Tízből négy magyar nem szeret főzni

A magyarok többsége jóval kevesebbet jár étterembe mint 2011-ben, viszont ha megyünk, akkor főleg pizzériába, vagy büfébe. Tízből hatan maguk készítik az ételt, a többiek nyűgnek tartják az otthoni ételkészítést. A Gfk Hungária felmérése szerint gyorsétterembe a fiatalok járnak inkább, míg menőbb éttermekben inkább az idősebb korosztályt találjuk.

Egy pizzaszeletet és egy szendvicset kérek
A GfK Hungária 1989 óta vizsgálja a hazai lakosság étkezési szokásait. A házon kívüli étkezések gyakoriságát, az egyes étteremtípusok kedveltségét firtató kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a hagyományos vendéglők mellett a büfék és pizzériák a legnépszerűbbek. Az egy főre eső költések reálértéken számolva csökkentek, bár 2009-hez képest nem változott azok aránya, akik legalább alkalmanként otthonukon kívül étkeznek. A felmérésének adatai szerint a főzést tízből négyen tartják nyűgnek, míg tízből hatan szívesen készítik el saját menüjüket. Az eredmények igazolják azt is, hogy a főzés továbbra is inkább a nők elfoglaltsága: míg tíz megkérdezett nő közül kettő szívesen áll a tűzhely mellé, addig a férfiak körében ez az arány 36 százalék.

A számlát legyen szíves
A megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy volt hagyományos étteremben, vendéglőben az elmúlt évben. Ők inkább tartoznak az érettebb (40-49 éves) korosztályba, az átlagnál magasabban kvalifikáltak és ezzel együtt jellemzően magasabb a havi nettó jövedelmük is.A büfék és pizzériák egyaránt népszerűek a lakosság körében, hiszen gyakorlatilag minden második megkérdezett jelezte (49-49 százalék), hogy volt ilyen vendéglátó egységekben az elmúlt egy évben. Ez az a két étkező típus, ahol jelentősebb eltérés tapasztalható a nemek arányában: a büféket és pizzériákat inkább férfiak (55 százalék), mint nők (43 százalék) látogatják. „Az idei adatokkal összevetve, azt találtuk, hogy a házon kívül étkezők arányában nem történt változás, négyből három honfitársunk legalább alkalmanként étkezik otthonán kívül” – nyilatkozta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Négy évvel ezelőtt és most is a megkérdezettek egynegyede vallotta, hogy egyáltalán nem étkezik otthonán kívül. Változás a házon kívüli étkezések gyakoriságában van: 2009 óta csökkent azok aránya akik legalább havonta étkeznek vendéglőben, gyorsétteremben vagy akár munkahelyi/iskolai étkezdében. Az elköltött összegek sem tükrözik az áremelkedéseket. Azt mondhatjuk, hogy az egy főre eső költések reálértéken csökkentek az elmúlt években” – magyarázta a szakember az elmúlt évek változásainak fő jellemzőit.

Most akciós a sajtburi, kértek?
Gyorsétterembe az elmúlt időszakban saját bevallása szerint a megkérdezettek 46 százaléka tért be. Közöttük legnagyobb arányt a fiatalabb korosztály – 15-29 évesek – képvisel, de viszonylag magas a 30-39 évesek aránya (57 százalék) is ebben a körben. Ők jellemzően nagyvárosi (kiemelten budapesti) tanulók, vagy egyéb szellemi munkát végzők, és viszonylag magas jövedelemmel rendelkeznek. A válaszadók egyharmada az otthoni étkezésen túl az iskolában, illetve munkahelyen működő étkezdében eszik, igaz, hogy 2005 óta egyre ritkábban. Ők főként középiskolai tanulók, illetve az aktív lakosság körében a munkahelyükön sok időt töltő vezető beosztásúak és alkalmazott diplomások.

Pesten fogy a legtöbb bambuszrügy és fafüle gomba
A nemzetközi konyha (kínai, török, stb.) fő kedvelői a legfiatalabbak és a budapestiek, ami nyilván összefügg az ilyen éttermek fővárosi elterjedtségével is. Arányuk a teljes lakosságon belül 32 százalék. A GfK Hungária hasonló módon mérte 2009-ben is a házon kívüli étkezések arányát és gyakoriságát. Egy alkalommal legtöbbet hagyományos étteremben, vendéglőben költöttek a megkérdezettek. Büfékben, pizzériákban hasonlóan alakult az egy alkalommal regisztrált költés értéke, míg a gyorséttermekben némiképp kevesebbet hagytak a kasszánál.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*