Hende Csaba üzenete az amerikai magyarokhoz

Hende Csaba vasárnap beiktatta hivatalába Gergátz Istvánt, Magyarország sarasotai tiszteletbeli konzulját; a honvédelmi miniszter jelen volt tizennégy új magyar állampolgár eskütételénél a floridai Venice Petőfi Magyar Klubházában. Az avatási ünnepség előtt az Amerikai Hírújság floridai tudósítója interjút készített a honvédelmi miniszterrel. 

Magyarország egyik legnagyobb közös vállalkozása Afganisztán. A NATO és az Afgánok is nagyra értékelik a Magyarok teljesítményét. Ennek ellenére valóban igaz a hír, hogy a NATO kérésére ki akarják vonni a magyarokat Afganisztánból?
– Afganisztán valóban a legnagyobb közös  vállalkozása a NATO-nak. Az NSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján, mintegy ötven ország van jelen. Közel 130-ezer katona szolgál ott. Van egy sor olyan ország, akik ugyan katonákkal nincsenek jelen, de jelentős anyagi hozzájárulással támogatja Afganisztán békéjének megteremtését. A művelet célja az, hogy béke és stabilitás legyen Afganisztánban és maguk az Afgán emberek törvényesen választott képviselőik, tudják igazgatni az ország, ami közel 30 éve a háború poklában vergődik. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas évek óta folyamatosan háborús viszonyok uralkodnak.

Sophie Barta Amerikai Hírújság, Hende Csaba Honvédelmi miniszter, Varga Ottila sarasotai néptáncegyüttes vezetője, Bóné Zoltán honvédelmi és légügyi Attasé

Többször járt már Afganisztánban?
-Én háromszor jártam az elmúlt időszakban, Afganisztánban, most készülök negyedszer majd, karácsony előtt Áder János Köztársasági Elnök úrral.Mondhatom minden segítség ráfér erre az országra  és azokra a népekre, akik ott élnek. Egy népről itt nehéz beszélni, mert mint vallási, mint politikai megosztott társadalomról beszélhetünk a mai nyugati civilizációhoz képet, egészen más időszámítás és más szokások szerint élnek. A 2010 novemberében tartott lisszaboni NATO csúcsértekezleten a tagállamok és az összes résztvevő állam megállapodtak abban,  egyetértésben az Afgán elnökkel, aki ott is képviselte országát, hogy 2014 végéig a katonai műveletet lezárjuk abban az értelemben, hogy úgy nevezett harcoló alakulatok nem maradnak Afganisztánban, hanem kiképzők és tanácsadók mindösszesen. Az Afgán nemzeti hadsereget és rendőrséget olyan mértékben fejlesztjük fel, mint létszámban, mint minőségileg képes legyen átvenni a biztonsági feladatokat. Ez egy folyamat, ami nem egyik napról a másikra történik. Ez egy átalakulási folyamat, a küldetés folyamata változik meg és alakul át, tartományról tartományra, feltétel vezérelten történnek meg az átalakítási lépések. A Magyar honvédség 2006 óta van jelen Bagony tartományban. Úgynevezett tartományi újjáépítési csoporttal.

Milyen feladatokat végeznek a magyarok?
-Rengeteg, remek dolgot csináltak ott a magyar fiúk az ottani erőkkel. Összefogva tucatnyi iskolát, kórházat, orvosi rendelőt, hidakat, utakat építettek. Mondhatom százezernyi ember életét, könnyítették meg. Maga az Afgán elnök mondta azt Chicagóban, most májusban, hogy az Afgán kormány képes a feladatokat végrehajtani és nem szükséges a külföldi katonai csoportok fúrjanak kutakat ivóvíz nyerés céljából. Mivel ez a küldetés elérte célját valóban március elsejével jövőre ki fogjuk vonni a magyar katonákat. Mindeközben azonban október elsejétől egy új küldetést vállaltunk, amit nagyon nagyra értékeltek a szövetségesek, ami egy kritikus képesség hiány volt.

