A LYUKAS ZÁSZLÓ

Today we are commemorating the 1956 Hungarian Freedom Fight. This revolution was the first catalyst for the future decline of the communist system, and a remarkable turning point for the advancement of democracy. I happen to make an 8-time-award-winning film about it, titled TORN FROM THE FLAG.

Tegnap láttam ‘A lyukas zászló’ című filmet. Nem elég végignézni ahhoz, hogy egy ilyen horderejű alkotásról írjak, de megteszem a tőlem telhető legjobbat. A producer-rendező-író, Kovács Klaudia egy fiatal hölgy, aki az ősi magyar városban, Egerben született évtizedekkel azon események után, amelyek a filmben játszódnak: amikor a zászlóból a kommunizmus jelképét kivágták. Neki nincsenek személyes élményei azokból az időkből.

Tizenévesen hagyta el Magyarországot és telepedett le azzal az eltökélt szándékkal, hogy lesz belőle „valaki” Hollywoodban, abban a városban, amelynek oly’ gazdag a magyar öröksége.  Budapesten voltam én is 1956 október 23.-án, s így valamelyest elfogult vagyok. Klaudia  nézőpontja egészen más, s ez teszi lehetővé, hogy tárgyilagosabb lehessen mint a kommunizmus előtti, a  kommunista uralom alatti és közvetlenül a forradalom utáni napok résztvevői. Előítéletek nélkül kezdi  utazását a múltba és kutatja, majd bemutatja mindazt, ami megelőzte az 1956-os Magyar Forradalom
előtti időket, magát a Forradalmat, annak következményeit és azt, hogy mindez hogyan helyezkedett bele a nemzetközi eseményekbe és kapcsolatokba.

TORN FROM THE FLAG - Vilmos Zsigmond - Klaudia Kovacs (Photo by Peter Sorel)

Ez a film túllép az 1956-os Magyar Forradalmon, amelynek szimbóluma a lyukas zászló. A filmben megjelenített történet 1945-ben kezdődik, amikor a Második Világháború után a Szovjet Hadsereg megszállta Magyarországot és folytatódik az azt követő évekkel 1991. június 19.-ig, amikor az utolsó orosz katona elhagyta Magyarországot és a Szovjetunió szétesett.
2002-ben, miután Klaudia megírta a film szinopszisát, regisztráltatta az Amerikai Írók Szövetségénel. 2004-ben szerződtette Hules Endrét, hogy megvalósítsa Klaudia elképzelését: írjon abból  egy teljes forgatókönyvet.
Hules Endre, forgatókönyvíró és rendező, akkorra már tiszteletreméltó szakmai háttérrel rendelkezett. Karrierje annó még Magyarországon kezdődött. A pécsi és a szegedi Nemzeti Színházak rendezője volt. Darabjai szerepeltek a Biennale de Paris, a Williamstown Theatre Festival, a Shakespeare World Congress és a világ más színpadjain is. Színdarabjai és forgatókönyvei világszerte ismertek.

Rövidesen forgatásra kerül a „Prima Primavera” forgatókönyve, ami egy angol-holland-bolgár magyar koprodukció.2008-ra tervezik egy kanadai-magyar közös vállalkozásként készülő filmjét, mely egy lányról szól akit halálra táncoltatnak. Ezt a filmet ő rendezi majd saját forgatókönyve alapján. E két film mellett forgatókönyve, Vajk és Izabella, amit a Satellit GmbH részére írt, elnyerte a European Media Foundation pártfogását. Rövidtávú terve az, hogy megrendezi Szabó-Palócz Attila Oedipus c. alkotását. Hules Endre több mint száz film és TV darabban szerepelt színészként. Színészi teljesítményeiért a Screen Actors Guild (Filmszínészek Szövetsége) külön díját is megkapta. Oktatott írókat, rendezőket és  színészeket Európában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban, mint például a New York-i
Egyetemen és most Stephen Spielberg alma materében, a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC).

