Tunézia a magyarok visszahódítására készül

Csodálatos tengerpart, vakító fehér épületek és egy európai szem számára egzotikus főváros – ezek a képek ragadtak meg leginkább bennünk Tuniszból, ahová a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal tanulmányútja révén jutott el munkatársunk. Az ország hamarosan újra megnyitja képviseletét Budapesten, hogy helyreállítsa és tovább erősítse az arab ország renoméját a magyar piacon.

A Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal 2013. januártól ismét megnyitja budapesti turisztikai képviseletét, melyet 2011-ben zártak be. A hivatal egyértelműen erősíteni kívánja a Magyarországról Tunéziába irányuló turizmust és azt tűzték ki célul, hogy a magyar turisták számát visszatornásszák arra az értékre, ahol az arab tavasz előtt állt – tudtuk meg Leith ben Zakourtól, a hivatal magyarországi és romániai tevékenységéért felelős vezetőjétől, aki jelenleg még bécsi irodájából felügyeli a magyar piacot.

Az iroda október közepén tanulmányutat szervezett Tunéziába magyar újságíróknak, hogy bemutassák, az ország teljesen biztonságos desztináció mind a turisták, mind az üzleti utazók számára. (Ismeretes, 2011-ben a muzulmán országok során végigsöprő arab tavaszt elindító események Tunéziában kezdődtek 2010 decemberében, ami komoly visszaesést hozott az ország turisztikai ágazatában.)

Az út nem indult zökkenőmentesen, a Tunisair repülőgépe 13 órás késéssel szállt fel Bécsből. A kinti élmények és látnivalók később persze bőségesen kárpótoltak a várakozás okozta problémák miatt.

Sokarcú főváros
Tunézia – annak ellenére, hogy a legkisebb területű észak-afrikai ország – igazán sokoldalú a természeti látnivalókat tekintve, kezdve a lassan mélyülő, homokos tengerrel, az Atlasz-hegység nyúlványain át egészen a Szahara homokdűnéiig. Nem beszélve az olyan kulturális és történeti emlékekről, mint az iszlám kulturális fővárosának is mondott Kairouan, az ókori Róma harmadik legnagyobb amfiteátrumát őrző el-Djem, vagy épp a Star Wars forgatásának helyszínéül és az opusz egy bolygójának névadójául szolgáló Tataouine kormányzóság.

Pun fiúcskák sírjai
A főváros környékének első számú látnivalója az ókor egyik legfontosabb városa, a romjaiban is grandiózus Karthágó, melynek jelentősége közvetlenül Róma, Athén és Alexandria után volt mérhető az antik időkben. Tunézia és a tunéziai turizmus tragédiája, hogy a várost gyakorlatilag annyiszor rombolták le újra és újra, ahányszor új népek, birodalmak kerültek hatalomra a területen, kezdve a föníciai eredetű punokkal és az őket legyőző rómaiakkal a vandálokon, arabokon és törökökön át egészen a gyarmati idők Franciaországáig. A romok azonban máig tanúskodnak egy egykor hatalmas és gazdag kultúra jelenlétéről. A punok által kialakított kereskedelmi és hadikikötők mai napig meglévő, mesterséges öbölként szakadnak ki a tenger síkjából. Karthagó római részén pedig megtalálhatók Antoninus-Pius fürdőjének monumentális maradványai, a Bardot múzeumban pedig az egyik legjelentősebb gyűjtemény a térség római mozaikjaiból és egyéb emlékeiből. Az előbbieknél kevesebben ismerik azt a megkapó, egyúttal hátborzongató áldozati temetőt, ahol az isteneknek feláldozott pun elsőszülött fiúk sírocskái állnak.

Művészek és aranyművesek
A hivatalosan 2,5 millió lakost vonzáskörzetében tudó Tunisz medinája, azaz óvárosa nagyon látványos a szűk utcákkal és az azokat behálózó bazársorokkal, ahol a fűszerektől kezdve a bóvlikon át az aranyműves munkákig szinte mindent lehet kapni. Ha pedig valakinek sikerül a hihetetlen kavalkádban rálelni a Musee du Bonheur névre keresztelt épületre, egy dinárért annak tetejéről részesülhet páratlan panorámában Tunisz óvárosának háztetőiből és tornyaiból.

