Így dolgozhat Európa fővárosában, Brüsszelben

Már kissé nehezebb az Európai Unió intézményeinél munkát találni, de nem lehetetlen. A magyarok nagyon sikeresen pályáztak a brüsszeli uniós állásokra az utóbbi években, pedig a verseny rendkívül erős volt, a meghirdetett állásokra több mint százszoros volt a túljelentkezés – mondta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke 2011-ben. Az intézményközi kapcsolatokért felelős EU-biztos szerint a 2004-es uniós csatlakozásunk óta Magyarországról közel 700 ember lett a brüsszeli tisztviselői gárda tagja, ez jóval több az ország eredeti, 499-es keretszámánál.

A tisztviselők kétharmada egyetemi végzettséghez kötött posztra került, és elsősorban fiatal szakemberekről van szó. “Magyarország e tekintetben a legsikeresebben teljesítők egyike volt” – mondta a távirati irodának adott interjújában. Az Eurostat adatai szerint 4451 magyar állampolgár élt Belgiumban 2011-ben.

Nyelvtudás, diploma, versenyvizsga

Az Európai Unió intézményeinek állásajánlatait az EPSO (European Personnel Selection Office) teszi közzé, és ez a szervezet végzi a felvételi eljárást. Az EU intézményei mellett számos kapcsolódó szervezet (érdekképviseleti és lobbiszövetségek, kutatóintézetek stb.) kínál brüsszeli álláslehetőséget. A European Voice, egy uniós ügyekkel foglalkozó hetilap például állásajánlatokat is közöl, illetve brüsszeli munkákat ajánl az http://www.eurobrussels.com lap és ahttp://www.eubusiness.com/jobs portál is.

“Az Európai Bizottság egyik főigazgatóságánál dolgozom titkárnőként, a főnököm és az osztály ügyeiért is felelős vagyok. Általában igazgatási tisztviselőket (AD), asszisztenseket (AST) és nyelvi tisztviselőket toboroznak” – mesélte a Profession.hu-nak Tölgyesi Krisztina, aki immár ötödik éve él és dolgozik Brüsszelben.

Az angoltanár végzettséggel rendelkező hölgy a biztos munka és megélhetés miatt döntött úgy, hogy Európa fővárosában keres munkát. A sikeres uniós versenyvizsga után még megpróbált itthon stabil munkahelyet keresni, ugyanis úgy gondolta, ha nem muszáj, nem menne külföldre. Ám nem sikerült Magyarországon olyan állást találnia, amely megfelelt volna neki. Brüsszelből viszont hét ajánlatot is kapott, így négy év után végül az utazás mellett döntött.

Így dolgozhat Európa fővárosában, Brüsszelben

Évente hirdetnek versenyvizsgákat (ennek szóbeli és írásbeli része is van), de az intézményeknél felmerülő igények szerint is. Vannak állások, ám a sikeres jelentkezők először tartaléklistára kerülnek, nem azonnal állásba. A nyelvtudásuk, iskolázottságuk, gyakorlatuk és személyes kompetenciáik alapján válogatják ki erről a listáról a vezetők, kiket szeretnének interjúra hívni. Pályázhat persze valaki a végzettségénél alacsonyabb állásra is, ilyenkor szeretik megkérdezni az interjún, mi ennek az oka.

A nyelvi követelményeket mindig az adott pályázati kiírás tartalmazza. A jelentkezőknek általában a magyar nyelv ismerete mellett az angol, francia vagy német nyelv (vagy-vagy) egyikét felsőfokú szinten kell ismernie. Tolmácsok, fordítók esetében egy második hivatalos uniós nyelv ismeretét is megszabják a pályázati feltételek. A nyelvtudásról a versenyvizsgák során tesznek bizonyságot a pályázók.

És ha nem az uniónál akarok dolgozni?

Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálján Belgiumba 2500-nál is több állásajánlatot hirdettek meg. Ezek közül Brüsszelbe a “törvényhozók és igazgatási vezetők” kulcsszóra közel 200, gazdasági területre pedig majdnem 300 állás szerepel az adatbázisban.