Híradásokból hallottuk, hogy átveszik a Kabuli nemzetközi repülőtér védelmét?
-A nyár elején jelezte a NATO főparancsnoka, számomra a budapesti amerikai magyar nagykövetek keresztül nagyon jó volna, ha Magyarország átvenné a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét. Ezt mérlegeltük, a kormány meghozta a döntését és vállaltuk ezt a feladatot. Hat hónapos időtartamra adtunk a katonáknak mandátumot, ami azt jelenti, hogy október elejétől teljes felelősséggel védjük és őrizzük a kabuli repülőteret, ami során a nyugati csapatok erők és eszközök hagyják el az országot. Fokozatosan elhagyják Afganisztán és ennek jó része a kabuli repülőtéren keresztül fog áramlani. Ez egy igen felelősségteljes feladat, hiszen a hadtörténelem talán legnagyobb logisztikai műveletének biztosítása. Különleges köszönetét és háláját fejezte ki a pentagonban a miniszter úr azért, hogy Magyarország ezt a feladatot vállalta és ez egyben igen erős üzenet a tekintetben is, hogy szövetségeseink milyen nagyra értékelik a magyar katonák felkészültségét, tudását, elkötelezettségét.

Folyamatban van az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése. Lehet tudni valamit arról, hogy hány tartalékosa van most a magyar honvédségnek?
– Igen, ma közel négyezer tartalékos katonánk van. Tudni kell, amikor 2004-ben a sorkötelezettséget eltörölték, lényegében megszüntették a tartalékosok nyilvántartását is, senkit nem hívtak be továbbképzésre. Helyette papíron létrehoztak egy önkéntes tartalékos haderőt, amire jellemző, hogy 2007 júliusában 17 fő tartalékos katonája volt regisztrálva Magyarországnak, de ezek is csak papíron. Ez egy elégé botrányos történet. Mindig el szoktam mondani, hogy 2010 júniusában a Sajón és a Hernádon árvíz tört ki és az ilyen helyzetben nagyon gyorsan, nagyon sok fegyelmezett kézre van szükség, hiszen az árral fel kell venni a versenyt. Természetesen aktív erőink a tűzoltó, a katona azonnal ki is vonultak. A válság tanácskozás alkalmával a miniszterelnök úr megkérdezte tőlem, hogy hány tartalékos katonáját tud kivezényelni a gátakra? – Mondtam, hogy jelentem 17 főt. Innen indultunk, de most már közel 4-ezren vagyunk, és a parlament 8-ezer főt engedélyezett nekünk. Összességében 2014 – ig, fel is tudjuk tölteni ezt a létszámot.

Fotó:Amerikai Hírújság/Sophie Barta

A NATO felmérései szerint a magyar katonák angol nyelvtudása meghaladja az olaszokét. Mennyire igaz ez?
– A tapasztalatom az, hogy ez a tisztikar, és a katonák ragyogóan kivétel nélkül igyekeznek elsajátítani az angolnyelvet. A dolog azért meglepő, mert az olaszok egyébként évtizedek óta az iskoláikban is angol nyelvi képzésben részesültek, nálunk ez az oktatás csak az elmúlt 20 évben van jelen.

Még 2010 – ben fegyvereket kért az Egyesült Államoktól és úgy tudjuk, hogy 30-millió dollár értékben kapott is a magyar honvédség. Ha már az amerikai hadseregről van szó, milyen különbséget lát az amerikai és a magyar katonák teljesítésében Afganisztánban?
– Én nem átok különbséget a katonák hozzáállásában, ragyogóan helytállnak mind az amerikai, mind a magyar fiúk és lányok, vállvetve küzdenek ezen a nagyon nehéz feladaton és elkötelezettek Afganisztán békéje és biztonsága iránt. Kiváló az együttműködés, hiszen magam is látom, amikor ott járok és találkozok velük. Valóban egy erős bizalmi és baráti kapcsolat van az amerikai és a magyar katonák között. Ezt értem a tábornoki kartól a közlegényekig. Rendkívül jó érzés, hogy Magyarország egyik legfontosabb szövetsége az Egyesült Államok. Nagyon fontos kérdés és ezt meg kell itt említeni, hogy sokszor, amikor csökkenti az angolok sajnos a csapataiknak létszámát, Magyarország azon a kevesek, közé tartozik, akik Afganisztánban növeli a létszámát. Most olyan 350 vannak, de október elején már 500 főre tehető az Afganisztánban tartózkodó katonák száma.

Amerikában középiskolai végzettséggel és egy- két év tapasztalattal évi 60 ezer dollárt, azaz 12-millió forintot keresnek a szerződéses katonák. Ehhez képest Magyarországon elterjedt egy olyan jelenség, hogy a munkanélküliségre a katonaságnál keresnének megoldást. Fogalmazhatok úgy, hogy a menekülés lehetősége ez a munkanélküliség elől?
– Nem gondolom, hogy ilyen egyszerű volna ez a kérdés. Az biztos, hogy a rossz munkapiaci helyzet segít nekünk abban, hogy válogathassunk a jelentkezők közül, hiszen 6 – 8 szoros túljelentkezés van. Nagyon sokan szeretnének tisztek, és szerződéses katonák lenni.

