Híres Szilveszterek

Csollány Szilveszte
Csollány Szilveszter

(Sopron, 1970. április 13. –) magyar olimpiai bajnok tornász. Az Újpest majd a Dunaferr SE és a Bp. Honvéd versenyzője volt. Győrben kezdett el tornázni. Utánpótlás versenyzőként 1985-ben Łódźban ért el negyedik helyezést csapatban az IBV-n. Egy évvel később a karlsruhei ifjúsági Európa-bajnokságon lett gyűrűn és lólengésben ötödik. 1988-ban az ifjúsági Eb-n gyűrűn harmadik, lólengésben negyedik lett. Phenjanban az IBV-n egy arany- és két bronzérmet szerzett. Ebben az évben a Dózsával felnőtt csapatbajnoki címet szerzett.

1989-től a felnőtt válogatott keret tagja lett. Ebben az évben a mesterfokú bajnokságon gyűrűn első helyezett lett. Tartalékként számított rá a szövetségi kapitány a stuttgarti vb-n szereplő válogatottban. Egyéniben még a juniorok között versenyezve lólengés- és gyűrűbajnok lett. A felnőttek között ismét csapatbajnokságot nyert.

1990-ben a májusi, lausannei Európa-bajnokságon gyűrűn harmadik, ugrásban hetedik helyezett lett. Júniusban junior összetett, talaj, gyűrű, korlát, és nyújtó magyar bajnoki címet szerzett. A júliusi seattlei jóakarat játékokon csapatban ötödik, egyéniben 12., gyűrűn hatodik lett. Decemberben a csb-n második, a mesterfokú ob-n összetettben, korláton, lólengésben harmadik, gyűrűn első lett.

A következő évben az Európa kupa selejtezőin kivívta a döntős szereplés jogát, ahol összetettben kilencedik, lólengésben első lett. Júniusban az országos bajnokságon összetettben, lólengésben, ugrásban és korláton második, gyűrűn első helyen végzett. Szeptemberben az indianapolisi vb-n csapatban 8., egyéni összetettben 18. lett. Az Újpesttel elhódította csapatbajnoki elsőséget. A mesterfokú bajnokságot ujjsérülés miatt kihagyta.

1992-ben a párizsi szerenkénti világbajnokságon három számban indult és gyűrűn ezüstérmes lett. A májusi, budapesti Európa-bajnokságon összetettben 12., gyűrűn 3., lólengésben negyedik, ugrásban hetedik lett. Júniusban az egyéni ob-n lólengésben bajnok, összetettben, talajon, gyűrűn második, ugrásban harmadik lett. A barcelonai olimpián a csapattal 9., egyéni összetettben 9., gyűrűn hatodik lett. A csapatbajnokságon első, a mesterfokú ob-n gyűrűn első, korláton negyedik helyet szerzett.

1993 februárjában bevonult katonának, ami hátráltatta a felkészülésben. A birminghami vb-n csak tartalékként számított rá a kapitány. A júniusi mesterfokú ob-n gyűrűn arany-, korláton bronzérmes lett. A novemberi egyéni ob-n a gyűrű és a lólengés elsőségét gyűjtötte be. A csapatbajnokságon ezúttal második volt.

1994-ben részt vett a brisbanei szerenkénti világbajnokságon. Négy E- és három D-elemet tartalmazó gyűrűgyakorlatának értékelése 10,3 pontból indult, de csak az ötödik helyen jutott a fináléba, ahol hetedik helyen zárt. A vb-t a prágai Európa-bajnokság követte. A csapattal hatodik, gyűrűn harmadik helyezett lett. A júniusi mesterfokú ob-n megszerezte a gyűrű elsőségét. Októberben az egyéni ob-n gyűrűn szintén első, összetettben második, talajon és lólengésben harmadik, korláton negyedik lett. A csapatbajnokságon bronzérmet szerzett. A szezon végén a csapat-világbajnokságon 13. helyezést ért el a válogatottal.

