Delfin mentés a Jangce folyón

Kutatók vizsgálják a rücskösfarkú disznódelfinek, vagy más néven indiai tengeridisznók élőhelyeit és elterjedését a Jangce folyóban. A súlyosan veszélyeztetett fajnak mára csak 1800 példánya maradt, fogyatkozásuk legfőbb oka a túlhalászat. A szakértők szerint hatékony intézkedések nélkül számuk rohamosan csökkenhet, és lehet, hogy 15 év múlva kihalnak, amely visszafordíthatatlan változásokat jelentene a Jangce folyó biodiverzitásában. 

A különleges nevű rücskösfarkú disznódelfin legnagyobb populációja a 6300 km hosszú Jangce folyó középső szakaszán, és két ehhez közeli tóban él. A faj egyediségét az adja, hogy nincs hátúszója, és az összes disznódelfin közül csak ennek van úgynevezett homlokzsírpárnája. Soha nem merészkedik a mélyebb víztömegekbe, a parttól ritkán távolodik el, ennek ellenére ügyesen rejtőzködik, észrevenni ritkán lehet.

A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium, a Kínai Tudományos Akadémia és a WWF segítségével 2006-ban végezte el először a folyóban élő disznódelfinek egyedeinek számlálását, 2012-ben volt a második ilyen kutatás. Az eredmények azt mutatják, hogy számuk folyamatosan csökken, és 2035-re mindössze 200 vadon élő példányuk lesz. A pesszimista becslések ennél rosszabb jövőt jósolnak, és úgy számolnak, hogy a fokozottan veszélyeztetett faj 15 éven belül kihal.

„Ezek az állatok a Jangce szimbólumának tekinthetők, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy hagyjuk eltűnni őket.” – mondta Lei Gang, a WWF Kína vizesélőhelyek programjának vezetője.

A legnagyobb problémát a táplálék hiánya okozza. A túlhalászat miatt egyre kevesebb a hal a folyóban, így az állatok nem jutnak élelemhez. A növekvő emberi jelenlét okán egyre több delfin esik a hajómotorok propellereinek áldozatául, és sokszor az elektromos halászati módszerek kábítják el őket.

A faj megmentésének érdekében a WWF akciótervet dolgoz ki, ami egyet jelent a folyó emberi hasznosításának átalakításával: szigorítani kell a halászati törvényeket és megtiltani a veszélyes halászati módszereket, ellenőrzés alatt kell tartani a kavics- és homokbányászatot, és számba kell venni a végső menedéknek alkalmas élőhelyeket. A kutatók szerint a faj közvetlen védelmére is szükség lehet, ezért elkezdték tanulmányozni az állatok mesterséges szaporító-programjának lehetőségeit is.

„A 2012 októberében kiértékelt kutatás eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy nem vesztegethetünk több időt, most kell cselekednünk a faj megmentéséért! Ahhoz, hogy megóvjuk ezt a fajt, minden lehetséges eszközt mérlegelnünk kell. A Jangce nem lesz egyik pillanatról a másikra biztonságos élőhely a disznódelfinek számára. Lehet, hogy nincs annyi idő, míg kivárjuk a megelőző intézkedések eredményeit, ezért kell a szaporító-programon is gondolkodni. A végső megoldás csak az lehet, hogy újra egészséges élőhellyé kell tenni a Jangcét annak érdekében, hogy gazdag biológiai sokfélesége ne szenvedjen további károkat.” – zárta gondolatait Lei Gang.

Az akcióterv kidolgozásához 1700 km hosszú folyószakaszt fognak minden szempontból megvizsgálni, és az eredményeket 2013 tavaszára várják.

 Antal Alexa
WWF Magyarország

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*