Kolumbusz napja és a nemzeti indentitás

Kolumbusz napját minden esztendő október 12-én ünneplik, annak emlékére, hogy 1492. október 12-én fedezte fel Kolumbusz Kristóf az újvilágot. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül megemlékezéseket tartanak Közép- és Dél-Amerikában és Kanadában. Spanyolországban és Olaszországban ezen a napon körmeneteket és ünnepi istentiszteleteket, fesztiválokat és tűzijátékot tartanak.

Miért nem Kolumbuszról nevezték el Amerikát?
A legnagyobb megtiszteltetés Kolumbusz számára az lett volna, ha róla nevezik el az újonnan felfedezett területeket. Martin Waldemüller fosztotta meg ettől. Ugyanis ő az 1507. április 25-én megjelent földrajzi munkájában rosszul azonosította az újvilág felfedezőjét, s Amerigo Vespucci olasz utazót nevezte meg. Mint írja, „…nem látom, miért ne nevezhetnénk el [azt a területet] felfedezőjéről, Americusról, egy éles elméjű férfiúról, mivel mind Európa, mind Ázsia nevüket nőkről kapták”.

Feledés és dicsőítés
Úgy tűnik, az Egyesült Államok korai időszakában Kolumbusz dicsőítése eléggé névleges volt. Esek Hopkins számára, amikor 1775 novemberében beiktatták a Continentális Tengerészet fővezéri tisztébe, kijelöltek egy négy hajóból álló flottillát, s az egyik hajó ezek közül Kolumbusz névre hallgatott.

A felfedező neve 11 évvel később a korszak egyik legjobb hírben álló folyóirata címében – The Columbian Magazine – tűnt fel. 1790-ben – talán nem véletlenül – az az amerikai hajó kapta a Kolumbusz nevet, amely először, a bostoni kikötőből elindulva körbehajózta a Földet.

A 300. évforduló
Az első valódi ünnepséget 1792. október 12-én New York városban a Kolumbusz Rend néven számon tartott szervezet kezdeményezte és rendezte meg Amerika felfedezésének 300. évfordulója alkalmából. Alkalmi dekorációként felállítottak egy Kolumbusz-szobrot, és ünnepi vacsorát adtak Kolumbusz emlékének adózva. Ugyanezen a napon Baltimore-ban (Maryland) emlékművet állítottak a felfedező tiszteletére: angol téglából, cementlapokkal fedve.

Az 1792 és 1892 közötti időszakból nincs nyoma annak, hogy újabb ünnepi megemlékezések zajlottak volna a felfedezőre emlékezve. Ennek ellenére Kolumbusz neve és személye egyre népszerűbb lett: városokat, kerületeket, iskolákat neveztek el róla. A New York városban működő King’s Collage 1784-ben vette fel a Columbia Collage nevet (ma az Egyesült Államok egyik leghíresebb egyeteme). Ekkor keresztelték az épülő fővárost District of Columbia névre. Dél-Amerikában egy születő új nemzet és ország neveként jelent meg.

A 19. század első felére már két Kolumbusz-életrajz is megjelent, az első rövidebb Parson Weems, a másik Washington Irving tollából. 1876-ban Philadelphiában az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulója alkalmából Kolumbusz tiszteletére is állítottak egy szobrot, melyet a város olasz polgárai kezdeményeztek, és ők is állták anyagi terheit.

Az első katolikus testvéri társaság 1882 februárjában alakult, s Kolumbusz Lovagjai-nak keresztelte önmagát. Egyébként e lovagoknak nagy szerepük lesz a későbbiekben abban, hogy a „felfedezés napja” hivatalos ünneppé válik.

A 400. évforduló
Kolumbusz San Salvador-i megérkezése 400. évfordulójának közeledte felkeltette azt a vágyat, hogy immáron évente rendezzenek Kolumbusz-ünnepségeket.
A Képviselőház 1890. február 24-i ülésén Chicago városát jelölte ki az 1892-re tervezett és Kolumbusznak „dedikált” világkiállítás színhelyéül. Benjamin Harrison elnök a költségvetésből nem kevesebb mint 10 millió dollárt ajánlott fel a vásár megrendezésére. Az ez alkalomból tett nyilatkozatában többek között a következőket mondja: „Én, Benjamin Harrison, az Amerikai Egyesült Államok elnöke… kijelölöm 1892. október 12-e pénteket, Amerika felfedezésének 400. évfordulóját mint ünnepnapot az Amerikai Egyesült Államok összes polgárai számára. Azon a napon az emberek hagyják abba a fárasztó munkát, és ha lehetséges, szenteljék magukat olyan tevékenységeknek, amelyek a leginkább kifejezik a felfedező iránti tiszteletet, és értékelik az amerikai élet négy teljes évszázadának nagy vívmányait. Kolumbuszt saját korában a haladás és a vívmányok úttörőjeként tartották számon. Korunkban a felvilágosodás lelkének a legkiemelkedőbb és legüdvözítőbb jellegzetessége az oktatási rendszer egyetemessé válása, s ezért különösképpen megfelelő, ha az iskolákat tesszük az ünnepnap bemutatásának középpontjába. Lebegjen a nemzeti zászló országunk minden iskolája felett, és legyenek az iskolai rendezvények olyanok, hogy hassanak fiataljainkra az amerikai állampolgársággal járó hazafias kötelességek. A templomokban és más gyülekező helyeken fejeződjön ki az isteni gondviselés, az állhatatos hitű felfedező, az isteni gondosság és iránymutatás iránti hála, mellyel irányította történelmünket, s gazdagon megáldotta népünket.”