Fotó: Amerikai Hírújság/Sophie Barta

Ön tiszteletbeli tagja a New York-i polgári körnek. Mivel foglalkozik ez a polgári kör?
-Nagyon régen hallottam már felőlük. 2002.-ben Orbán Viktor indította el a polgári mozgalmat és engem kért fel, hogy vállaljam el a mozgalom koordinálását. Külföldön számos helyen alakult polgári kör,  New Yorkban én 2003 október 23.-án jártam az ő meghívásukra,ahol egy ünnepségen beszédet mondtam. Úgy gondolom, hogy itt az Egyesült Államokban működő sok jó szándékú magyar szervezet egyike, bár én 2005-ben a polgári körös foglalatosságomat befejeztem, én gondolom,hogy ők végzik a magyar közjót szolgáló tevékenységüket.

A mai napon Sarasota Tiszteletbeli Konzuljává avatja Dr. Gergátz Istvánt. Ismeri a doktor urat személyesen is?
-Most már igen, mert tegnap este ő fogadott a repülőtéren kedves feleségével, végtelen szimpatikus házaspár, akik New Orleans-ban évtizedekig sokat tettek a magyarságért,és most, hogy átköltöztek Floridába a magyarságot összetartó, segítő, önkéntes munkát kívánják folytatni itt is.  A magyar állam nagyon hálás az ő munkájukért és elismerésül egyfajta hivatalos pecsétet is üt erre, akkor amikor a tiszteletbeli konzuli címert és pecsétet át fogjuk adni. Nagy örömmel fogom ezt a feladatot végrehajtani. Mindez összekapcsolódik majd egy állampolgársági eskütétellel is, amely a magyarság 21.századi összetartozásának és összefogásának fontos eszköze és egy kapocs amelyet 2010 nyarán első intézkedésével tett lehetővé az új országgyűlés és az új kormány.

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ennek a folyamatnak a részese lehetek, és most már több helyen, határon túl állampolgársági eskütételeken vehettem részt.

Melyik volt a legemlékezetesebb eskütétel önnek?
-Nagyon emlékezetes számomra Szentegyházán a Hargita tetején lévő kis városban működő magyar huszár egyesület tagja, magyar huszár egyenruhában,feleségeikkel,gyermekeikkel közösen tették le az állampolgársági esküt. De szintén emlékezetes számomra amikor Szabadkán  2011 augusztus 20.-án  ugyancsak nagyszámú délvidéki magyar testvérünk esküdött fel a magyar hazára. Ez most egy harmadik régiója a világ magyarságának. Az Amerikában élő magyarok közé jöttem most, ugyanolyan szeretettel és tisztelettel mint ahogyan a kárpát-medencében élő magyarokat is meglátogattam.

Milyen üzenete van az amerikai magyarsághoz újságunkon keresztül, mi az amit fontosnak tart az itt élő magyarok számára?
-Legyenek hűségesek a magyarságukhoz, őrizzék meg a nyelvüket a kultúrájukat, és legyenek nagykövetei a két nép barátságának. Ők sokkal jobban ismerik Amerikát mint bárki Magyarországon, és sokkal jobban ismerik Magyarországot mint bárki más Amerikában. Ismerik a kétféle gondolkodásmódot, a kétféle megközelítést is. Megtestesítői és előrevivői is tudnak lenni ennek a mély és elkötelezett szövetségesi kapcsolatnak ami Magyarországot és az Egyesült Államokat összefűzi. Nagyon fontos a hétköznapokban is, hogy a két népet közelebb hozzuk egymáshoz, hogy gazdaságilag, kulturálisan, társadalmilag a lehető legszorosabb kötelékkel kapcsoljuk össze, és ebben az amerikai magyarság akinek most azt mondjuk, hogy legyél magyar állampolgár, vállald ezt a kettős kötődést, ezt a kettős identitást mert ezzel nem kevesebb hanem több leszel. Azzal, hogy vállalják az állampolgárságot egy kicsi híd, egy kapocs lesz az Államok és Magyarország között. Az üzenetemnek ez a lényege az amerikai magyarság felé.

Amerikai Hírújság tudósítója: Sophie Barta, Florida

 

 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*