Brüsszelbe – az EU és a NATO intézményein kívül – leginkább a szolgáltatási területekre keresnek embereket. Sok magyar dolgozik nem EU-s állásban, például bankoknál, telefonos szolgáltató cégeknél, egyéb, brüsszeli székhellyel rendelkező multinacionális vállalatoknál – mesélte Tölgyesi Krisztina.

“Vállalkozást indítani a magyar viszonyokhoz képest sokkal könnyebb, s egyszerűbb. Egyre többen jönnek ki olyan magyarok, akik elsősorban a kint élő honfitársaknak kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. Nem feltétlenül olcsóbbak, mint ugyanaz a belga szolgáltatás (a belga szolgáltatások igen borsosak), de sokunk inkább a magyart választja. Véleményem szerint a belgák egyáltalán nem ügyfél/vásárló-barátok. Ha a magyar vállalkozó tisztességesen és megbízhatóan dolgozik, nem probléma a megélhetés. Vannak már kint jó, sikeres fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, masszőrök, autószerelők, szakácsok, felszolgálók, taxisok, fuvarozók, orvosok, tanárok, gyógytornászok, számítástechnikusok, pszichológusok, gyermekgondozók, takarítók. Sőt lángos- és kürtőskalács-árus is” – tette hozzá a Brüsszelben élő magyar hölgy. Fontos, hogy a munkához és a boldoguláshoz elengedhetetlen feltétel a jó angol, francia vagy német nyelvtudás.

Így dolgozhat Európa fővárosában, Brüsszelben

A belga munkajog szerint heti 38 óra az átlagos munkahét. A vasárnapi munkát tiltja a törvény, ám a szállodai munkák és a vendéglátás területe, illetve az egészségügy ez alól kivételt jelent. Az éjszakai műszak csak 18 év felett engedélyezett. Túlóráért 50, míg a munkaszüneti napért vagy vasárnapért 100 százalékos pótlék jár.

Mennyi a fizetés?

Belgiumban a teljes munkaidős dolgozók minimálbére 1443,54 euró (290 forintos euróárfolyamon átváltva 418 626 forint) 2012-ben – olvashatjuk az Eurostat táblázatában. A 21 évesnél fiatalabbaknak járó legkisebb munkabér ennél alacsonyabb. Léteznek ágazati kollektív szerződésben rögzített bértáblázatok is, ezek magasabbak lehetnek, mint az államilag meghatározott minimálbér.

A versenyszférában a vezetők keresik a legtöbbet, a háztartási alkalmazottak, takarítók és a gondnokok bére a legkevesebb. Az olajipar a legjövedelmezőbb ágazat. A statisztikai átlagbér 2500-3000 euró körül van.

Az EU-alkalmazottak havi alapfizetése 2300 és 16 000 euró között mozog – derül ki a Személyzeti Szabályzatból. Az uniós intézményekben a jelenleg is folyamatban levő reformok szerint a jövőben nem az alkalmazásban töltött idő alapján növekszik majd a tisztviselők bére, hanem az érdemen alapuló előléptetésekkel, azaz a teljesítményük alapján. Ehhez még hozzáadódnak különböző pótlékok is – például 16 százalékos“külföldi munkavégzési támogatás” jár azoknak, akik elhagyták a hazájukat, illetve a gyermekek után is kapnak bizonyos összeget.

Háromszor annyiba kerül az élet, mint itthon

“Durván háromszoros szorzóval lehet számolni a magyar árakhoz és bérekhez képest, illetve pár dolog itthon szinte ugyanannyiba kerül, mint ott (például a benzinár megközelítőleg azonos). A szolgáltatásokért biztosan annyit kell fizetni, ha nem többet” – mesélte a Profession.hu-nak Krisztina.

