Kemencében sütögettek a magyar cserkészek Ausztráliában

Az idei téli táborunkat  2012 junius 9 -11 tartottuk meg a cserkészparkban, East Warburtonban. Mondhatjuk téli táborunk reggelein valóban téli időjárásra ébredtünk. Jól fel voltunk készülve a hidegre és mire a táborozók zöme beérkezett, már lobogva várt a meleg tábortűz.

Hamarosan felépült a tábor és táborparancsnokunk Bakos János megnyitotta a II Rákóczi Ferenc téli tábort. Annak ellenére, hogy a nyári Ausztráliai Magyar Jamboree táborkerete is ez volt, úgy éreztük, hogy ezzel még érdemes foglalkozni, különösen azok számára, akik  elfoglaltságuk miatt nem tudtak résztvenni a sydney-i nyári táboron, vagy ott voltak, de tábori munkákkal voltak elfoglalva és így nem tudtak résztvenni  minden aktivitásban. Így mindenki szívesen vette hogy most van alkalma jobban megismeri történelmünk egyik kimagasló személyiségét II. Rákóci Ferencet.

Ebéd után máris kezdődött az első előadás. Valóban nagyszerű volt, érdekes, részletes, szinte éreztük, hogy az 1700-as évek elején járunk, és mi is ott vagyunk a kuruc táborokban.

Bár nem tartozik a tábori programhoz, meg kell említenem, azt is hogy kis kutyám most volt először táborban. Be kell vallanom, hogy nagyon aggódtam, hogy az elkényeztetett uszkár (poodle) hogyan fogja átélni a tábort. Hát aggodalomra nem volt ok, a megérkezés pillanatától táborozó kiskutya lett és talán ő élvezte legjobban a nagy szabadságot a cserkészparkban.

Az esti tábortűznél örömmel láttam, hogy népdal ismeretünk bővül és egyre hosszabbak lettek a tábortüzek. A vasárnapi tábori áhítat témája ismét a szeretet volt, de ki lett bővítve az  „Öregek Imájával” és az „Erdő kérésével”, mely rámutatott, hogy mennyire fontos, hogy a természetet kíméljük. Akkor jutott eszembe egy gyerekkori versike, az erdő imája:

„Köszönjük hogy teremtettél, hogy van tavasz, nyár, ősz és tél.

Hogy életet adsz és gondolsz ránk, egyre kérünk csak Jézuskánk:

Üzend meg az embereknek, hozzánk ők is jók legyenek.”

Táborparancsnokunk emlékeztetett arra is, hogy bár a felnőtt csapat tagjai most még aránylag fiatalok, fel kell készülni az évekre, melyek új problémákkal járnak. Tovább folytattuk a Rákóczi kor történelmét és szétosztottuk a táborozókat labanc és kuruc seregre, hogy felismerjék a különböző álláspontokat. Délután hosszasan beszélgettünk a trianoni eseményekről és a Nemzeti Összetartozás Napjának célját és az új elnevezés értelmét. Mint különös eseményt ismét meg kell említeni a kemencében sült disznó sültet, jól esett a nagy hidegben az ilyen komoly élelem. Persze, mint mindig, az ellátás 5 csillagos szállodába is megfelelt volna. Így telt hát el ez a vidám és tanulságos három nap, azzal a tudattal váltunk el, hogy hamarosan ismét együtt leszünk és végezzük a jó munkát!

Kovássy Marianne, körzeti parancsnok, Melbourne, Ausztrália

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*