Az alkotó gárdához tartoznak még, többek között, Kovács László (díjnyertes operatőr), Zsigmond Vilmos (Oscar® díjas operatőr), Adams George (társproducer), Honti Zoltán (operatőr), Hubbard Stephanie (vágó) és Horváth Chris (zeneszerző). Ezek mellett még kétezer személy segítette és támogatta a film létrejöttét. Külön említést érdemel George Adams társproducer a film elkészítésében kifejtett munkájáért aki egyébként díjnyertes rendező és az első naptól kezdve dolgozott Klaudiával A lyukas zászló című filmen. Ő volt az, aki felismerte Klaudia különleges tehetségét a film-készítés és rendezés terén, majd arra bíztatta Klaudiát, hogy a filmet elkészítse. George 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Producere, rendezője és szerkesztője volt több független filmnek. Nevéhez fűződnek dokumentumfilmek és TV műsorok, mint pl. a Dead World (Halott világ) amit az IFILM kiemelt mint Halloween-i szelekció. Másik filmje a Gems (Ékkövek)
rövidfilm, melyben Klaudia volt a főszereplő és elnyerte a Torrance Kábel TV „Legjobb Rövidfilm” díját.

TORN FROM THE FLAG - Connecticut Screening Marquee (Photo by Klaudia Kovacs)

Más alkotásai között voltak az It Hurts to be a Rebel (Lázadónak lenni fájdalmas) dokumentumfilm egy gengszterbanda tagjairól és a Max című videó-film mely egy Los Angeles utcáin élő hontalanról szól. George még díjnyertes színházi rendezője több jól ismert darabnak: a The Insanity of Mary Girard (Girard Mária elmezavara), amelyben Klaudia is szerepelt főszereplőként és díjat is kapott alakításáért New Yorkban. Ezt a színművet felterjesztették a Spotlight On Legjobb Rendező díjra és elnyerte a Legjobb Szereplők díjat is. A Fool for Love (A szerelem bolondja) elnyerte a Legjobb Színműés a Legjobb mellék-szereplő díjakat. A The Boys Next Door (A szomszéd fiúk) elnyerte a Dramalogue
Legjobb Szereplők díját. Sikerei közé tartoznak még a nyugati parton bemutatásra került Hercule Poirot
pszihodrámája: Black Coffee (Fekete kávé) és a nagy sikerű Love Letters (Szerelmes levelek), amelyben az amerikai TV sztár, Ross Marion volt a főszereplő. Egyike a háttérben működő dinamikus erőknek a nyelvész diplomával rendelkező Tóth Kinga. Anyanyelvi szintű angol tudása és közel-tökéletes magyar nyelvismerete nélkülözhetetlen szaktanácsadóvá tették e többnyelvű film készítése során. A dialógusok oly következetesen és simán olvadtak egybe, hogy nem is vettem észre, hogy a filmben négy nyelven beszélnek.

A lyukas zászló bemutatja a korabeli történelmi eseményeket, bemutatja a háború utáni éveket, a Rákosi-korszakot, a vidéki életet és annak ünnepeit interjúkon, levéltári film részleteken és fényképeken keresztül. Szerepet kapnak ebben az ’56-os harcok, a rombolások, nemzetközi film-híradók, felvételek és így tovább. A dokumentumfilm története interjúkon keresztül bontakozik ki. A megkérdezettek felidézik emlékeiket, időnként elérzékenyülve, analizálva emlékeznek a rég-múlt napokra. Ők egy különleges csoportot alkotnak: szemtanúi és résztvevői a történelemnek, akik befolyásolták azokat a sorsdöntőnapokat. Az interjúk és az események hanganyaga magyar, angol, orosz és olasz nyelveken van felveve.
Az angol filmfeliratok jól szerkesztettek. Kiválóan van kiválasztva a kísérő zene, részben lassú és temperamentumos klasszikus zenei darabokból all, mely kiemeli az események helyzetét, hangulatát. Kommunista munkásmozgalmi dalok
gyermekkori emlékeket idéznek fel. A hanganyag szerkesztése/vágása nem lehetett volna jobb. A film első felében ősi magyar dallamokat is hallunk: „Megütik a dobot” Kozák József hangszerelésében, a magyar Duda zenekar előadásában.

