Erzsébet királyné karácsonyai

A Gödöllői Királyi Kastély idén is tartalmas programokkal várja a gyermekeket és családjukat december utolsó napjaiban.A résztvevők megismerhetik a királyi család gödöllői életét, a család tagjait, és bepillanthatnak a királyi család karácsonyaiba, karácsonyi szokásaiba: hogyan készültek az ünnepre, mivel ajándékozták meg egymást és hogyan ünnepeltek.

A korszak felidézéséhez hozzá tartozik az illemtan, az etikett, a táncok felelevenítése, ezért erre is lehetőséget adunk. A vállalkozó kedvűek keringőzni tanulhatnak.Kreatív kuckóban az ügyes kezűek téli díszeket, ajándékokat alkothatnak. A gödöllői birtokok megszerzésével egy időben látott hozzá I. Grassalkovich Antal a kastély megépíttetéséhez. A tervezéssel Mayerhoffer Andrást, a barokk építészet neves mesterét bízta meg. A kettős U alakú, hét szárnyú kastély építési munkálatai több szakaszban történtek.

Az első építési periódus 1741-től 1749-ig tartott. Ekkorra a kastély belső öt szárnya készült el, az északi oldalon kápolnával, a délin lovardával. A főhomlokzat sarkait ekkor még egy-egy torony zárta. A középső rizalit a második építési szakaszban (1752-1759) nyerte el mostani formáját. Az 1760-as évekre tehető harmadik periódus alatt készült el a hatodik és hetedik szárny. A kápolnához csatlakozó szárny földszintjén vörös márványlapokkal burkolt, freskókkal díszített fürdőt hoztak létre, közvetlen átjárással a mellette levő virágházba. E szárny emeletén és a szemközti szárnyban lakószobákat alakítottak ki.Az épületnek a többszörösen kiemelt, központi részében található a díszterem, amelyhez a földszinti kocsiáthajtóból két irányba induló lépcsőkön juthatunk. A lépcsőket fonatos díszű, áttört mintájú kőkorlát szegélyezi. A 170 négyzetméter alapterületű, 9,5 méter belmagasságú díszterem falait aranyozott stukkók díszítik. A bejárata felett rejtett zeneterem kapcsolódik hozzá.

A díszteremtől északi és déli irányban láncszerűen felfűzve következnek egymás után az épület kevésbé hangsúlyozott egységei. A Grassalkovichok idejében északra estek a család nőtagjainak szobái, délre a férfiaké. I. Grassalkovich Antal saját lakosztályát engedte át az 1751-ben Gödöllőre látogató Mária Teréziának. A királynő számára kialakított, részben valódi, részben műmárvány borítású szoba a kastély leggazdagabban díszített terme. Bejáratával szemközti falán egészalakos Mária Terézia-portré emlékeztetett a királynői látogatásra. A kastélyhoz tartozó hatalmas parkot az épület osztotta Alsó- és Felsőkertre. A belső udvarhoz kapcsolódó, francia stílusú Felsőkert különleges növényeiről, mitologikus tárgyú szobrairól volt nevezetes. Az Alsóparkban konyhakertészet, vadaskert és fácános kapott helyet. A kastély épületén II. Grassalkovich Antal is végeztetett átalakításokat 1782 és 1785 között. Ő bontatta el a főhomlokzat saroktornyait. Helyükre a jelenleg is látható manzárdtetős sarokrizalitokat építették. Ebben az időben a virágház és a fürdő feletti szobákban házi zenészek laktak, ezért nevezték ezt az emeletet muzsikus gangnak.

Az ezzel szemközti szárny végén II. Grassalkovich színházat alakíttatott ki, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. (Ez Magyarország egyetlen fennmaradt barokk színháza.) Az itt fellépő budai és pesti német társulatok előadását a házi zenészek kísérték. A színházból könnyen megközelíthető volt a kastély sörpincéje, ami közvetlen összeköttetésben állt a lovardával.

III. Grassalkovich Antal idején Hild József építész vezetésével végeztek kisebb átalakítási munkálatokat a kastélyon. Ekkor építették hozzá az északi oldal utolsó szárnyához a narancsházat. III. Grassalkovich felesége, Eszterházy Leopoldina kívánságára alakították át 1817-ben a francia stílusú parkot angol tájképi kertté. Ezzel egyidőben a kastéllyal szemközti Alsóparkban két hattyús tavat létesítettek.

1841-ben III. Grassalkovich Antallal kihalt a család férfi ága. A leányágon öröklődő uradalmat báró Sina György vásárolta meg 1850-ben, majd 1864-ben egy belga bank tulajdonába került. A kastély második fénykora 1867-ben kezdődött, amikor a magyar állam az uradalmat visszavásárolta és a koronajavak közé sorolta. A kastélyt Ybl Miklós tervei alapján fél év alatt felújították és pihenő rezidenciának felajánlották Ferenc József osztrák császárnak, magyar királlyá koronázása alkalmából.