A következő év márciusában a szerenkénti ob-n lólengésben és gyűrűn nyert bajnokságot. A júniusi egyéni bajnokságon gyűrűn első, korláton második, lólengésben negyedik, nyújtón ötödik helyezett lett. Sportolói pályafutása mellett edzői tevékenységet is folytatott St. Louisban. Az októberi, szabaei vb-n a csapattal 13. (mellyel nem sikerült a válogatottat kvalifikálni az olimpiára), összetettben 32. helyen végzett.

Az amerikai munkája miatt az olimpia évében távolmaradt a magyar bajnokságoktól és az európai kontinensviadaltól. Az áprilisban, a Puerto Ricóban rendezet szerenkénti világbajnokságon csak gyűrűn versenyzett és második helyen végzett. Az olimpián egyéni összetettben 48. lett. Gyűrűn hatodikként jutott a döntőbe. A többi szerre nem helyezett nagyobb hangsúlyt, így ezeken a középmezőnyben végzett. A gyűrű fináléban holtversenyben második helyezést szerzett. Decemberben megkapta az év magyar tornásza címet.

1997-ben júniusban tért haza az Egyesült államokból az egyéni magyar bajnokságra, ahol gyűrűn első lett. A lausanne-i vb-n csapatban 10., gyűrűn második helyen végzett. Az év végén ismét a legjobb tornásznak választották.

Az 1998-as tavaszi világkupa-versenyeken Vancouverben győzött, Párizsban második lett gyűrűn. A szentpétervári Európa-bajnokságon a csapattal hetedik, gyűrűn aranyérmes lett. A májusi, szabaei világkupa-döntőn szintén első lett ezen a szeren. New Yorkban a Jóakarat játékokon lólengésben nyolcadik, gyűrűn ötödik lett. Októberben, a Dunaferr versenyzőjeként a szerenkénti ob-n lólengésben és gyűrűn szerzett bajnoki címet. A mesterfokú bajnokságon gyűrűn első, korláton ezüstérmes lett. Novemberben megnyerte a zürichi és a stuttgarti grand prix viadal gyűrű versenyét. Decemberben sorozatban harmadszor lett az év tornásza. Az év sportolója szavazáson hatodik helyezett volt.

A következő évben a szerenkénti bajnokságon gyűrűn első, lólengésben ötödik lett. A mesterfokú bajnokságon gyűrűn első, összetettben második, korláton és nyújtón negyedik, lólengésben hatodik helyre értékelték. A szeptemberi egyéni ob-n gyűrűn arany-, összetettben ezüst-, talajon bronzérmes lett. Az októberi, tiencsini vb-n gyűrűn második, csapatban 13. lett. A szezon zárásaként Glasgowban, Zürichben és Stuttgartban nyert grand prix versenyt gyűrűn. Decemberben újra az év tornásza lett.

2000 februárjában indult az előolimpián, de csuklósérülése miatt visszalépett. Tavasszal montreux-i világkupa-versenyen második, a cottbusi és a glassgow-i gp viadalon első helyet szerzett gyűrűn. A májusi egyéni ob-n gyűrűn és korláton arany-, összetettben, nyújtón és lólengésben ezüstérmet, talajon negyedik helyet szerzett. Nem sokkal az Eb előtt legnagyobb riválisa, az olasz Chechi súlyos sérülést szenvedett és visszavonult a versenyzéstől. A brémai Európa-bajnokságon csapatban tizenegyedik, gyűrűn második helyen végzett

Az olimpián gyűrűn a legmagasabb pontszámmal jutott a döntőbe. A többi szer selejtezőitől visszalépett. A döntőben nyújtott teljesítményével megnyerte a szám aranyérmét. Az olimpia záróünnepségén Csollány vihette a magyar zászlót. A szezon végén begyűjtötte a mesterfokú bajnoki címet és a Világkupa elsőségét gyűrűn. Decemberben ismét ő lett az év magyar tornásza és ezúttal az év magyar sportolójának is megválasztották.

