Interjú, Maruzsi Krisztián hagyományőrző lovas íjásszal

Az íj, mint fegyver, őseinknek éppoly fontos meghatározó eszköze volt és olyannyira része volt életüknek, mint a ruházatuk. A hun harcosok eredményessége, a harcokban elért sikeressége nagyban függött a tökéletes fegyverzettől, ruházattól, valamint a kiváló lótól, lovastól. Őseink híresek voltak a vágtában a mozgó lóról történő, nyilazásaikról. A kengyelben állva, akár hátrafordulva is képesek voltak jelentős csapást mérni nyilaikkal ellenségeikre. Napjainkban egyre több hagyományőrző íjász egyesület ápolja az őseinkről ránk maradt harcművészetet. Ez alkalomból Maruzsi Krisztiánnal a bánrévei lovas íjászbemutatón beszélgettem.

– Mióta foglalkozol lovas íjászattak és honnan érkeztetek?
– Ózd – Hódoscsépány nevezetű helységből érkeztünk a bánrévei ünnepségre és már több mint három éve foglalkozom lovas íjászattal. Nagyon szeretném, ha egyre jobban és többen megismernék ezt a kiváló időtöltésnek és sportnak egyaránt alkalmas honfoglalás korabeli lovas íjászatot. Örömmel látom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az íjászat iránt. Mi elsősorban az Attila korabeli időszakkal foglalkozunk, hiszen ez a mi időnkben kimaradt a történelemkönyvekből. Jó látni, hogy a felnőttek mellett egyre többen érdeklődnek az Attila kori történelem iránt a mai fiatalok, de még az egészen kicsi gyerekek köréből is..

– Hány éves kortól lehet egy gyereket az íjászatra nevelni, tanítani?
– A hunok már három éves korukban tanították gyermekeiket lovagolni és íjat használni. Napjainkban általában hatéves kortól tanítjuk a gyerekeket az ősi lovas íjászatra. Úgy érzem három évvel, még mindig le vagyunk maradva. Természetesen ahhoz, hogy bemutatónk korhű legyen, speciális lovakra is szükségünk van. Olyan lovakra, melyek jól betaníthatóak a lovas íjászatra. Nem félősek és nagyon fontos, hogy a gazdájának az utasítását az első szóra végrehajtsák.

– Milyen harci feladatokat, gyakorlatot láthatunk most tőletek?
– Egy rövidített programmal készültünk mára, ugyan is a csapatnak csak az egyharmad része van itt. A mostanit, majdhogynem családi bemutatónak is nevezhetném. Most lehetőségük van a gyerekeknek is a bemutatkozásra. Ez azért is jó, mert a nagyközönség előtt bemutathatják az eddig tanultakat.
– Szerző: természetesen megkérdeztem a lovas íjászok legfiatalabb tagját is, Maruzsi Dávidot, aki készségesen elmondta: három éve íjászkodik és nagyon szeret lovagolni is. Elmondta továbbá, hogy nagyon szereti ezt a sportot és az íjászatra fordított idő, nem befolyásolja a tanulásban sem. Kialakult a gyerekekkel egy olyan baráti köre, akikkel csoportosan és egyéniben is részt tudnak venni lovas, íjász versenyeken.

– Szerző: az egykori leírásokból is világos, hogy a magyarok legfontosabb, szinte csatadöntő fegyverének az íjat tekintették. Íjaink hírnevét dicséri a 924. évből Modena városának templomi könyörgéséből ismert ima:
“Krisztus hitvallója, Isten szent szolgája, oh Geminianus, imádkozva könyörögj, hogy ezt az ostort, amelyet mi nyomorultak megérdemlünk, az egek királyának kegyelméből elkerüljük… Kérünk téged, bár hitvány szolgáid vagyunk, a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!”

Amerikai Hírújság

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*