Today we are commemorating the 1956 Hungarian Freedom Fight. This revolution was the first catalyst for the future decline of the communist system, and a remarkable turning point for the advancement of democracy. I happen to make an 8-time-award-winning film about it, titled TORN FROM THE FLAG.

Gyönyörű magyar népzenét hallunk a film záró-akkordjaiban mely még sokáig fülemben csengett. Zsigmondi-McCraven Ágnes „Széki Dal”-t énekel. „Zsigmondi Ágnesnek van a legszebb hangja a magyar énekesek között” írta a budapesti Valóság. „…különlegesen finom és vonzó. Visszafogott érzelgősséggel énekel… rögtönzései olyanok, mint a dzsessz, de magyar sajátossággal” írta a párizsi Liberation. Ágnes Budapesten született. 1972-ben lett tagja a jól ismert Bihari népi-tánc együttesnek, mint szólista és furulyás. Első nemzetközi körútját 1974-ben tette, mint a híres Rajkó Együttes szólistája, közben tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban folytatta. A film azzal zárul, hogy köszönetet mond és elismeréssel adózik mindazoknak, akik segítették A lyukas zászló [Torn from the Flag] elkészítését, valamint illően emlékezik meg mindazokról, akik életüket adták a szabadságért, a szabadság eszméjének megértéséért. Műszakilag had foglaljam össze röviden: habár ez a film korlátozott költségvetéssel készült, mégis magas színvonalú alkotás mely kielégíti a legmagasabb elvárásokat és követelményeket.

Kovács László és Zsigmond Vilmos közbenjárásának köszönhetően a Panavision és a Technicolor fő támogatóivá váltak e filmnek. Panavision a forgatáshoz szükséges berendezést és eszközöket biztosította, míg a Technicolor az utó munkákhoz biztosította a szükségéseket. Kiváló a vágás: gyorsan pergő. Nincs elvesztegetett idő; nem vontatott, nincs üres ‘töltelék’. Ahol egy kép vagy egy mondat elegendő ott csak annyit alkalmaztak. Ma, egy olyan világban mely sokkal kegyetlenebb mint az 1950-es évek voltak, egy olyan világban, ahol naponta ki vagyunk téve terrorizmusnak mint Közép-keleten vagy Irakban, érzéketlenné válunk az erőszak és annak hatása ellen. Ennek a filmnek le kellett küzdenie ezt a nehézséget. A
kommunizmus magyarországi borzalmait a jelenlegi háttérben mutatja be anélkül, hogy az eseményeket eltúlozná. Ugyanakkor nem szít gyűlöletet. Pontosan és elfogulatlanul mutatja be a forradalom hatását a világ-eseményekre: a nyugati országok pozitív és negatív reagálását. A konklúzió nincs verbalizalva, a néző megalkothatja saját
véleményét. Végül is ez egy dokumentumfilm, mely a történelmet mutatja be. A film nem hatol a jelen magyarországi állapotok mélyére és meg sem próbálja elemezni az 1991 utáni magyarországi életet. A Kádár korszakba bepillantást ad statisztikai adatok felvillantásával az öngyilkosságokról, alkoholizmusról és a kihaláshoz vezető negatív születési arányokról.

Bár ez egy dokumentumfilm, lényegében nevezhetném történelmi leckének is, olyannyira, hogy teljesen lenyűgözött. Fogva tartja figyelmünket túlzások és szenzációhajhászás nélkül, annak ellenére, hogy sokszor így ábrázolják az 1956-os Magyar Forradalmat. Ezen a filmen keresztül mindannyian megértjük, igazán mit is jelent a szabadság. A következő személyek mondják el a történteket (az itt közölt felvilágosítás megadja kik hol és mikor élték meg az 1956-os Forradalom napjait és utóhatásait, s ma hol élnek): Von Atkáry Arisztid, szül. 1926 – Diák, osztály-idegen politikai fogoly, tudósító,kém, a németországi Münchenben él. Bálint László, szül. 1940 – Állambiztonsági Ügynök, szerző, Magyarországon él.