2001-ben a Bp. Honvéd versenyzőjeként megnyert a párizsi, a cottbusi vk gyűrű versenyt. A szerenkénti ob-n gyűrűn első, lólengésben második helyezett lett. Májusban a vegyes csapatok (női és férfi szertorna + rsg) Európa-bajnokságán tagja volt a kilencedik helyezést elért csapatnak. Ezután a mesterfokú ob-n lett első gyűrűn. Júniusban pályázott az Európai Olimpiai Bizottságok Szervezetének (EOC) sportolói bizottságának tagságára, de nem kapott elegendő szavazatot. Augusztusban a brisbane-i Jóakarat játékokon szerezte meg a gyűrű elsőségét. A szeptemberi egyéni ob-n deréksérülése miatt nem indult. A genti tornász vb-n a csapat 20. lett, gyűrűn második lett. Az év végén ismét megkapta az év tornásza díjat.

A következő évben az egyéni bajnokságban a gyűrű elsőségét szerezte meg. A patraszi Eb-n csapatban 12., gyűrűn harmadik lett. A mesterfokú bajnokságtól egy kisebb sérülés miatt visszalépett. A szerenkénti bajnokságon, gyűrűn lett első. A debreceni szerenkénti vb-n aranyérmet szerzett. A novemberi vk-döntőben harmadik helyezett lett legjobb szerén. Az év végén ismét e legjobb magyar tornász és sportoló címét is megkapta.

2003-ban csak szinten tartó edzéseket végzett, versenyeken nem indult. Miután a vb-n a válogatott nem jutott ki az olimpiára, így Csollány részére elérhetetlenné vált az athéni szereplés, aki ezután bejelentette visszavonulását. 2004-ben pályázott NOB sportoló bizottsági tagságára, de nem kapott elegendő voksot.

2009 májusában magyar tornasport halhatatlanjai közé választották.

Vizi E. Szilveszter

Vizi E. SzilveszterVizi E. Szilveszter

1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetének tanársegédje lett. 1967-ben kapta meg adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben vette át egyetemi tanári megbízását. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben kinevezték az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesévé (ezután távozott a Gyógyszertani Intézettől). 1989-ben bízták meg a kutatóintézet főigazgatói tisztségének betöltésével. Ezenkívül 1982-ben az Orvostovábbképző Egyetem (2000-től a Semmelweis Egyetem része) farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékének vezetőjévé, illetve egyetemi tanárává nevezték ki. 2001-ben a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára lett. Magyarországi állásain kívül huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1969-ig kutatott Angliában. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA több bizottságának lett tagja. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé, 2002-ben annak elnökévé választották (ekkor távozott főigazgatói posztjáról). 2005-ben újabb három évre megerősítették, így 2008-ig töltötte be tisztségét. Ezenkívül a 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A Belga Királyi Orvosi, az Oroszországi Orvostudományi és a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül több tudományos társaság elnöke volt: a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságot 1995 és 2002 között, az Egészségügyi Tudományos Tanácsot 2001 és 2002 között vezette, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál pedig 2000-ben választottak elnökké. 1990 és 2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. A Magyar Atlanti Tanács elnöke, valamint a Magyar Élettani Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja. 2010. július 6-án a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik elnökségi tagjává választották.

Munkássága

Kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.

Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Vizi felfedezte az axonterminálison (a sejtaxon végződése) elhelyezkedő (alfa) receptorok ingerület-átvitelét preszinaptikusan (azaz ingerátadó módon) szabályozó szerepét. Jelentős eredménye, hogy az első neurokémiai bizonyítékát adta a preszinaptikus (azaz szinapszis előtti) moduláció nemszinaptikus mechanizmusának. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak, amelynek 2002. szeptember 16-án első előadója volt.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos könyv, illetve gyűjteményes kötet. Több munkát adott ki a tudomány 21. századi szerepéről, illetve a tudomány és a hit határkérdéseiről. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre.

