Különleges elbánást kap pedig még meg sem született

II. Erzsébet királynő szerdán külön uralkodói pátenst adott ki arról, hogy ha unokája, Vilmos herceg első gyermeke leány lesz, akkor is megillesse őt a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang.

Így már jóval megszületése előtt “emancipálta” majdani dédunokáját a brit uralkodó. Az ügynek az ad aktualitást, hogy Katalin cambridge-i hercegnő – Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának hitvese – első gyermekét várja. A szerdán kiadott pátenssel az uralkodó visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király 1917-ben kelt dekrétumát, amely gyakorlatilag kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából.Az akkori rendelet szerint ugyanis ezek a titulusok csak az uralkodó gyermekeit, az uralkodó fiának gyermekeit, valamint a férfi trónörökös – vagyis a walesi herceg – elsőszülött fiának elsőszülött fiát illették meg.

II. Erzsébet királynő szerdai gesztusa szorosan illeszkedik a brit királyi család tagjainak egyenjogúsítását célzó, nagy lendülettel elindult modernizálási folyamathoz. A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció elhatározta, hogy három évszázad után mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől. A brit kormány kezdeményezését már elfogadta az a 15 másik nemzetközösségi tagország is, amely alkotmányosan a brit uralkodót ismeri el államfőjének, jóllehet a szükséges törvénymódosításokat még jóvá kell hagyni az érintett államok parlamentjeinek.

Az elindított reformfolyamat eredményeképpen Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermeke nemétől függetlenül mindenképpen örökli majd édesapjától a koronát. Így ha a hercegi házaspárnak az idén leánygyermeke születik, Vilmos után ő lesz az uralkodó, és ha később lesz egy öccse, ő az eddigi szabályokkal ellentétben nem kerülhet majd nővére elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született. A történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó netán katolikus hitű házastársat választ.

A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement – néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt – intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus.

Forrás: MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*