Menni vagy maradni?

A  külföldi  munkavállalás,  az  ország  elhagyása  és  a  kivándorlás  sokrétű problémájáról  –  úgy  tűnik  –  több  hír,  tudósítás  jelenik  meg  a  magyar  sajtóban  az  utóbbi időben,  mint  korábban. Különösen  a  2008-as  világgazdasági  válságot  (a  Nagy-,  vagy Hosszú Válságot) és a 2010-es kormányváltást követően szaporodtak meg érezhetően a migrációval kapcsolatos híradások Magyarországon. De valóságos folyamatokról tudósítanak-e a hírek? 

Nem  tudjuk,  hogy  a  híradásokat  mennyire  támasztják  alá  valós  adatok:  a  válság előtti évekhez képest ténylegesen mennyire nőtt meg a kivándorlás Magyarországról. Az alábbi  rövid  elemzésben  szeretnénk  olyan  tényeket felszínre  hozni,  amelyek  segítenek e kérdésre való válaszadásban. Az  országból  való  elvándorlás  az  EU  csatlakozást  követően  az  osztrák  német,  és francia munkaerőpiac megnyitása után új kontextusba került: a külföldön munkát keresők lehetőségei ugrásszerűen  megnőttek,  és  megnőtt  annak  valószínűsége  is,  hogy  a külföldön munkát találók nemcsak ideiglenesen, hanem véglegesen elhagyják az országot, külföldön telepednek le. A külföldön való boldogulás, elvándorlás másik mozgatórugója Magyarországon az elhúzódó  gazdasági  válság:  a  2009-es,  majd  a  2012-es  gazdasági  visszaesés,  a megélhetéssel,  a  munkalehetőségekkel  kapcsolatos  bizonytalanság  növekedése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen keresnek külföldön boldogulást.
A  magyar  lakosság  elvándorlási  szándékairól  viszonylag  pontos  képünk  lehet lakossági  kérdőíves  felvételek  eredményei  alapján.  Ezek  a  vizsgálatok  az  un.  “migrációs potenciál” növekedéséről tudósítanak.  A  növekvő  migrációs  szándékok  a  Nagy  Válságot  követő  társadalmi-gazdasági folyamatok ismeretében nem meglepőek. Hazai kutatások szerint a válság előtti migrációs
szándékok  és  más  rendelkezésre  álló  adatok  alapján  nem  volt  várható  komolyabb elvándorlás,  de  megfogalmazódott  az  a  feltételezés  is,  hogy  a  gazdasági  visszaesés,  az életszínvonalat illető romló kilátások mind az elvándorlást ösztönözhetik (Hárs, 2008). A  “migrációs  potenciál”  azonban  csak  a  lakosság  migrációval  kapcsolatos véleményéről  tudósít,  nem  a  migráció  valódi  mértékéről.  Ha  közelebb  akarunk  jutni  az utóbbihoz,  akkor  pontosabb  és  a  valóságos  folyamatokat  jobban  tükröző  mutatókat  kell keresnünk.
Úgy  gondoljuk,  hogy  a  külföldi  munkavállalást,  letelepedés  változását  jobban megfigyelhetjük, ha magát a munkakeresés, munkavállalás folyamatát figyeljük meg, nem pedig  az  erre  vonatkozó  szándékok  változását,  és  az  előbbiből  következtetünk  majd  a tényleges  munkavállalásra,  letelepedésre.  E  kutatási  stratégia  megvalósításában  nagy segítségünkre  lehet  az  internet,  hiszen  manapság  a  külföldi  munkavállalási  feltételekről való  tájékozódásban,  és  valamennyire  a  munkakeresésben  is  –  feltételezésünk  szerint  – az internet központi szerepet játszik.
Elemzésünkben  a  kivándorlási  hajlandóság  változását  bizonyos,  a  külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján  mutatjuk  be  a  Google  Trends  adatai  alapján,  megpróbálván  megválaszolni  azt  a kérdést,  hogy  mi  történhetett  2008  óta  e  téren.  A  priori  feltételezésünk  szerint  ugyanis  a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével  történik,  így  a  keresési  forgalmak  releváns  információt  hordoznak  a migrációval  kapcsolatos  tendenciák  számítását  illetően.  Hasonló  feltevések  alapján  a Gazdaság-  és  Vállalkozáskutató  Intézet  munkatársai  már  több  sikeres  előrejelzést készítettek.

Az utóbbi években megnőtt az általános érdeklődés a külföldi munka iránt
Az  általános,  tehát  célországokhoz  nem  köthető  külföldi  munkavállalással  kapcsolatos keresési  kifejezések  (a  kifejezések  pontos  listáját  lásd  a  Mellékletben)  lekérdezésének gyakorisága  a  vizsgált  időszakban,  2007  januárja  és  2012  szeptembere  között  2012 januárjában csúcsosodott ki, míg 2010 októberében érte el a minimumát. Matematikai  statisztikai  eszközökkel  vizsgálva  az  idősort  megállapíthatjuk,  hogy  éppen ekkor,  2010  decemberében  trendfordulás  történt: a vizsgált  időszak  eleje  óta  csökkenő tendencia  ekkor  növekedésnek  indult  (a  statisztikai  elemzés  részleteit  lásd  a Mellékletben). Ezek  szerint  2011  januárja  óta  számottevően  megnőtt  a  külföldi  munka  iránt érdeklődők, külföldön munkát keresők száma Magyarországon.
Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált időszak során Nógrád megyéből indult a legtöbb releváns keresés, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyék internet-felhasználói is kiemelkedő általános érdeklődést mutattak a külföldi munkavállalás iránt (lásd a 2. ábrát).

A legkeresettebb célpontok: Ausztria, Németország és Anglia
Az  adatgyűjtés  tapasztalatai  alapján  elmondhatjuk,  hogy  Franciaország, Olaszország,  Svájc,  Svédország  és  az  Egyesült  Államok  munkakínálatát  illetően  is  még értékelhető  mértékű  keresési  forgalom  zajlott  az  elmúlt  néhány  évben.  Látható,  hogy  a lekérdezések  gyakoriságai  2011-2012-re  megemelkedtek,  azonban  részletesebb matematikai  statisztikai  elemzéssel  ezen  állításunkat  a  ritka  forgalom  és  a  gyakori adathiány  miatt  nem  támaszthatjuk  alá.  Értékelhető  mennyiségű lekérdezést a Google csak Budapest körzetéből regisztrált ezen országok esetében.
A fentieket  összefoglalva  megállapíthatjuk, hogy  a  2010  vége  2011  eleje  óta  számottevő  növekedésnek  indult  a  külföldi  munkavállalás  iránti  érdeklődés  a  magyar  lakosság körében. A statisztikai elemzések szerint 2011 januárjában trendforduló figyelhető meg a külföldi  munkavállalásban:  ezt  követően  számottevően  megnőtt  a  fontosabb célországokban (Németország, Ausztria, Angila) munkát keresők száma. Feltehető,  hogy  ez  a  tendenciaváltás  a  Magyarországról  való  kivándorlás  erősödését  is jelzi.  Azt  azonban  még  nem  tudjuk,  nem  tudhatjuk,  hogy  egy  új  magyar  exodus  elé  kell néznünk, vagy csak rövid távon érvényesülő és a jövőben tovább nem erősödő folyamatról lesz szó.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*