Sylvester Stallone

Sylvester Stallone
Sylvester Stallone

Sylvester Stallone, becenevén Sly Stallone (született Sylvester Gardenzio Stallone néven, 1946. július 6-án) kétszeresen Oscar-díjra-jelölt amerikai színész, filmrendező és forgatókönyvíró. Legnagyobb sikereit akciófilmekkel, különösen a Rocky és a Rambo-sorozattal érte el, de más műfajokban, például vígjátékokban és filmdrámákban is kipróbálta magát. Az 1980-as és 1990-es évek egyik legmeghatározóbb akciófilmsztárjaként tartják számon Arnold Schwarzenegger, Jean-Claude Van Damme és Steven Seagal mellett, de napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. A színésznek három házasságából öt gyermeke született, 1997-ben vette feleségül jelenlegi hitvesét, Jennifer Flavin modellt. Családtagjai közül énekes-színész testvére, Frank Stallone a legismertebb.

Sport, majd drámaművészeti tanulmányai után első komolyabb szerepét 1974-ben A lordok bandája című filmben kapta. 1976-ban eljátszotta az általa írt Rocky címszerepét és ezzel egy csapásra ünnepelt sztár lett. 1982-ben forgatta a híres Rambo-sorozat első darabját, közben az Életben maradni című film rendezésével kirándulást tett a zenés műfajban is. A kilencvenes években akciófilmek és vígjátékok egész sorában alakított főszerepet: Oscar (1991), Állj, vagy lő a mamám! (1992), Cliffhanger – Függő játszma (1993), A pusztító (1993), A specialista (1994), Dredd bíró (1995), Bérgyilkosok (1995).

A közelmúltban bemutatott filmjei közé tartozik a Rocky Balboa (2006), a John Rambo (2008), illetve a 2010-es A feláldozhatók, melynek Stallone már a folytatását tervezi.

Matuska Szilveszter

Matuska SzilveszterMatuska Szilveszter

(Csantavér, 1892. január 29./ eltűnt 1945-ben) kereskedő, a biatorbágyi merénylet elkövetője.

Római katolikus családból származott, szülei Matuska Antal papucskészítő mester és Németh Anna. Szilveszter tízéves korában elveszítette apját, édesanyja ezután újból megházasodott, Kőmíves Sándorhoz, egykori segédükhöz ment hozzá. Ez az ember gondoskodott a gyermek taníttatásáról az anyja kívánsága szerint, aki gyermekét papnak szánta. Mostohaapja azonban úgy szerette volna hogy a gyermek a műhelynél maradjon, s elsajátítsa a papucskészítő mesterség fortélyait. Az 1903. év őszén beíratták a kalocsai jezsuita gimnázium I/b. osztályába. Gyenge tanulmányi előmenetelének okán később átíratták a szabadkai gimnáziumba. Itt határozta el hogy kántortanító szeretne lenni, így a kalocsai érseki tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Miután megszerezte oklevelét, három helyre is kinevezték tanítónak, Matuska Szilveszter a püspökhatvani kinevezés mellett döntött.

1913 októberében önként vonult be a szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez. Áthelyezték Zomborba, majd az első világháború kitörésekor már őrvezetői rangban szolgált a szerb harctéren. A harcokban megsebesült, majd előléptetést nyert. 1914 november vége – december eleje környékén a szabadkai kórházba osztották be, mint hadapródőrmestert. Miután innen kikerült, először zászlós, majd az altiszti iskola parancsnoka, végül a tiszti iskola parancsnokának helyettesi rangját kapta meg. Géppuskás tanfolyamot végzett, utána 1915 végén, az orosz harctérre vezényelték. A Topo-ruc-Rarance-i harcokban is részt vett a géppuskásosztag parancsnokaként. Később áthelyezték a pécsi 19. honvédezredhez, majd Erdélyben hadnagyi minősítésben töltötte be egy trachomás század parancsnoki tisztjét. Felügyelt a mezőgazdasági munkálatokra, majd az összeomlás idején főhadnagyi rangot tudhatott magáénak, ezüst vitézségi érem és bronz katonai érdeméremmel (Signum Laudis) tüntették ki. Az összeomlást követően elárvereztette a kincstári holmikat és maga osztotta szét a befolyt összeget.