Tuniszhoz közel található, Sidi Bou Said, melynek szépsége a vakítóan fehér házfalakkal, a kéklő tengerrel és a még élénkebb kék ablakokkal vetekszik a legszebb görög falvakéval is. A kis falu mindössze húsz kilométerre helyezkedik el a fővárostól, de az utazó szinte nem is érzékeli, hogy elhagyta a várost, mintha Sidi Bou Said is Tunisz egy újabb, eltérő arcú szelete volna. A művészfaluban dolgozott egykor Paul Klee, Gustave-Henri Jossot és August Macke. Különös ékszerdoboza a helynek az a villa, amelyben egy francia báró élt a gyarmati időkben, és amelyet komoly anyagi áldozatok árán igyekezett úgy berendezni, hogy esszenciáját adja az arab kultúrának és iparművészetnek.

Az egyetlen jelentősebb kitérőt Tuniszból azért tettük, hogy meglátogassuk az 50 kilométerre fekvő Zaghouan település mellett, egy hegyoldalban található Víz Templomát, amelyet még Hadrianus római császár idejében építettek rá arra a forrásra, amelynek vizét a töredékeiben ma is látható és rendkívül impozáns vízvezetékrendszeren keresztül vezettek Karthágóba. Az impozáns romok után egy ökofarmon kialakított kis vendéglő-hotelben, a Dar Zaghouanban ebédeltünk, ahol a helyiek az olajbogyó és az arab kenyér elkészítésének rejtelmeit igyekeztek bemutatni nekünk.

Teljes biztonságban
A tavalyi arab tavasz emléke ide vagy oda, Tunisz biztonságos desztinációnak tűnt ottlétünk alatt, habár elsőre szokatlan volt az éjszakai kiruccanásaink idején minden nagyobb útkereszteződésnél posztoló rendőrök jelenléte, amit a vállukra aggatott géppisztolyok tettek még nyomatékosabbá. Taxijainkat azonban egy másodperc alatt továbbengedték, és még a helyiek egymással való közvetlenségébe is bepillantást nyertünk: a taxisok és a rendőrök baráti hangnemben beszéltek egymással, az egyik éjszakai utunk alkalmával pedig a körforgalomnál posztoló rendőr még pizzát és kólát is rendelt a sofőrünktől, aki készséggel el is hozta neki az ételt a városból, amikor visszafelé tartottunk a hotelbe.

Az út során az volt a benyomásunk, hogy Tunézia korántsem tekinthető átlagosnak az arab országok között. Nem futottunk bele a munkát abbahagyó, Mekka felé imádkozó tömegekbe, a nők sem öltöztek tetőtől-talpig csadorba, sőt, sokan még fejkendőt sem hordanak. Talán a több mint egy évszázada tartó nagyon szoros kapcsolat Franciaországgal, vagy az első elnök, Habib Bourguiba felvilágosult reformjai azt is eredményezték, hogy Tunézia egy szokottnál európaibb arcú arab állammá vált, habár az is valószínűsíthető, hogy az Amnesty International vagy a Transparency International nemzetközi jelentései még így sem fogják dicsérettel elhalmozni az országot.

Ami európai szemmel hiányossága lehet Tunéziának, az vallási helyzetéből adódóan az alkohol korlátozása. Nehéz hozzájutni, alig van olyan üzlet, ahol árulnák, a szórakozóhelyeken pedig aranyáron mérik. Ez a jövőben okozhat problémát, hiszen a fiatalok úticél-választásakor az is szempont, hogy hol tudnak olcsón, felhőtlenül szórakozni. Az egyre elterjedtebb all inclusive szállodák esetében természetesen ez a gond nem merül fel.

