Exkluzív interjú Kálmán László Los Angeles-i főkonzullal

Kálmán László diplomata, nős, két kislány édesapja 2012 július 4-től Los Angeles új főkonzuljaként szolgálja a hazáját.

Kálmán László:  “Tolnán  születtem 1961-ben, egy testvérbátyám van, és hála istennek a szüleim is jó egészségnek örvendenek.   Gyermekkoromat Szekszárdon töltöttem, a Babits Mihály általános iskolába jártam, majd a Kereskedelmi Szakközép Iskolában érettségiztem 1980-ban. Ilyenkor elgondolkodik mindenki, hogy merre tovább? Ez pontosan így volt  velem is, végül is a pécsi Janus Pannonius egyetem jogi karára nyertem felvételt, és ott  végeztem a  1989-ben. 1990-ben kaptam meg a doktori fokozatomat.  Közben letöltöttem a katonai szolgálatomat is Szekszárdon.”

Az egyetem elvégzése után ismét válaszút előtt álltam, gondolkodtam hogy merre tovább? Nem éreztem magamban azt az igazi kihívást  amit a jogi pálya nyújt,  ezért elkezdtem a külpolitika felé orientálódni. Konkrétan a diplomácia  felé, ami sokkal de sokkal jobban érdekelt. Így hát ilyen irányú tanulmányokba kezdtem és próbáltam bekapcsolódni  ennek  a közegnek a vérkeringésébe. Németül már beszéltem. Gőzerővel kezdtem  angolul tanulni és, hogy mennyire motivált voltam ebben, az is bizonyítja  hogy eladtam a szekszárdi kétszobás panellakásomat és ennek az árából 1994-ben kiutaztam az Egyesült Államokba, ahol a nyelvtudásomat tökéletmisetettem  és elvégeztem egy kurzust a Western Michigan University-n. Aztán ezt megismételtem egy évvel később New Yorkban a Long Island University-n, ahol már politika tudományt tanultam.

1996-ben pedig Rákay Phillip barátommal és Bárány Csillával, aki akkor még a barátnőm volt, ma már a feleségem, úgy döntöttünk, hogy kijövünk Kaliforniába. Akkor 4 hónapot töltöttünk  itt. Az akkori elnökválasztási kampányban dolgoztunk, mint önkéntesek és  emellett természetesen különböző tanulmányokat folytattunk annak alapján, hogy kit mi érdekelt.
Miután hazajöttünk Magyarországra  jelentkeztem felvételre a külügyminisztériumba . Rövidesen behívtak egy kétfordulós felvételi vizsgára. Először írásbeli aztán, egy szóbeli megmérettetés volt. Néhány hónappal később kaptam egy értesítést  hogy felvettek . A protokoll főosztály diplomáciai osztályán kezdhettem el dolgozni egy 40-50 fős, főként iszlám országokat magába foglaló ügycsoportot kaptam, akiknek az ügyes-bajos dolgait intéztem. 1,5 év múlva egy pályázatot nyertem  a külügyminisztériumban, amely lehetőséget adott arra, hogy pályafutásomat  Irakban, Bagdadban folytathassam, amit akkoriban Szaddám Husszein irányított   Így hát 1999 elején Bagdadba kerültem, ahol több, mint 3 évet  töltöttem, mint első beosztott diplomata, konzul, és egyébként pedig mindenes.  Elmondhatom azt, hogy itt megtanultam a nagykövetségi munka minden csínját- bínját.   Az itt eltöltött időszak egy nagy- nagy túlélés volt a szó szoros értelmében, hiszen átéltünk bombázásokat és evakuációkat egyaránt.  Az ember ott abban a közegben,  abban a környezetben tanulja meg igazán becsülni a hazáját.  Amikor Irakban,  Bagdadban Szilveszterkor a Duna TV-ben hallgattam,énekeltem a Himnuszt nem könnyeztem, hanem sírtam.

Ez egy nagyon különleges, veszélyes munka volt ugye?
-Igen ez így igaz, de az ember mindig számol a rizikófaktorokkal  Akkor én még egyedülálló  voltam, nem voltak gyerekek, illetve amikor az első  Anna Emese megszületett Szekszárdon 2002-ben,  akkor kértem a külügyminisztérium vezetését , hogy hívjanak haza korábban, ami meg is történt, ezért köszönettel tartozom nekik.  A külügyminisztériumban töltött 2 év után kineveztek az Ungvári  főkonzulátusra konzulnak. Itt felnőtt életem legszebb munkaszakaszát élhettem meg. Balzsamozta a lelkemet, hogy nap, mint nap segíthetek a magyar honfitársaimnak akik ott kiszolgáltatott helyzetben voltak.