TORN FROM THE FLAG - Special Prize of the City of Eger of the Slow Film International Film Festival

Berecz János, szül. 1930, magyar kommunista politikus, az MSzMP Központi Bizottságának tagja, a Propaganda Bizottság
vezetője, író, filmkészítő, üzletember. Dózsa László, szül. 1942 – gyermek felkelő (lázadó), kétszer is halottként hagyták magára a forradalom alatt, népszerű színész, Magyarországon él. V. I. Fomin, szül. 1925 – Szovjet katonai tolmács Budapesten 1949-56 között, nyugdíjas, Moszkvában él. Dr. Gino Ragno, olasz diák vezető, politikus, Olaszországban él. Göncz Árpád, szül. 1922 – író, politikus, 1953-ban a Nagy Imre kormány tagja. Nyolc évet töltött börtönben, feketelistán volt. Az első, szabadon választott Magyar Köztársasági Elnök 1990-2000. Nyugdíjas, Budapesten él.

Horn Gyula, szül. 1932. Kommunista hivatalnok, parlamenti képviselő, miniszter, külügyminiszter, miniszterelnök 1994-1998, Budapesten él. Kemenes Inez, szül. 1937 – kommunista ifjúsági költő, felkelő (lázadó), fordító, Magyarországon él. Lassan György (George), szül. 1936 – Szerszámkészítő, felkelő vezér, Nyugatra menekült, alapító tagja a Magyarok Világ Szövetségének, az Egyesült Államokban él (USA). Mismas György (George), szül. 1935 – Gyermekkorában politikai okokból kitelepítették, gyári munkás, felkelő, Nyugatra menekült, üzletember, az Egyesült Államokban él (USA). Nagy Árpád, szül. 1927 – Földműves, kommunista politikai aktivista, titkosszolgálati ügynök, rendőr őrnagy, ÁVO-ellenes aktivista, nyugdíjas, Magyarországon él. Pongrátz András (Andrew), szül. 1939 – Diák, felkelő, üzletember, Arizonában él (USA). Porubszky „Potyka” István, szül. 1931 – Diák, gyári munkás, felkelő vezér, kommunista-ellenes nacionalista aktivista. Nyugatra menekült, majd 1989 után visszatért Magyarországra, művész, nacionalista aktivista, alapítója az ’56 Anti-Bolsevista Társulatnak (törvényen kívüli).

Pozsgay Imre, szül. 1933 – Földműves, kommunista politikai aktivista, kommunista hivatalnok, államtitkár. Mint államtitkár, 1989-ben kijelentette, hogy az 1956-os esemény „népfelkelés” volt, ezzel megnyitva az utat a politikai változás és a több-párti választások előtt; 1989-ben tevékenysége megnyitja a határt Ausztria felé, Politikai Tudományok egyetemi professzora Magyarországon. Szalay Róbert, szül. 1930 – Magyar katonatiszt, felkelő, politikai fogoly, tanár, történész, szerző, Magyarországon él.

Szlama Árpád, szül. 1934 –Magyar katonatiszt, felkelő; nehéz-fegyvereket szállított Budapestre, 15 évet töltött börtönben, aktivista, szerző, Budapesten él. Tóth Emery (Imre), a forradalom alatt

minisztériumot vezetett, tanácsadója volt a Külügyminisztériumnak, Nyugatra menekült, filmkészítő, az Egyesült Államokban él (USA). Várnai Ferenc, szül. 1928. Náci ellenállási harcos, kommunista hivatalnok, a magyar Antifasiszta Ellenállási Harcosok Szövetségének alelnöke és a Magyar Civil Fórum elnöke. Vassiliou George 1956 előtt politikai menekült Magyarországon, kommunista aktivista, közgazdász, Cyprus Elnöke (1988-1993), gyáros, Cyprus szigetén él. Szabó Zs. Rózsa Diák, tanító, író, kiadó, Budapesten él. Dr. Otto von Habsburg, szül. 1912 – Negyedik Károly Császár fia, a Habsburg család feje. Az Osztrák-Magyar Birodalom trónörököse (lemondott 1961-ben), a Pán-Európai Szövetség elnöke, az Európai Parlament tagja, történész, szerző, előadó, Németországban él. Dr. Henry Kissinger, szül. 1923 – USAkülpolitikai tanácsadó, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Nobel díjas (1973), USA Állam titkár (1973-77) a Kissinger Associates Inc tanácsadó cég tulajdonosa, szerző, előadó. Dr. Békés Csaba, történész. Dr. Berend T. Iván közgazdász, történész, A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Kelet-Nyugat Tanulmányok Intézet elnök-helyettese az Európai és Eurázsiai Tanulmányok Centrumának igazgatója (University of California at Los Angeles, UCLA). Dr. Richard M. Filipink – történész, Eisenhower életrajzírója. Dr. Mark Kramer a Harvard Egyetem történésze, a Kelet-Európai Intézet vezetője, Boston. Dr. William Taubman Hruscsov életrajzírója, Pulitzer-díját Hruscsov: Az
Ember és a Kora című művéért kapta 2004-ben; Politikai Tudományok professzora az Amherst Kollégiumban. Dr. Nagy András Egyesült Nemzetek, specialista, a The Bang-Jensen Case (A BangJensen Eset) szerzője, a veszprémi egyetem professzora. Dokumentációs kutatás: Bonnie G. Rowan, – USA;  Alexander Kandaurov, – Oroszország