A kastély felújítása során a férfi és női szárny elhelyezése megfordult. A díszteremtől északi irányban következett Ferenc József lakosztálya. Elsőként a dohányzószoba, majd az írószoba, amelynek ajtajába biztonsági okokból vastag páncéllemezt építettek be. A falakat a király vadásztrófeái díszítették. Az írószobából nyílt a háló- és az öltözőszoba. A király lakosztályában a selyemtapéta szürke volt, míg a székeket, fotelokat sárga bőrrel vonták be.

Ezzel szemben Erzsébet királyné lakosztályát eredetileg kedvenc színe, az ibolya jellemezte. Később schönbrunni mintára mindkét lakosztályban fehérre festették a faburkolatot, a kárpitokat pedig vörösre cserélték. Erzsébet királyné szobái a díszteremtől délre helyezkedtek el. Az olajfestményekkel és kisplasztikákkal díszített kis szalonból nyílt a királyné írószobája. Ezután következett az öltöző- és a hálószoba, amit annak idején I. Grassalkovich Mária Terézia számára alakított ki.

A hálószoba mögött induló csigalépcső Erzsébet királyné földszinti szalonjába vezetett. Innen egy fafolyosón keresztül a lovardába lehetett jutni. Erzsébet királyné lakosztálya után felolvasónőjének, Ferenczy Idának szobái következtek. A folyosó végén kezdődtek a gyermekek: Mária Valéria, Gizella és Rudolf lakosztályai.

Az 1867-es átalakításoknak áldozatul esett a színházterem, amelyből szobákat alakítottak ki a királyi családdal érkező kíséret számára. Ugyancsak ekkor szüntették meg a színházzal szemközti szárnyban a virágházat és a barokk fürdőt. Helyükre gyógyszertár és vendégszobák kerültek. Az egykori muzsikus gang szobáiban az udvari tisztviselők nyertek elhelyezést. A leromlott állapotú lovardát is erősen átalakították. Ennek következtében szűnt meg az abból nyíló sörpince. Ekkor építették hozzá a barokk istállóhoz a márvány istállót, s vele szemben elkészült az új kocsiszín.

A királyi család főként ősszel és tavasszal tartózkodott Gödöllőn. Ittlétüket a bécsi udvar etikettjéhez képest kötetlenebb légkör jellemezte. A környékbeli, vadban gazdag erdők kitűnő lehetőséget nyújtottak az udvari vadászatokhoz. Ezek gyakran előkelő vendégek társaságában zajlottak, csakúgy, mint az agár- és lovasversenyek. Erzsébet királyné legendásan jó lovas volt, de Gödöllőn más kedvteléseinek – így például a versírásnak – is szabadon hódolhatott. Gyakran tett hosszú, magányos sétákat a környéken. A Gödöllőiek rajongó szeretettel vették öt körül: névnapját fáklyásmenettel és szerenáddal ünnepelték.

A község életébe ünnepnapokat hozó királyi látogatások Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halálával erősen megritkultak. Ferenc József 1911-ben jött utoljára Gödöllőre. Utódja, az 1916-tól 1918-ig uralkodó IV Károly első hosszabb látogatásának a monarchia összeomlása vetett véget. Az utolsó magyar király október 26-án távozott Gödöllőről, s ezzel új korszak kezdődött Magyarország történelmében is.

1918 végén a Pénzügyminisztérium gondoskodott a kastély őrzéséről. 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoksága költözött be ide. Stromfeld Aurél vezérkari főnök innen irányította a hadműveleteket. Augusztusban a román csapatok elfoglalták az épületet, s ezzel megkezdődött a kastély és az uradalom kifosztása. 1920-tól az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett.

Horthy Miklós kormányzó gyakran jött Gödöllőre pihenni, vadászni, s a kastélyban újra államfők és arisztokraták vendégeskedtek. Horthy idejében a rendszeres karbantartáson túl nem végeztek átalakításokat a kastélyon. Ekkor épült viszont a déli előkertben az a hetven négyzetméter alapterületű óvóhely, amit a kastély alagsorából induló folyosón is meg lehetett közelíteni.

A II. világháborúban a kastély nem szenvedett sérüléseket. 1944 őszén azonban a német csapatok szinte teljesen kifosztották. A bevonuló szovjet seregek hadi kórházat alakítottak ki a kastélyban, és a megmaradt berendezési tárgyakat eltüzelték. 1950-től kezdve a kastély gazdasági épületeiben szovjet alakulatok állomásoztak. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.

Az 1985-ben megkezdődött állagmegóvási munkálatokat nagymértékben hátráltatták az épületegyüttesben jelenlévő különböző funkciók. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet alakulatok, s az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálja. A tervek szerint az épületegyüttesben múzeumi-kulturális központ és idegenforgalmi centrum kap helyet.

Forrás:utisugo.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*