2012 legjobb tudományos videói

A The Guardian év végi válogatást közölt az év legjobb tudományos videóiból. A tíz legjobb videóból most ötöt mutatunk meg olvasóinknak. Kiderül, hogyan lebegtethető egy asztali lámpa, hogyan képzelhető el élet pulzus nélkül, miért olyan ritka a Vénusz-átvonulás, hogyan menthetőek meg a növények a kihalástól, és hogy mit tud egy muslica szeme.

A 2012-es év is tele volt érdekes és látványos tudományos felfedezéssel. Ebben az évben fedezték fel a Higgs-bozont, a Curiosity leszállt a Marsra, és a világnak – a maja naptár ellenére – nem lett vége. 2012 a tudományos videók éve is volt; ebben az évben kezdtek el futótűzként terjedni a különböző videómegosztókon a jobbnál jobb tudományos tárgyú videók.

Már csak az a kérdés, hogy az interneten található elképesztő mennyiségű információból hogyan válasszuk ki a valóban szórakoztatónak, érdekesnek, inspirálónak és tanulságosnak mondhatóakat. Ma az információk nagyjából „szájról-szájra”, jobban mondva Facebook- vagy Twitter-bejegyzésről bejegyzésre terjednek. Azt gondolhatjuk, hogy ami tényleg , az így úgyis elterjed. De emellett hasznos, hogy vannak olyan oldalak, amelyek összegyűjtik számunkra a minőségi videókat. A Ri Channelen például több mint 200 kiváló tudományos videót találhatunk (angol nyelven). A The Guardian bloggerei ebből az összeállításból válogatták ki az elmúlt év 10 legjobb tudományos videóját. Lássuk, mit választottak!

1. Beyond the Gardens – A kerteken túl

A videó azt mutatja be, hogy ma már nem kell, hogy egyetlen növény is kihaljon, hiszen a technológia megengedi, hogy a magokat konzerválják, és ezzel megőrizzék a földi növényzet sokféleségét egy úgynevezett magbankban (vagy magtárban). A filmen bemutatott intézetben több mint 2 milliárd féle magot őriznek. A tárolás előtt a magokat összegyűjtik, megtisztítják, megröntgenezik, megszámolják és adminisztrálják a fontos adatokat. A tárolt magok metabolizmusai nem működnek, tehát nem pusztulnak el, belőlük bármikor előállítható az adott növény. Így a kihalásra ítélt fajok könnyen megmenthetők.

2. Life without a pulse – Élet pulzus nélkül

A kisfilm azt mutatja be, hogy hogyan lehetséges élni szívverés, azaz pulzus nélkül. Tudható, hogy a szívmegállás az egyik leggyakoribb halálok; általában hirtelen, sokszor különösebb előzetes tünetek nélkül jelentkezik. Ha ezekre az esetekre lenne kéznél valami megoldás, rengeteg emberéletet lehetne megmenteni…

A sebészi megoldás az lehetne, hogy eltávolítják az egész működésképtelen szívet, és azt helyettesítik két, a szívhez hasonló felépítésű pumpával. Ezek a pumpák folyamatosan keringetik a vért az érrendszerben, a páciens él – de szíve, így szívverése nincs.

A videón azt láthatjuk, hogy mindez ma már nem tudományos-fantasztikus elképzelés, hanem valóság.  Állatokon kísérletezték ki az eljárást: a szívet eltávolították, és a helyébe a dupla pumpát helyezték: és csodának csodájára az állatok életben maradtak: működött az emésztésük, a kiválasztásuk, mozogtak stb. A szokásos életfunkciók vizsgálatakor azonban halottnak kellett volna őket nyilvánítani, hiszen pulzusuk nem volt…

Több mint ötven állatoperációt hajtottak végre, mire felmerült lehetősége annak, hogy emberen is kipróbálják az eljárást. Az alany az amiloidózis nevű betegségben szenvedett; ez abnormális fehérjefelhalmozódást okoz a különböző szervekben, és ezzel működésképtelenné teszi azokat. A betegnek a szívét támadta meg a kór; nagyjából 24-48 órája volt hátra, amikor úgy döntöttek, megoperálják. A beteg – ahogy a videóban látható fényképek mutatják – az operációt túlélte: a vér keringett az ereiben, bár pulzusa nem volt. A történet azonban szomorú véget ért: a betegség pár héttel később megtámadta a tüdejét is, így már nem tudtak rajta segíteni.

3. Twice in a Lifetime – Kétszer az életben

A filmen a fiatal tudós azt a jelenséget magyarázza, amit Vénusz-átvonulásnak neveznek. Ez az a különleges helyzet, amikor a Vénusz (a Földről nézve) elhalad a Nap előtt. Ez egy nagyon ritka jelenség, jobban mondva egy emberélet alatt legfeljebb kétszer láthatjuk, és ez a két alkalom viszonylag közel van egymáshoz, utána azonban egy évszázadig semmi…

A közelmúltban 2004. június 8-án volt látható Vénusz-átvonulás, majd 2012. június 6-án. A következőt azonban már jó eséllyel nem fogjuk tudni megnézni, ugyanis az 2117-ben lesz, utána pedig 2125-ben, majd megint jó száz éves szünet következik. Hogy mi a magyarázat erre a furcsa periodicitásra?

A filmen bemutatott animáción jól látható, hogy két tényező a fontos: az egyik az, hogy a Föld és a Vénusz ugyanabban az irányban keringenek a Nap körül; a másik pedig az, hogy a Föld keringési pályájának a síkja és a Vénusz keringési pályájának a síkja szöget zár be egymással. Így látható, hogy csupán két olyan pont van, amikor a Vénusz a Föld és a Nap közé kerül. Így alakul ki ez a furcsa ciklus.

4. Faraday’s induction ring – Faraday indukciós gyűrűje

A filmen látható csoda, hogy az 1 kg-os alumíniumtálca felemelkedik és a levegőben „magától” lebeg, valójában régen nem csoda.  A jelenséget régen megfejtették: Faraday indukciós törvényével magyarázható. A videó attól még látványos!

5. How tiny eyes inspire technology? – Hogyan inspirálják az aprócska szemek a technológiát?

A talán az elsőre legkevésbé látványos ismeretterjesztő videó egy bogár, majd egy muslinca szemének az egészen közeli, mikroszkopikus képét mutatja meg. Így, hogy tudjuk, hogy a felvételek a szabad szemmel alig látható szemek szerkezetét mutatják, már nem is annyira érdektelen… A narrátor, Dr. Chris Forman pedig azt magyarázza, hogyan hasznosíthatók ezekhez a szemekhez hasonló szerkezetek a technológiában.

A bogár szeme rengeteg különálló fényérzékeny sejtből áll, ami elég jó mozgásérzékelést biztosít a számára. Ehhez hasonlóan kifejleszthetőek olyan „műszemek”, amelyek ezernyi kis kamerából állnak, amelyek sokkal többet képesek érzékelni egy sima kameránál. Az összetett szem egy másik példája a muslinca szeme. A fő különbség jól látható a bogár szeméhez képest: itt minden sejtből mintha egy-egy kis szőrszál állna ki. Mi ezeknek a funkciójuk? – A még pontosabb fényérzékelést szolgálják. A technológiában ezt a fajta konstrukciót utánozva még pontosabb képalkotást tudnak elérni…

 

Forrás.nyest.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*