Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával magyarázzák

A busójárás eredete, történeti és néprajzi áttekintése.A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.


Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokáság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.


A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

A Busó fűzfából   faragott maszkot viselő alak, akinek jellemző ruházata a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőrderékban kötéllel vagy lánccal összekötve, melyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, vállukon tarisznya. Jellemző kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósulyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is. A „szép busók” a sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok. Farsang idején a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapokban megszokott morális szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformációmegélése is.

A hagyományos kézművesség több formában is jelen van. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját. Egyesek busótársaik számára is faragnak. Közülük több olyan tehetséges specialista került ki, akik kiállításokon, és vásárokon is megjelennek maszkjaikkal. Néhány csoportban kialakult gyakorlat, hogy (általában a vezető busó) „stílusát” követve faragnak, vagy ő maga faragja a csoport többségének maszkját. Így egyes csoportok a maszkok jellemző jegyei alapján is beazonosíthatóak. A kevésbé ügyesek vásárolják (kapják) a maszkjukat.
Mohácson többen kézműves mesterségként is foglalkoznak álarcfaragással. Az 1970-es évektől három jelentős mestere is volt e kézműves tevékenységnek. Kalkán Mátyás a Népművészet Mestereként szakkör keretében tanított. Englert Antal maszkfaragó Népi Iparművész is az ő tanítványa volt. Ma már tőle is tanulhatnak a fiatalok: pl. Udvardi Krisztián, Rosta Endre (maszkfaragó Népi Iparművész), Prókai György(maszkfaragó Népi Iparművész). Késity György egykori múzeumi restaurátor, és a pár éve elhunyt mester, Kunovszky János is sokaknak adta át tudását. Aktív faragók még: Ifj. Kunovszky János, Élő József(maszkfaragó Népi Iparművész), Reiter József, Antal Zoltán, Antal Alex, Gagyi Zoltán (maszkfaragó Népi Iparművész), Hafner Miklós, Baráth Gábor, Kulutácz Mátyás, Sas Tibor.
Annak ellenére, hogy a maszkok nagyon változatosak, és magukon viselik készítőjük egyéniségét, stílusát mégis stabilan őrzik a mohácsi jellegüket, ezzel is továbbörökítve, védelmezve a hagyományt. Egymás munkáit számon tartják, minősítik, kritizálják, és elismerik.

undefined  
 

 

 

 

 

 

 

 

 

Busójárás
2013. február 7-12.
Néhány program kiemelve.

Február 07. (csütörtök) Kisfarsang
15.00: a város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása
16.00-17.00 óráig a Széchenyi téren busójárási eszközök bemutatója
19.00: Busó táncház a Duna Irodaházban (Szabadság utca 4-6.) (belépődíjas! – 600 Ft)

Február 08. (péntek)
19.00: a Kossuth Filmszínházban „Oj gajdasu – Az egykori Mohács zenéje”, az első dudás-CD lemezbemutató koncertje (a Misina zenekar és a Šokadija közreműködésével)

Február 09. (szombat)
10.00-18.00 óráig a Síp utcában: „Veselje sa Bušama” – „Vigasság a busókkal” maszkfaragó-bemutató, bemutató korongozás, farsangi játékok, sokacbab-főzés, zene: Novitim
13.00: a Botos busócsoport busólakodalmas menete a komptól a Deák térig, majd vissza a Széchenyi térre, közben a busószobor megkoszorúzása a Bensheim téren
16.00: a Deák téri szabadtéri színpadon a Poklade és a Sokac-kör busócsoportjának közös bemutatója, majd Versendi Kovács József, a Népművészet Mestere és zenekara koncertje, utána további busócsoportok bemutatói

Február 10. – Farsangvasárnap
9.00-13.00: a Kanizsai Dorottya Múzeumban (Kisfaludy u. 9.) játszóház
10.00: a Kossuth Filmszínházban (Deák tér 3.) nemzetiségi néptáncműsor
14.20: a Kóló térről a Széchenyi térre busófelvonulás
15.30: a főtéri szabadtéri színpadon (Széchenyi tér) busóavatás, polgármesteri köszöntő
15.30: a főutcán (Szabadság utca – Dózsa György utca) és a főtéren (Széchenyi tér) szabad farsangolás
16.00: a busócsoportok és a felvonuló néptánccsoportok bemutatói a Széchenyi téri színpadon
16.50: a Duna-parton a farsangi koporsó vízrebocsátása a kompról a Bödönhajós csoport közreműködésével
17.00: a Mohácsi Tamburaiskola összevont zenekara mohácsi népzenét játszik
17.10: a Széchenyi téren máglyagyújtás – busók körtánca
19.00: tánc a busókkal a Duna Irodaházban, zene: Center Band (belépődíjas! – 600 Ft)

Február 11. (hétfő)
13.00: a Sokac-körtől a busók hagyományos házról-házra járása a Kóló téren és a környező utcákban

Február 12. – Húshagyókedd
15.00: busócsoportok indulása a főutca érintésével a főtérre
16.30: a főtéri (Széchenyi tér) színpadon a Zora Néptáncegyüttes műsora
17.30: a Széchenyi téren máglyagyújtás – koporsóégetés

 http://www.mohacsibusojaras.hu

 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*