Brüsszelben minden lakást hivatalosan adnak ki, és átadás-átvételkor egy szakértő jön, aki felméri a lakás állapotát, és ezért nem kevés pénzt számol fel. Általában 2-3 havi kauciót kérnek. Lakást bérelni 1, 3 vagy 9 évre lehet, de ha talál a bérlő maga helyett valakit, aki a tulajdonosnak is szimpatikus, akkor engednek az időtartamból. Az albérletek ára elég borsos, egy egyszobás lakás a városközpontban körülbelül 650-850 euró, de akad 1000 euró körül is, erre jön a rezsi, amely változó, nagyjáról 40-50 euró havonta. Az EU-s intézményektől messzebb 550-750 euróért is lehet találni lakást. A nagyobb apartmanok (80-100 négyzetméteresek) a központban 1000-1500 euró körüliek, plusz 100-140 euró a rezsi. Az árak attól is függenek, hogy a lakás bútorozott vagy bútorozatlan.

Tejet 1-1,30 euróért vehetünk, a kenyér ára 1,70-2,50 között mozog. Darált hús kilója 4,50-7 euró, ugyanyennyi csirkemellet viszont 7-11 euróért árulják, a lazac pedig 9-13 euróba kerül. Egy kiló paradicsom 1,50, a burgonya 60 cent-1,50 euró.

A híres belga sörök 0,33 l-esek, márkától függően 1,07-1,41 euró közti áron vehetjük meg ezeket a boltban, sörözőben viszont 3-5 eurót is elkérhetnek érte. Olcsóbb étteremben egy menüt 10-20, míg drágább helyen 25-40 euróért ehetünk, a desszertek ára 5-7 euró. Kávézóban egy csésze fekete 2-3,50 euróba kerül.

Pezsgő magyar közösségi élet

“Eleinte, mikor magyar hangot hallottam utcán, buszon, nagyon megörültem és igyekeztem felvenni a kontaktust, de nagyon meglepődtem, mennyire nem lelt viszonzásra a lelkesedésem. Így hamar leszoktam erről, magyarok végül is mindenhol vannak” – mondta Tölgyesi Krisztina. Hozzátette viszont, hogy a közösségi életnek mára már elég sok fóruma kialakult, évente többször is vannak különféle rendezvények, ahol a magyarok találkozhatnak egymással: magyar bál, bowling bajnokság, kvíz-bulik.

A Magyar Kulturális Intézetben is sok érdekes program vár minket – mesélte. Van Magyar Ház, magyar nyelvű istentiszteletek, táncház, és néha akad valaki, aki ilyen-olyan apropóból maga köré igyekszik szervezni a hasonló érdeklődésű magyarokat: például túrázni, kirándulni, sportolni, táncolni, jógázni vagy épp csak egy jót bulizni. Magam túrákat szervezek és volt már egy farsangi bál is. Ezektől jól fel lehet lelkileg töltekezni. Valamennyire tehát összetartunk, és számítunk egymásra, de érzésem szerint azért nagyobb hangsúlyt kap a kinti magyarok életében a nemzetközi kapcsolatokra és a multikultúrára épülő közösségi élet az EU-s környezet miatt – tette hozzá.

Nehéz viszont megszokni a kellemetlenebb időjárást, a szelet, a sok esőt, és azt is, hogy néha – mint idén is – egyszerűen nincs nyár. Pár itthon megszokott élelmiszert (tejföl, túró, TV paprika, mák, gesztenyepüré) nehézkes beszerezni.

Rendezettebb, nyugodtabb, élhetőbb valahogy az élet, még úgy is, ha épp rekord ideig nem képesek kormányt alakítani. Más a belga mentalitás, ahogy közlekednek gyalogosan és az utakon, nincsenek kényelmes, normális méretű uszodáik, és ráérősek a szolgáltatások. Van azonban, amit értékelni lehet. Azt, hogy itt nem gond a megélhetés, Európa összes országából származókkal kapcsolatot alakíthatok ki. Különleges érzés napi szinten megtapasztalni az európai népek sokféleségét – mondta.
– Profession.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*