Külföldre menekülnek a magyarok

A magyarok türelmetlenül várják a megígért tündérmesét, de sokuk számára, akik sorban állnak, hogy külföldön dolgozhassanak, a kormány által kilátásba helyezett „nemzeti fellendülés” hamarosan éppen az lesz, ami: a fantázia szüleménye, semmint reális lehetőség – írja Magyarországról szóló elemzésében a Reuters brit hírügynökség.

A tudósítás szerint a kabinet becslése szerint immár legalább 300 ezer magyar keresi kenyerét Nyugat-Európában, miután nem győzte meg őket, hogy megoldhatja az ország gondjait Orbán Viktor „csináljuk egyedül!” – és gyakran kiszámíthatatlan politikája. Akik maradtak, azokat nem nyeri meg sem a miniszterelnök nem szokványos gazdasági és egyéb irányvonala, sem pedig a gyenge ellenzék.

A szavazók 53 %-a nem tudja, kire voksoljon. Orbán a függetlenség harcosaként időnként feldühíti az EU-t, az IMF-t, az örmény kormányt és közvetve a NATO-t. A hazai ellenzékkel pedig folyamatosan vitában áll. A kormányfő azt sulykolja, hogy politikája hamarosan meghozza a gyümölcseit. Ám hogy Magyarország erős nemzetként fog kiemelkedni az Európa nagy részét sújtó válságból, azt nehéz eladni a szavazóknak.

A felszínen Orbán elkerült sok olyan gondot, amivel a többi állam küszködik, pl. a költségvetési hiány az idén 3 % alatt lesz, méghozzá nyílt megszorítások nélkül, csak a különadókkal és a magán nyugdíjpénztári vagyonból. De főleg a nyugati kereslet zuhanása miatt a gazdaság recesszióba került. A hatalom elvesztette a befektetők bizalmát és kemény tárgyalásokra számíthat az ősszel a Valutaalap és az unió részéről. Mint mindig, Orbán most is harciasnak mutatkozik, ám a párbeszéd megszakadása súlyos következményekkel járhat.

A kormányfő nemcsak gazdaságpolitikájával vált ki ellentétes véleményeket. Szövetségesei és támogatói számára erős vezető, stratégiai vízióval, aki az európai válság leküzdésére új alapokra igyekszik helyezni Magyarországot. Egy beavatott név nélkül kijelentette: Orbán soha nem hoz ad hoc döntést, elképzelései hosszú távúak, csak nem mindig lehet tudni, hogy a végén beválnak-e.

Ellenfelei viszont a nyughatatlan hazardőrt látják benne, aki kockáztatja a gazdaságot és az ország nemzetközi pozícióit. Határozott intézkedéseire, lásd a médiatörvényt, az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítását, továbbá a jegybank működését meghatározó jogszabályt, az ellenzék úgy reagált, hogy aláásta a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. A kabinet visszautasítja a vádakat, de ezek az ügyek vitákat gerjesztettek a brüsszeli Bizottsággal.

Ezután jött a Safarov-história, amit egy jól értesült kormányzati forrás úgy kommentál, hogy Orbán lépései kockázatosak lehetnek és nem mindig tudni, hová vezetnek. De ha nem is értesz vele egyet, a saját logikai keretein belül mindenre van jól megalapozott válasza. Vitatott viszont legújabb javaslata a választási regisztrációra. Gyurcsány Ferenc, aki kétes hírnevet szerzett magának az öszödi beszéddel, egyhetes éhségsztrájkot tartott miatta. Úgy véli, hogy a feliratkozással a Fidesz kizárólag a saját újraválasztását akarja kiharcolni, miközben egy csomóan el akarják küldeni a pokolba, amiért tönkretette az életüket.

Arra az indoklásra, miszerint a határon túliak miatt van szükség az intézkedésekre, László Róbert/Political Capital úgy reagál, hogy Fidesz nem létező problémára igyekszik megoldást találni. Ugyanis megbízható választói névjegyzék áll rendelkezésre, de ezek a húzások megnehezítheti az ellenzék számára a győzelmet, hacsak nem fognak össze. És a választásokat a közhiedelemmel ellentétben nem az elkötelezett hívek, hanem a bizonytalanok döntik el, akik – hacsak mene tközben nem következik be gazdasági csoda – utolsó pillanatban hozott döntésükkel valószínűleg nem az uralkodó pártot támogatják írja a 168ora online.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*