Sajnos a kiállítás épületei nem készültek el teljesen az 1892-es megnyitóra, s ezért a kiállítás hivatalos megnyitójára 1893. május 1-jén került sor.
Ennek ellenére az 1892-es év is bővelkedett ünneplésekben. A pápai enciklika ünnepélyes misét rendelt el Spanyolország, Olaszország és az amerikai kontinens templomaiban.

1892. augusztus 3-án Kolumbusz elindulásának emlékére a helyszínen, Huelvában kezdődött a három hónapon át tartó spanyolországi ünnepségek sora. Először korhű jelmezekbe öltözött díszmenet vonult végig az utcákon, melyet a régens királyné és a király a palota ablakából szemlélt. A kikötőbe érve eljátszották Kolumbusz útra kelését. Ügyelve a részletekre is, elkészítették Kolumbusz fő hajójának, a Santa María-nak hű mását, amely ezzel irányt is vett a világkiállítás színhelye felé.

A történeti hűségre igen csak adni kívánó amerikaiakat egy norvég hajó is várja majdan Chicagóban. A „Viking”-et, már 1892-ben útnak indították Norvégiából, ezzel adózván Amerika feledésbe merült, majd újra felfedezett első hódítóinak, a normannoknak.

Visszatérve az Amerikai Egyesült Államokhoz, a New York városban tartott ünnepségekről kell megemlékeznünk. New York városban, a Central Park nyugati sarkán állították fel Kolumbusz szobrát az olasz állampolgárok adakozásából, mellyel a 400. évforduló alkalmából kívántak emléket állítani a felfedezőnek. A 77 láb magas gránitoszlopot hajóorrok domborművei díszítik, és legtetején áll Kolumbusz szobra. Az oszlop alapzatán egy szárnyas fiúgyermek áll egy földgömböt vizsgálgatva, mellette két bronz dombormű mutatja be a felfedező elindulását Spanyolországból, illetve megérkezését az Újvilágba. (Egyébként két évvel később a Central Parkban is felállítottak egy bronz Kolumbusz-szobrot.)

1893. május elsején, tehát jóval később, mint az évforduló napja, megnyílt végre a chicagói világkiállítás, még mindig a 400 éves jubileum jegyében. Ennek ellenére óriási sikere volt: mintegy húsz millióan látogatták meg. A kiállítás egyik fő látványossága, Frederick Monnies munkája, egy óriási szökőkút volt a Tisztelet terén. A művész egy hatalmas allegorikus kompozícióban jelenítette meg a felfedezés jelentőségét. Kolumbusz, mintegy istenséggé magasztosulva, egy hófehér hajó felett trónolva, körülvéve 27 óriási figurával, fogadja a Művészet, a Zene és az Építészet hódolatát.

A kiállítás, amelyet chicagói világkiállítás néven ismert meg a világ, 1893. október 30-án zárta be kapuit. A Vasárnapi újság cikkírója a kiállítás egyik fő érdemeként az összhatás egységét említi. Számára olyannak látszott „mintha örök időkre épült volna”. A sors iróniája, hogy röviddel ezután, 1894 januárjában leégett a vásár területe és épületeinek nagy része.

Kolumbusz napja és a nemzeti indentitás
A 20. század első évtizedeiben a Kolumbusz Lovagjai szervezet tagjai ismételten sürgették az állami törvényhozást, hogy nyilvánítsa október 12-ét állami ünneppé. 1905-ben Colorado állam kormányzója nyilatkozatban hívta fel az állam lakóit arra, hogy emlékezzenek meg e „jeles” napról. A következő évben Chicago város polgármestere tett hasonló tárgyú nyilatkozatot.

Az első állam, amely a törvényhozásban is elismertette Kolumbusz napját mint állami ünnepet, New York volt. 1909-ben New York állam az első hivatalos Kolumbusz-napot nagy csinnadrattával ünnepelte. Két olasz tengerjáró hajó érkezett eme neves napra, s személyzetük, a több mint hatvan amerikai–olasz szervezet tagjaival együtt, részt vett azon a felvonuláson, melyet a Kolumbusz-szobor körül rendeztek. A Hudson folyón Kolumbusz három hajójának rekonstruált másolataiban gyönyörködhettek a bámészkodók. Este az állam kormányzója, Charles Evans Hughes, beszédet intézett Kolumbusz Lovagjaihoz és más szervezetek tagjaihoz a Carnegie Hallban.

