Miből készül a virsli?

Habár év közben is sok virslit fogyasztunk, de a húsipari remekből szilveszterkor szinte mindenki lakmározik. A virsli – akár a pezsgő, a sípok és a konfetti – hozzátartozik a szilveszterhez, így joggal merülhet fel kérdésként a jól ismert mondás – olcsó húsnak, híg a leve? Az ünnepi időszakban a hatóság is kiemelt figyelmet fordít a különböző termékekre. Többek között vizsgálják azt is, miből is készültek a roppanó falatok.

Miből készül a virsli?
A virsli előállítását a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza; ha a terméket ezzel a megnevezéssel hozzák forgalomba, minőségének meg kell felelnie az előírásban rögzített elvárásoknak. E szerint a virsli legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, hőkezelt készítmény. Lehet füstöletlen, füstölt, vagy füstölt ízesítésű. Ha a termék megnevezésében a füstölt ízű kifejezést olvassuk, akkor a füstaromát bekeveréssel vagy injektálással juttatják közvetlenül a húskészítménybe. A virslinek legalább 40 százalék húst kell tartalmaznia. Érzékszervi tulajdonságain kívül a kémiai paramétereket is előírja a termékleírás: fehérjetartalom legalább 10 százalék, víztartalom legfeljebb 70 százalék, zsírtartalom legfeljebb 25 százalék és sótartalom legfeljebb 2,5 százalék. Az összetevőket a termék csomagolásán részletesen is megtalálhatunk.

A legolcsóbb termékek jellemzően 40 százalék körüli baromfi húspépet tartalmaznak (a juhbeles és a Bécsi virsli esetében ez az arány sertéshúsból 60-80 százalék), ezt egészítik ki ivóvízzel, konyhasóval és fűszerekkel. Az összetevőket a termék csomagolásán részletesen is megtalálhatunk. A termékek többek között tartalmaznak még sertésbőrkét (élelmiszeripari szakemberek szerint a bőrke ugyanolyan értékes fehérjeforrás, mint az izomfehérje), szalonnát, szóját, keményítőt, ízfokozót, dextrózt, stabilizátort, E331-et (nátrium-dihidrogén-citrátot), E450-et (kálium-bifoszfátot), antioxidánsként E300-at (aszkorbinsavat), tartósítószerként E250-et (nátrium-nitritet), valamint a (mű)belet és némi füstöt. A virsli nyomokban tartalmaz allergéneket, laktózt és glutént is.

Olcsó húsnak híg a leve?
“Az élelmiszerbiztonság és a minőség – noha összefüggés elképzelhető a kettő között – nem ugyanaz. Egy szerényebb minőségi paraméterekkel bíró, esetleg olcsóbb termék is lehet biztonságos azáltal, hogy fogyasztása semmilyen kockázatot nem jelent, esetleg kisebb az élvezeti értéke” – mondta el a Pénzcentrum.hu érdeklődésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatla (NÉBIH), Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága.

Egy élelmiszer minőségét ugyanis sok tényező befolyásolhatja. Ilyenek az előállításhoz felhasznált alapanyagok, a gyártási technológia, vagy éppen a késztermék szállításának, tárolásának módja. Éppen ezért nem meglepő, hogy a fogyasztói ár kalkulálásában is jelentős, akár több mint tízszeres eltérések is mutatkoznak az egyes termékek között. A hatóság tapasztalatai szerint habár az alacsonyabb minőségi paraméterekkel bíró termékek általában olcsóbbak, de az ár nagymértékben függ az árusítás helyétől, időpontjától is. A kereskedelem – a kereslethez igazodva – üzleti stratégiája szerint alakíthatja egy-egy szezonális termék árát, így esetenként magasabb minőségű élelmiszer is megvásárolható olcsóbb “akciós” áron.

A hatalmas választék természetesen döntési helyzetünket is igencsak megnehezíti. Az mindenesetre megnyugtató, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer termék jogszerűen nem lehet forgalomban. Éppen ezért ajánlott megbízható forrásból beszereznünk a szilveszteri menü elengedhetetlen kellékét. Továbbá a vásárláskor minden esetben javasolt ellenőrizni a kiválasztott termék fogyaszthatósági illetve minőség-megőrzési idejét, és a jelölésen feltüntetett egyéb adatokat is. A termék összetétele segíthet annak eldöntésében, hogy az adott élelmiszer megfelel-e a vásárló elvárásainak, és segít az ár-érték arány megítélésében is.

Kiemelt figyelem az ünnepek alatt
Az ünnepeket megelőző időszakban az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szezonális ellenőrzésekkel biztosítja, hogy az élelmiszer-biztonság a megnövekedett forgalom mellett is fenntartható legyen. “A célterületek és a kiemelten ellenőrzendő termékek meghatározása – az eddigi évekhez hasonlóan – az ünnepekhez kötődő gasztronómiai hagyományok figyelembe vételével történt” – osztotta meg lapunkkal a hatóság. – “A téli szezonális ellenőrzés egyik célterülete a hús és húskészítmény előállítás és forgalmazás, a kiemelt termékek között pedig – az édesipari termékek, hal és haltermékek, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítmények mellett – megtalálható a virsli, illetve a különféle borok és pezsgők is.”

A NÉBIH tájékoztatása szerint kiemelt figyelmet fordítanak a karácsonyi megnövekedett forgalommal érintett üzletközpontokra, bevásárló centrumokra, ünnepi vásárokra, határátkelő-helyeken működő vendéglátók; szezonális zöldség-gyümölcs forgalmazásra; illetve az élelmiszerlánc szemléletnek megfelelően a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalmazására; valamint az élőállat szállításokra. Mint azt megkeresésünkre írták, a 2012. évi téli szezonális ellenőrzés 2012. november 19. és december 9. közötti első szakaszában, az élelmiszerláncban országosan összesen 3703 ellenőrzésre került sor. Ugyanakkor kirívóan nagy jelentőségű, vagy különösen nagy értékű tételt érintő jogsértést eddig nem tártak fel.

Forrás:penzcentrum.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*