Kinyitja határait Kuba

Januártól feloldja szigorú utazási korlátozásait Kuba – jelentette a Reuters a kubai állami televízió keddi közlésére hivatkozva. A legtöbb kubai számára ez a továbbiakban azt jelenti, hogy szabadon ki- és beutazhat az országból, de az 1959-es kubai forradalom után életbe léptetett intézkedések részeként továbbra is érvényben marad Kubának az a joga, hogy védekezzen a gazdag államok agyelszívása ellen.

A kubai kormány 1961-ben zárta le a határokat, hogy megakadályozza a tömeges kivándorlást Fidel Castro 1959-es hatalomra jutása után. A korlátozások értelmében a kubaiaknak kiutazási vízumot kellett szerezniük és meghívó levéllel kellett rendelkezniük, ha külföldre akartak menni. A könnyítést követően pusztán egy érvényes útlevéllel lehet majd utazni, illetve bizonyos országok vízumkötelezettsége miatt legfeljebb vízumra lesz szükség, közölte a Granma, a kommunista párt lapja. A külföldön tartózkodás eddig tizenegy hónapra korlátozott idejét huszonnégy hónapra hosszabbítják. A könnyítések január 14-től lépnek életbe.

Raúl Castro kormánya már eddig is bevezetett számos olyan reformot, amely a piacgazdaság kiterjesztését szolgálta, de az utazásra vonatkozó új rendelkezést várta a legjobban a lakosság. Eddig az említett engedélyeket hosszú ideig tartó, költséges procedúrák révén szerezhették be, és nem mindenki kapta meg a szigetország elhagyására vonatkozó jóváhagyást. Az EFE hírügynökség ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a reformot továbbra is bizonyos korlátok között valósítják meg. Útlevelet ugyanis csak azok az állampolgárok kaphatnak, akik megfelelnek a migrációs törvényben rögzített – a hírügynökségek által nem részletezett – feltételeknek.

Az EFE a törvénnyel kapcsolatos közleményt idézi, amelynek értelmében a kiutazással kapcsolatos jogszabály módosítása figyelembe veszi Kubának azt a jogát, hogy “védekezzen az Egyesült Államok és szövetségesei beavatkozási és felforgatási tervei ellen”. Ennek szellemében érvényben maradnak azok az intézkedések, amelyek a “forradalom által teremtett emberi tőke” megtartására szolgálnak a gazdag államok “agyelszívási” törekvéseivel szemben.

Forrás:

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*