2004-ben megszületett a második kislányunk Zita Magdolna Szekszárdon. 2007 június 30.-val fejeződött be a Kárpátaljai küldetésem. Ezután ismét a külügyminisztériumban töltöttem 4 évet. Majd 2011 augusztusában neveztek ki a Los Angelesi Főkonzulátusra, ahol konzulként , főkonzul helyettesként dolgoztam. Ez egy teljesen más közeg, nyilvánvalóan nem ismeretlen számomra és bizonyos értelemben könnyebb, mint Irak, meg Ukrajna.  A gyerekek miatt kicsit nehéz volt megvetni a lábunkat, mert majdnem egy évbe telt, hogy úgy elkezdtek beszélni angolul, hogy Ők is teljesen be tudtak integrálódni ebbe a gyerektársadalomba, ami ma körülveszi Őket.
2012 július 24-től pedig a főkonzulhelyettesből előléptem főkonzullá, úgyhogy most a főkonzuli pozícióból talán nagyobb hatékonysággal tudom segíteni az itteni magyaroknak, főként az anyaországgal való kapcsolattartását, kulturális hagyományaik ápolását. Próbálok részt venni minden magyar eseményen,  igyekszem  eljutni mindenhova, ahova hívnak.

Új nemzeti szelek fújnak Magyarországon és a honosítással kapcsolatban  össznemzeti egyetértés van határokon belül és határokon túl. A nemzetnek a lelki, szellemi újraegyesítette  közigazgatásilag is most úgy megtörténhet, hogy azzal mindenki jól jár az anyaországi magyarok, a külhoni magyarok egyaránt.  Itt nem csak a Magyarországot körülölelő magyarokat értem, hanem a nyugati diaszpórát is.

Mennyiben tér el a munkája itt Los Angelesben?
Természetesen egész más, amíg az Iraki küldetésem alatt egy nagykövetségen  dolgoztam Bagdadban  egy  nagyon kritikus időszakban. Egy nagykövetségen  a politikai munkának sokkal nagyobb jelentősége van, míg egy főkonzulátuson, ahol sokkal inkább szakmai ügyek dominálnak. Természetesen fontos szerepet játszanak  a kétoldalú kapcsolatok a kulturális  sport és gazdasági egyaránt , de itt nem olyan erős a nagy politika jelenléte.

Los Angeles még annyiban különbözik  az előző két állomáshelyemtől, hogy itt azért az amerikai kultúrát a filmekből, könyvekből és a hírekből nagyjából  ismerjük.   Az amerikai életstílus közelebb áll a magyarországihoz ,mint mondjuk egy közel- keleti országé.

Mi az amiben változtatni szeretne a főkonzulátuson?
Folytatni kívánom az elődeim által elkezdett kitűnő munkát, építkezést. Hangsúlyeltolódások vannak és lesznek. Nevezetesen az itteni magyar egyházakkal való kapcsolattartásra szeretnék nagyobb hangsúlyt helyezni. Az egyház az elmúlt ezer évben megtartóerő volt Magyarországon és a határon túl egyaránt és ez várhatóan  így  is marad. Ez az egyik legfontosabb változás, amire  jobban fókuszálunk.
A másik nagyon fontos szegmens a honosítási  visszahonosítási ügyek.  Most lehetőség van arra, hogy külföldön élők, illetve az onnan származók kedvezményes honosítással megszerezzék a magyar állampolgárságot. . Ez a fajta tevékenység a követségen abszolút prioritást élvez.   Az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is összeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvet beszélve mindig összetartoztak.

Milyen egy jó diplomata? Kell hozzá olykor egy hetedik érzék?
Jó kérdés, olykor még nyolcadik érzék is kellene. Mindenképpen tárgyilagosnak kell lennie és visszafogottnak. Nagyon fontos, hogy az ítélőképessége reális legyen.  Képesnek kell lennie hideg fejjel végiggondolni feladatokat,  előrelátni bizonyos eseményeket,  várható következményeket.  Alapkövetelmény az udvariasság, műveltség, felkészültség és az idegen nyelvek ismerete.