Néhány éven belül több mint harminc állam követte New York példáját. Igaz, nem mindegyik őrizte meg a Kolumbusz-nap elnevezést, hanem például Wisconsinban a Földre lépés napjaként, Észak-Dakotában és Indianában a Felfedezés napjaként ünneplik, míg Floridában összekapcsolódott a Farmerek napjával, Alabamában a Testvériség napjának nevezett ünnepségekkel.

1934-ben Franklin D. Roosevelt elnök sürgette a napnak az egész nemzetre kiterjedő megünneplését. 1937-ben kiadott nyilatkozatában minden év október 12-ét Kolumbusz napjaként jelölte, meg: „Felhívom az Amerikai Egyesült Államok népét, hogy ünnepelje meg a napot megfelelő módon az iskolákban, a templomokban és minden erre méltó helyen.”

1968-ig kellett azonban várni ahhoz, hogy a szövetségi kormány is hivatalos állami ünneppé nyilvánítsa. Lyndon B. Johnson elnök írta alá azt a törvényt, amely általában is rendezte az állami ünnepek rendjét, s bevezette az ún. háromnapos hétvégét, ami annyit jelent, hogy a munkaszüneti vagy ünnepnapot a hozzá legközelebb eső hétfői napra teszik, attól függetlenül, hogy az valójában a hét melyik napjára esik, s amely szerint október 12., Kolumbusz napja nemzeti ünnep, megünneplésére október második hétfőjén kerül sor.

1971-ben lépett életbe e törvény, de hatása először csak a szövetségi igazgatás központjában, Washington DC-ben érvényesült, majd fokozatosan a többi állam is bevezette a saját ünnepnapjaira vonatkozó törvényei közé.

Ünneplési kiskáté
A Kolumbusz-nap megünneplésének számtalan formája van az Amerikai Egyesült Államokban. A legtöbb helyi igazgatási szervezet maga támogatja és szervezi a különböző programokat, a nap fényét emelendő, és minden iskolában tartanak megemlékezéseket. A legnépszerűbb események közé a felvonulások, hazafias megemlékezések és az ünnepi beszédek tartoznak.

New York városban a 5th Avenue-n rendezett hatalmas felvonulás immár hagyománnyá vált. Több mint százezer ember vesz részt rajta, köztük a Kolumbusz Lovagjai és az amerikai–olasz szervezetek tagjai korhű jelmezekbe öltözve. A helyi, az állami és a szövetségi politikai vezetők és más személyiségek vagy együtt menetelnek a felvonulókkal, vagy hivatalosan üdvözlik őket. Este pedig a város egyik legnagyobb szállodájában Kolumbusz-napi ünnepi fogadást és vacsorát rendeznek – számos díszvendég részvételével – a nagy spanyol tiszteletére. Ennek bevételét egyébként a Kolumbusz-ösztöndíj fenntartására fordítják.

Bostonban a nap rendszerint ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd a helyi tanács tisztviselői koszorút helyeznek el Kolumbusz szobránál. Ezután ők is csatlakoznak a grandiózus felvonuláshoz, amelyen együttesek, veteránszervezetek, katonai egységek és mások vesznek részt. A felvonulás, melyen kb. nyolcezren menetelnek együtt, mintegy 6 km-es utat jár be. E napon, csakúgy, mint New Yorkban, a politikusok fontos szerepet játszanak.

A New Jersey állam tengerpartján lévő Asbury parkban minden évben eljátsszák Kolumbusz megérkezését az október 12-hez legközelebb eső vasárnapon. Amint a helyi zenekar belekezd a megfelelő zenébe, kezdetét veszi a program Kolumbusz – akit egy városi alkalmazott személyesít meg – érkezésével és csónakból való kiszállásával. „Indiánok” tűnnek elő egy „falu”-ból, a partra telepszenek és üdvözlik a felfedezőt. Az egybegyűltek azután ünnepi beszédeket hallgathatnak, néha az olasz kormány képviseletében is felszólal valaki, majd a helyi Itália Fiai szervezet egyik tagja megkoszorúzza Kolumbusz mellszobrát.

Los Angeles-ben október 12-én a városi tanács épülete felett olasz zászló lebeg, és az ünnepélyes zászlófelvonáson rendszerint olasz származású amerikai filmcsillagok vesznek részt.

San Franciscóban a Kolumbusz napja tiszteletére rendezett felvonulás és az olasz Fiesta közösen emlékezik meg az újvilág felfedezéséről. Az október 12-ét megelőző héten eljátsszák Izabella királynő megkoronázását, és a tengerparti kavalkádban megelevenednek Kolumbusz életének főbb állomásai. Tipikusnak tekinthető, hogy itt is megemlékezések sora zajlik Kolumbusz szobránál, és este bankettet is adnak.

Az Ohio állambeli Kolumbusz – e város kapta legkésőbb a felfedező nevét – négynapos ünnepségsorozattal emlékezik a névadóra, felvonulások, tűzijáték és a legkülönfélébb látványosságok keretében. Természetesen itt is áll Kolumbusz-szobor. Érdekessége, hogy a 20 láb magas, hétezer font súlyú bronzszobrot Genova ajándékozta 1954-ben Kolumbusznak.

STEFÁNY Judit

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*