Szegénységben a magyaroknak két kalapács bőven elég

Nemcsak a bezárását a napokban bejelentő Bricostore lánc, hanem az egész magyarországi barkácsáruház-piac óriási bajban van. A legnagyobb szereplők eredményei annyira rosszak, hogy az egyik nagy beszállító szerint az egész barkácsáruház-koncepciót újra kellene gondolni.

Tizennégy-tizennyolcmilliárd forint – egy neve elhallgatását kérő, a piacot jól ismerő forrás szerint csak a kilenc áruház beruházási értékét nézve ennyit hagy veszni a Bresson család azzal, hogy úgy döntött, az általuk birtokolt nemzetközi barkácsáruházlánc, a Bricostore kivonul Magyarországról.

A Bricostore magyarországi eredményei alapján a döntés nem meglepő: a cég árbevétele 2009 és 2011 között a kétharmadára (18,7 milliárd forintról 12,2 milliárdra) zuhant. Már 2009-ben is 740 millió forint vesztesége volt, de tavalyra ez 2,2 milliárd forintra duzzadt. A mérlegadatokból kiderül, hogy 2011 végén a társaság rövid lejáratú kötelezettsége 8,9 milliárd forintot tett ki – és ebben nincs benne a Bricostore ingatlanos cégének bankok felé fennálló (kamatok nélkül) 4,7 milliárdos tartozása. Ennek a kft.-nek egyébként 2011 végén 1,8 millió forint volt a rendelkezésére álló pénzeszköze.

A Bricostore utolsóként érkezett a magyar barkácspiacra, és a jelek szerint kezdetben az volt a stratégiája, hogy egy magasabb minőségű, felső kategóriás bolthálózatot épít ki. A stratégia azonban nem vezethetett sikerre, mert később már inkább áralapú kommunikációt folytatott a lánc. Árgaranciát vállalt a termékeire, azaz ha valamit máshol olcsóbban adtak, vállalta, hogy lejjebb megy a saját árával.

A Bricostore ma “milliárdokkal tartozik a partnereinek, valószínűleg alig van olyan, akinek nem lóg” – állította az [origo]-nak egy barkácsipari beszállító vállalat vezetője. A Bricostore-nál erről érdeklődésünkre annyit mondtak, hogy minden beszállító meg fogja kapni a pénzét az év végéig.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Mindez legalább részben a piaci folyamatokra vezethető vissza. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utóbbi öt évben egyebek mellett a tapéták, a padlóburkolók és a bútorok forgalma drasztikusan, 30-40 százalékkal csökkent, és a barkácsfelszereléseké is csak szinten maradt – vagyis az inflációt figyelembe véve szintén visszaesett. (Ez a teljes piac forgalma, a nagyáruházakét külön nem méri a KSH.) A már idézett piaci forrás szerint létezik olyan kutatás, amely azt mutatja, hogy az átlagos vásárló havi 5 ezer forintot költ ilyen termékekre, ami “nagyjából a 2000-es évek szintje”.

Az egész piac húzza magát

Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy miután döntött a kivonulásról, a francia tulajdonos nem tudta eladni a láncot valamelyik versenytársának – ellentétben például a hipermarketjeit az Auchannak értékesítő Corával. Pedig úgy tudjuk, az üzleteket felkínálták az Obinak, az azonban nem élt a lehetőséggel. Egy, a barkácspiacon beszállítóként jelen lévő cég egyik szakembere az [origo]-nak azt mondta, hogy a Bricostore nehéz helyzete évek óta téma volt a piacon. “Eladó volt már két-három éve is, de annyira rossz a piac, hogy senki nem akarta megvenni” – mondta. (A Bricostore azt megerősítette, hogy az egyik konkurensnek felajánlotta a láncot, az Obi nem kommentálta az információt.)

Azt, hogy a piacvezető nem kért az üzletből, akár az is magyarázhatja, hogy a Bricostore-hálózatnak csak néhány tagja van olyan városban, ahol az Obi még nincs jelen. A barkácspiac egészét elnézve ugyanakkor más okai is lehetnek az elzárkózásnak. Nemcsak a Bricostore termel masszív veszteséget évek óta, hanem a nála nagyobb versenytársai is mind legalább kétmilliárdos mínuszban vannak, és még a mindössze három áruházat működtető Bauhaus is 1,8 milliárdot bukott tavaly.

 

Forrás:http:vallalkozoi.negyed.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*