Sikeres emberek mögött általában van egy erős családi háttér.Önnél is elmondható ugyan ez?
Igen ez valóban nagyon fontos.  A feleségem egy szekszárdi lány, Bárány Csillának hívják  A 80-as évek végén ismerkedtünk meg  és ez a kapcsolat kibírta az idők próbáját. 2001- ben összeházasodtunk, két szép gyermekünk van. A feleségem földrajz- testnevelés szakos tanárnő. Jelenleg itt az én háttérbázisomat biztosítja  LA-ben mindenki autóval kell ,hogy járjon, nagyok a távolságok, óriásiak a dugók. Csilla hozza- viszi a gyerekeket az iskolába. Nagyon sokat foglalkozik velük, ha kell Ő a plusz  tanár,  és természetesen háziasszony. Mellesleg sokat segít nekem a protokollban az úgynevezett női programokat inkább Ő bonyolítja le, hiszen nagyon jó a kommunikációs készsége, rendkívül jó kapcsolattartó.  Rendszeresen részt vesz a cserkész eseményeken, amikor én nem tudok elmenni. Gyerekeinket viszi, hiszen a lányok felesküdött cserkészek az észak Hollywoodi Könyves Kálmán cserkészcsapatban.
Amerikában a magyar gyermekek belenőnek az amerikai kultúrába, ám a magyar szülők óriási plusz ismeretekhez tudják juttatni gyermekeiket, ha a magyar nyelven alapuló sajátos, kreatív észjárással is felvértezik a felnövekvő generációkat. A Cserkészet a Nemzet megmaradása és az egyén boldogulása szempontjából is felbecsülhetetlen értékű mozgalom, intézmény, melyet támogatni kell.

Hogy viselik a gyakori otthon változtatásokat?
Nem könnyen viselik a költözéseket. Nagyon nehezen mozdultunk ki Magyarországról, mert nem csak fizikai értelemben érezzük a hazánknak, hanem minden lelki- érzelmi kötődésünk oda fűz minket, és mi a magunk részéről nem is tudjuk elképzelni, hogy valaha egy ilyen négy- öt éves ciklusnál többet töltenénk külföldön, és azt hiszem ez így van rendjén.

Mennyire tartja fontosnak a külföldön elő magyarságot kiemelve a nyugati- parti magyarokat?
Kiemelkedő tiszteletet érdemelnek azok a magyar honfitársaink akik tartják a magyarságukat 12 ezer km-re távol a hazájuktól, mint ahogy itt ezt a nyugati parti magyarság teszi.
Ők igazán tudják azt, hogy az az unikális tulajdonság, hogy valaki tud magyarul beszélni,  gondolkodni, és magyar az észjárása, az itt a nagy Amerikában is megkönnyíti az érvényesülésüket. Azok akik nem csak a nyelvet beszélik, de még közösségi eseményekre is eljárnak,  bálokra,  nemzeti ünnepekre, vagy részt vesznek az egyházak életében. Ők valóban méltó képviselői hazánknak itt a távolban  is.

Mivel foglalkozik szabadidejében?
Szabadidőmben próbálok itt is focizni, péntek esténként a Los Angeles Hungarians focicsapatban játszom. Nagyszerű dolog, hogy itt is van magyar focicsapat és, hogy össze tudunk jönni. Valóban nagyon komolyan gondolom azt, ami alapján élek és ,hogy mi összetartozunk mind a 15 millióan, Csángóföldtől Székelyudvarhelyen, Budapesten keresztül Los Angelesig.  Ezek a közösségi élmények akár egy foci, akár egy klubest, akár egy nemzeti ünnepi megemlékezés, a könnyes szemmel elénekelt magyar himnusz, ezek mind mind megerősítenek ebben a hitemben.

 

Tapasztalata szerint a külföldön élő magyarság ragaszkodik az anyaországhoz? Fontos számukra a magyarságuk megtartása?
Kimondottan fontos, és egyre fontosabb lesz, elég ha a londoni olimpiára utalok. Ott  láthattuk, hogy minden nemzet milyen büszke a zászlójára, hogy milyen büszke a sikereire, milyen büszke a nemzetének fiaira és lányaira, az ott elért sikerekre . Ez mind azt támasztja alá, hogy a nemzeti érzések az egész világon nem,hogy kihalóban vannak, hanem inkább erősödnek. A közösséghez tartozás az emberi alaptermészet része, és ez a mi magyarjainkban hála istennek nagyon erősen  megvan.

Nemrégiben az  ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmából Babits Mihályt idéztem azt hiszem Ő tökéletesen írta le ezt:  „ Minden, ami lélek, egységes és oszthatatlan. A lelki magyarság is egyetlen és oszthatatlan, lényegéhez tartozik az egység.”

Amerikai Hírújság/Kati Kereki, Los Angeles

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*