Varga János, – Magyarország.
Történelmi tanácsadók: Dr. Csihák György – Magyar Történelmi társaság, Zürich; Pofessor Kramar Zoltán, Central Washington Egyetem; Dr. Rainer M. János; Dr. Sager Péter; 1956-os Magyar Forradalom Történelmi Intézet.

Történelmi háttér adatok: Nikita S. Hruscsov (1894-1971), a Szovjetunió vezetője 1953-1964, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára 1953-1964; 1956. február 25.-én elítélte Sztálin bűntetteit, 1964-ben eltávolították pozíciójából egy Leonid Brezsnyev által szervezett puccs után. Joseph V. Sztálin (1879-1953) – A Szovjetunió vezetője (1923-1953); több millió ember haláláért felelős, természetes körülmények közt hunyt el. Dwight D. „Ike” Eisenhower (1890-1969) – Amerikai generális, USA Elnök 1952-1960; 1969-ben hunyt el szívinfarktusban. Kádár János (1912-1989), a Magyar Kommunista Párt vezetője a II. Világháború alatt, Belügyminiszter 1948-1950, politikai fogoly 1951-53, a Nagy Imre Forradalmi Kormány tagja 1956 október 24 – 1956 november 4, államfő a forradalom leverése után 1956-1988, életbe léptette az Új Gazdasági Rendszert 1967-1968; természetes körülmények közt hunyt el 1989-ben.

Torn from the Flag is a documentary film about the international decline of communism and the 1956 Hungarian Revolution. The film encompasses the tense Cold War era (1945–1991) and presents the rivalry of the superpowers during that time. Torn from the Flag was made primarily for theatrical release, and participated in the 2009 Oscar competition in the ”Best Documentary” category.

Nagy Imre (1896-1958). Harcolt az 1917-es orosz forradalomban, száműzetésben élt a Szovjetunióban, 1945-ben visszatért Magyarországra, 1948-ban földművelésügyi miniszter, miniszterelnök 1953-55, kitiltották a Kommunista Pártból 1955-ben, Miniszterelnökké kiáltották ki a forradalom alatt 1956. október 24. – 1956 november 4; letartóztatták miután a Szovjet Hadsereg letörte a forradalmat, a Kádár-kormány kivégezte 1958-ban, majd rehabilitálták és újratemették 1989-ben. Rákosi Mátyás (1892-1971) – Kommunista politikus, Népbiztos az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején. Több éves száműzetésben élt a Szovjetunióban, utána a magyar Kommunista Párt első titkára lett (1945-1956), miközben több kormányhivatalt töltött be. „Sztálin legjobb tanítványa”néven emlegette magát, megszervezte és uralta a diktatórikus államot. 1956 augusztusában a Szovjet Központi Bizottság utasítására Rákosi kiutazott a Szovjetunióba, ahol 1971-ben meghalt.

By: Leslie Eloed

Aki szeretne a filmet latni a nyolcszoros dijnyertes filmet, az itt tehet ra szert: http://www.tornfromtheflag.com/Store.html

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*