Szülőfalujába hazatérvén újból elfoglalta a tanítói állást, majd megszervezte a polgárőrséget. Kicsapongó életmódjához a tanítói fizetés nem bizonyult elegendőnek, ezért emellett kereskedelmi tevékenységet is folytatott. Felesége, Dér Irén szintén a csantavéri iskolában tanított. Gáspár Dezső igazgató azonban nem tartotta összeférhetőnek a tanítói hivatást a kereskedelemmel, ezért hogy megelőzze elbocsátását, Matuska Szilveszter írásbeli feljelentést tett a szerb tanfelügyelőséghez, mellyel azonban a testület nem foglalkozott.

Ez idő alatt nagy mennyiségben importált sót, petróleumot, cukrot, gyufát és festéket, az Újvidékről, Szabadkáról, Belgrádból, Bulgáriából. Ezen árukat szinte csak nála lehetett megvásárolni. Mezőtúron 120 kataszter hold földet vett 1.200.000 koronáért, ennek egyhatodát apósára és anyósára íratta, majd gazdálkodásba fogott. Időközben megszületett leánya, Gabriella, emellett tanítói állása is bizonytalanná vált. 1922 júliusában felvette a magyar állampolgárságot, majd családjával Budapestre költözött a Rottenbiller utcába. A birtokát eladta, s még egy házat vett a Visegrádi utcában, ám ezen hamar túladott. Ezután a Szabolcs utcában vásárolta meg egy ház 7/8-ad részét, ám a szerződés utólagos korrigálása miatt – a “korona” szó helyett “korona értékben” került bele – a lakók feljelentették, hosszú pereskedés vette kezdetét, amit Matuska Szilveszter 1926-ban másodfokon megnyert.

A felesége nevére nyitott fűszerüzletet, valamint az italmérési engedélyt is megkapta. Belépett egy fa- és szénkereskedésbe társként, emellett tőzsdézett és más kereskedelmi tevékenységeket is végzett. 1926-ban már mint részvényes dolgozott a „Házkezelési r. t.”-nél, mely cég részvényeinek túlnyomó részeit birtokolta.

Matuska arra spekulált hogy a képviselőválasztások után Ausztriában emelkedni fog az ingatlanok ára, így több házat is szeretett volna vásárolni Bécsben az eladott budapesti lakás árából. Megvette a Dempscher gasse 3. sz., a Kloster gasse 12. és az Eszterházy gasse 4. számú házakat, melyeket jelzálog is terhelt. Foglalkozott borkereskedelemmel is, próbálkozott egy „Tigris tej” nevű édes kadarka eladásával is, ám ez nem járt sikerrel. 1928 májusában végleg Bécsben telepedett le.

1930 tavaszán a „Házépítési és Gazdasági Szövetkezet” korlátolt felelősségű társaság megalapításának egyik résztvevője volt. Céljában foglaltatott, hogy köz- és magánépítkezésekhez közvetítsen hozzájárulásokat. Szándékában állt az egyik házát felújítani és később értékesíteni, ugyanis magánszemélyként nem részesülhetett állami építési hozzájárulásban. Emiatt mondott fel a ház lakóinak, akik ezt nem fogadták el, így per következett, amit elvesztett. Anyagi haszonszerzés céljából felgyújtotta a ház tetőzetét, ezáltal 180.000 schilling kártérítést kapott. A királyi törvényszék perbe fogta, megvádolva hogy saját maga vitte véghez a gyújtogatást, ám ezt bizonyítani nem tudták.

