg. Mivel Magyarország is kerülhet ilyen helyzetbe, érdemes megnézni a filmet. Államcsőd esetére kötelező anyag. Mit tegyünk, együnk, ha nem lesz pénzünk élelmiszerre? Van-e kiút a nyomorból?

A teljes elszigeteltségből és nyomorból “zöld forradalommal”, városi kertekkel és kertészkedő értelmiségiekkel törtek ki. Saját maguknak is megtermelhetjük az élelmiszert, még a városokban is. Vessük be földjeinket! Parkok, kutyafuttatók helyett veteményes kerteket! Az olajválság és az elszigeteltség a káosz helyett összefogta az országot: újra egymásra találtak az emberek. A szomszédok segítettek, élelmiszert vittek egymásnak. Kubában mindenkinek van lakása és számíthat az államra.

Műtrágya, ökrök, traktorok, pénz helyett cserekereskedelem, központilag szervezett élelmiszerosztások és állam által osztogatott ingyen biciklik. Kevesebb zsír, több zöldség. Tevebolt, autóstop, 3 óránként járó buszok. Kocsik helyett lovak és biciklik. Hosszabb átlagéletkor, egészségesebb életmód.

A permakultúrás gazdálkodás lényege az, hogy a gazda a gazdaság minden egyes elemét – növények, állatok, épületek, táj és ember – egy közös rendszerbe foglalja össze, a közöttük lévő kapcsolatokat tudatosan tervezi meg, használja ki. Így maguk a természetes folyamatok léphetnek az egyébként sokszor energiaigényes, költséges tevékenységek helyébe: például a gyümölcsösben, zöldségesben kapirgáló tyúkok amellett, hogy összeszedik a kártevőket és a gyomok magvakit, trágyájukkal javítják a talaj minőségét, így szükségtelenné teszik a gazda munkáját és a vegyszerhasználatot. A gazdaságok jellemzően önellátásra törekszenek, terményeik köre igen széles, de ezekkel leginkább csak a termelőket felkeresve ismerkedhetünk meg.

Magyarországon a permakultúra még nem igazán terjedt el, leginkább az ökofalvak kertjeiben találkozhatunk egy-egy megvalósult részletével (gyümölcsös, ártéri gazdálkodás, tanfolyamok szervezése…). 2007-ben alakult meg a Magyar Permakultúra Szövetség, amelynek tagjai segítik az érdeklődőket az eligazodásban, találkozókat és tanfolyamot szerveznek, cikkeket írnak, levelezési listát vezetnek. A mozgalom egyik hazai úttörőjének, Baji Bélának köszönhetően előreláthatólag idén megjelenik a témával foglalkozó első magyar nyelvű könyv, amelyből megismerhetjük a permakultúra történetét, a tervezés alapjait, valamint a szerző saját, tápiószelei gazdaságában az utóbbi évek során felhalmozódott tapasztalatait.

 

 

 

Forrás: freudhalott.blog.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*