Megfagyott turistaroham
Mindemellett azonban a tavalyi, rezsimváltást eredményező zavargások komoly tételeket vontak ki az ország GDP-jéből, melynek 2009-ben még a 7 százalékát tette ki a turizmus, miközben munkát is biztosított 370 ezer embernek. A január és szeptember között az országba érkező külföldi turisták száma a 2010-es közel 5,5 millióról 2011-ben alig 3,5 millióra esett vissza az idegenforgalmi hivatal adatai szerint, miközben a magyar látogatók száma is lecsökkent, 26,6 ezerről alig 15 ezerre. Ugyan mindkét szám növekedést mutatott idén, azonban a két évvel ezelőtti eredménytől még így is elmarad, ami bőven ad feladatokat az idegenforgalmi hivatalnak. Leith ben Zakour elmondása szerint elsődleges céljuk 2013-ra és 2014-re, hogy elérjék a 2010-es számokat, majd évről évre tovább növeljék a látogatók számát. Hosszú távon a Tunéziai Idegenforgalmi Minisztérium szándéka, hogy 2020-ra a Tunéziába érkező turisták száma elérje a 20 millió főt.

Mitől lesz más?
Az ország eközben igyekszik megtalálni azt az úgynevezett USP-t (Unique Selling Proposition, azaz egyedi értékesítési ajánlat), amely képes megkülönböztetni és kiemelni két fő versenytársához, Egyiptomhoz és Törökországhoz képest, egyúttal alkalmas arra is, hogy széleskörű, nemzetközi kommunikációt építsenek rá. Ezért egységes kommunikációs stratégiát alakítanak ki az országnak nemzetközi szinten, amihez év elején ki is írt egy kommunikációs tendert a hivatal. Most folyik az ajánlatok elbírálása. Több régiós ország, így Magyarország szempontjából további cél még, hogy megteremtsék a Tunéziával való állandó légi összeköttetést, azonban erről nem tudtunk meg konkrétumokat.

Tunézia, túl azon, hogy klasszikus turistaparadicsom, készen áll az üzleti és az egészség-, illetve ökoturizmus iránt érdeklődő utazók fogadására is. Az országban ugyanis 800 hotel található, melyek közül 550 legalább háromcsillagos színvonalú, utóbbiak 80 százaléka pedig konferenciatermeket is kínál az üzleti célú utazóknak, de – mint arra Dar Zaghouan volt az élő példa – az ökoturizmusnak is megvannak a maga apró, de értékes gyöngyszemei az országban. Emellett Tunézia a második legnagyobb thalassoterápiás központ a Földközi-tenger térségében Franciaország után, az országban számos ötcsillagos hotel és 10 golfpálya található, melyek az időjárás jóvoltából egész évben alkalmasak a játékra. Az észak-afrikai országban egyszerre próbálhatjuk ki az arab konyha érdekes és értékes fogásait, valamint a nyugati utazók gyomrának és ízlésének is teljesen megfelelő ételeket. Az elegáns, több évszázados épületben üzemelő arab éttermek és az ökoételeket felszolgáló tanyasi vendéglátás mellett számunkra az volt a legemlékezetesebb gasztronómiai élmény, amikor Leith ben Zakour az egyik vacsora utána meginvitálta az újságírócsapatot, hogy megkóstoljuk az arab csicseriborsó-levest, mely a helyiek kedvelt étele, főként reggelire, vagy hajnalban, egy átlumpolt éjszaka után  fogyasztják. Az éjszaka közepén, helybéliek körében, egy bódéból kiadott cseréptányérból elfogyasztott leves nagyon finom és laktató volt.

Tengerpart, öt csillag
Tuniszban összesen 13 ötcsillagos hotel található, ezek egyike, a Hotel Regency szolgált a magyarországi újságíró-delegáció szállásául. A hotelt 2001-ben építették, korábban, 2001 és 2008 között a Marriott Renaissance szállodalánc tagja volt, jelenleg 201 szoba és 26 lakosztály található benne, valamint 13 konferenciaterem, melyek összesen 700 fő befogadására alkalmasak. Elsősorban üzleti utazókat céloz, Tarek Kasbaoui, a szálloda marketingigazgatójának elmondása szerint kihasználtsága 2010-ben volt a legjobb, éves szinten 70 százalék feletti, a forradalomnak köszönhetően persze ez az arány visszaesést, majd az idei év eddig 62 százalékos kihasználtságot hozott. Kasbaoui szerint a saját tengerparttal, wellness és thalassoterápiás részleggel is rendelkező hotel az egyik legbiztonságosabb a város szállodái közül, vendégei között tudhatta már többek között az ENSZ főtitkárát, a török elnököt és a katari emírt is.

Szerényi Szabolcs, Turizmus online

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*