1929-ben felesége tüdőbajt kapott, melynek gyógyítása, a perek és a meghiúsult vállalkozások elvitték vagyonának körülbelül a felét. 1930-ban már húsznál is többször foganatosítottak ellene kielégítési végrehajtást, emiatt meg annak az évnek őszén letette a vagyontalansági esküt. A vagyonleltérában a következő tételek szerepeltek: 3 schilling készpénz, 2 arany jegygyűrű, néhány ruha, valamint a Hoffgasse 9. sz. alatti ház.

Mialatt Bécsben lakott, foglalatoskodott saját szabadalmainak árusításával is. Ezek közé tartozott a lassú víz által hajtott turbina, melynek segítségével elektromos áramot lehetett előállítani. Másik találmánya egy jelzőkészülék volt mely a vasútpályán lévő akadályra figyelmeztette a mozdonyvezetőt nagyobb távolságról. Kifejlesztett egy gázelzáró készüléket is, mely csak akkor engedte volna a csőben lévő gázt kiömleni, ha a gáz égett. Ez utóbbit a találmányi hivatalban „Orlisó” néven jegyezték be. Találmányainak segítségével próbált volna menekülni az anyagi csőd közeledése elől.

A biatorbágyi merényletet 1931. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjjel 0 óra 20 perckor vitte véghez.

A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett robbanószerkezetet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezettek be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták.

Ókovács Szilveszter

Ókovács SzilveszterÓkovács Szilveszter

(Veszprém, 1969. december 31. –) operaénekes, zenekritikus-publicista, rádiós és televíziós műsorvezető, 2010-től a Duna TV vezérigazgatója. Hangfaja lírai bariton. Hangszerei: trombita, harsona, basszusgitár, zongora, parasztfurulya.
A veszprémi Lovassy Gimnáziumban érettségizett, majd a győri Zeneművészeti Főiskolán végzett, mint magánénektanár és kamaraművész 1992-ben. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1997-ben vette át diplomáit, mint operaénekes, énekművész és művésztanár. Mestere Keönch Boldizsár, Békés András és Medveczky Ádám volt.

Zenészi pályafutása

1991-től énekesként Európa számos országában lép fel dalesteken, oratórium-hangversenyeken és operaelőadásokban többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Ligeti András keze alatt, egyebek mellett a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Danubia Szimfonikus Zenekar, a MATÁV, a MÁV és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. 1996-tól a Budapesti Kamaraopera szólistája.

1996-tól 2000-ig a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára volt. 1998-tól fejlesztési tanácsadó volt az Oktatási Minisztériumban, 2000-től 2002-ig pedig a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadója. 2002 és 2005 között a Magyar Állami Operaház tagja, kommunikációs igazgató volt.A Filharmónia felkérésére rendszeresen vezet ifjúsági hangversenyeket a budapesti Zeneakadémián.

Portrélemeze 2007 novemberében jelent meg Képhiba címmel. 2011. augusztus 22-én a kormány a Magyar Állami Operaház kormánymegbízottjává nevezte ki az intézmény főigazgatójának kinevezéséig, legfeljebb két évre. Jogköre a főigazgatóéval azonos, feladata ellátásáért a miniszterelnöknek felelős.

Tevékenysége a médiában

Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok hasábjain: Belváros, Heti Válasz (Szilver Ottó álnéven), UFI, Gramofon, Operaélet, EMI-HangJegyzet, Új Ember, KépMás, Fidelio, fidelio.hu. 2005-től heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben (HangKép, illetve operakritikák). 2006/2007-ben a Sződliget.hu offline felelős szerkesztője.

Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezdett dolgozni a veszprémi Radio Jamben. Hosszú szünet után 2001-től 2004-ig a Bartók Rádió következett (Kéz- és lábtörést!, élő operaközvetítések, zenei jegyzetek). Indigó címmel 2007 tavaszán indult vasárnapi újrabeszélő politikai műsora a Lánchíd Rádióban.

Első televíziós megjelenése az MTV 1991/92-es országos, körkapcsolásos Mozart-vetélkedőjéhez kötődik, amelyben győzelemre vezette győri Zeneművészeti Főiskola csapatát. 2001-ben rövid ideig a Satelit csatorna riportere volt (Operapáholy, Juhász Előddel), majd 2002. december 1-jétől, a HírTV megalakulásától a csatorna műsorvezetője, szerkesztője. Műsorai: ARTéria, Főszerepben, Hír+Háttér, Lapzárta, Különkiadás, Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik.

2010 novemberében a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma váratlanul a Duna Televízió vezérigazgatójává választotta. A magyarországi közmédiák összevonása tevékenysége alatt zajlik. Tervei szerint a Duna 2 Autonómia helyén egy 3sat-Mezzo-Arte-féle, „DunArt” nevű művészeti csatorna indul.

I. Szent Szilveszter Pápa

I. Szent Szilveszter PápaI. Szent Szilveszter Pápa

(latinul Silvester), (kb. 285/292 – 335. december 31.) volt a 33. pápa a történelemben. 314. január 31-én választották meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen haláláig töltötte be ezt a hivatalt.
Életéről és uralkodásáról Caesareai Euszebiosz Konstantin-életrajzából maradtak fenn adatok. Rómában született, és Miltiadész pápa pontifikátusa alatt már magas rangú, elismert egyházi vezető volt, aki belelátott a pápa politikai ügyeibe. Így amikor megválasztották nem csoda, hogy I. Constantinus császárral nagyon jó kapcsolatot épített ki, és ezt fenn is tartotta.

Pontifikátusának legfontosabb eseménye volt a 325-ben összehívott első nikaiai zsinat, amelyen maga Szilveszter nem vett részt, de két követével képviseltette magát. Ez volt az egyház történetének első egyetemes zsinata, amelyet I. Constantinus hívott össze. A zsinat célja az volt, hogy egységesítsék a Jézus személyéről és természetéről vallott nézeteket. A megbeszélés a 325. június 19-én elfogadott Niceai hitvalláshoz vezetett, vagy más néven a Nicaenumhoz. Ezt Euszebiosz püspök tárta a zsinat elé. Ebben elfogadják azt a hitelvet, miszerint az Atya és a Fiú egylényegű lények, és egyik sem áll alárendelt viszonyban a másikkal.
Ezen a zsinaton ítélték el az arianizmust is, amely a Szentháromságról egészen más elveket vallott.

A hagyomány szerint Szilveszter kigyógyította I. Constantinust a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. Noha a hagyomány a keresztelést is Szilveszternek tulajdonítja, ez történelmileg vitatott tény.

A császári hála nem merült ki ennyiben. Ugyanis I. Constantinus császár kiadta a Donatio Constantinit (vagyis Constantinus adománylevelét), amelyben az állt, hogy a császári hatalom elismeri a pápai jogok felsőbbrendűségét a keleti pátriárkák felett minden hitbéli kérdésben. Ráadásul az adománylevél világi hatalommal is felruházta a mindenkori római püspököt, a szent város, Róma és a nyugati világ felett. Ez az adománylevél azonban nem volt igazi. I. Adorján pápa hamisítványa volt, akinek a 8. században szüksége volt jogainak megerősítésére ezen a téren. Szilveszter olyan jelzőkkel vonult be a pápák történelmébe, mint aki jó és közeli kapcsolatokat ápol a világi hatalmakkal. A későbbi egyházfők, akik szintén ezt a nevet választották uralkodói nevüknek, hasonló célokat követtek.
Szilveszter uralkodása alatt jelentős templomépítkezések is zajlottak. Ekkor épült a római Lateráni Szent János-bazilika is. Ünnepnapját december 31-én tartják, de talán ez a legismertebb névnap, hiszen az újévhez is kötődik.

(forrás: wikipedia.org)

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*