Eltűnt több százezer magyar

Több százezer magyar tűnt el a határon túli területekről – ez derül ki a végleges pontossággal még nem ismert népszámlálási adatokból. A 23. Tusványosi Szabadegyetem e témával foglalkozó előadásából azt is meg lehetett tudni, hogy nem is igen van remény a folyamat megállítására – számol be a Heti Válasz.

Felvidéken tíz éve alatt 520 ezerről 458 ezerre csökkent a magyar népesség lélekszáma. Erdélyből eltűnt 400 ezer magyar, és hasonló folyamatok zajlottak a Vajdaságban is. Ott a magyar ajkú népesség körében a születési arány 12 százalékos, míg a halálozási 17 százalék, vagyis fogy a magyar ott is. Szakértők szerint 2060-ra a horvátországi magyarság nem lesz már demográfiai tényező.

Szlovákiában a politika okozott problémát, amikor azzal állt ki, nem anonímak a kérdőívek, emiatt – Európában példátlan módon – a lakosság 7,5%-a nem adta meg nemzetiségét. Pedig a népszámlálási biztosok rákérdeztek az anyanyelv és a nemzetiség mellett a családban, valamint a közszférában leggyakrabban használt nyelvre is – mondta Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja.

Erdélyben az okozott problémát, hogy a magyar nemzetiségen belül meg lehetett jelölni a székely nemzetiséget, és külön kategóriaként a csángót. „Ez megkavarta az embereket, kampányok indultak, hogy csak székelynek nevezze meg magát valaki, magyarnak ne’ – árulta el Demeter Szilárd, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) népszámlálási munkacsoportjának tagja. „Ha egy sovinisztább államhatalom kiveszi a székelyeket a magyarok közül, Székelyföld autonómiáját azzal az indokkal fogják támadni, hogy minek 40 ezer székelynek autonómia, amikor a 600 ezer magyarnak sincs’ – tette hozzá.

Mindkét szakértő úgy látta: szórványban, illetve nagyvárosi környezetben még erőteljesebb a magyarság eltűnése. „Kolozsvár lakótelepi részein élnek olyan magyarok, akiknek már semmilyen kapcsolatuk nincs a magyar kultúrával’ – mondta Demeter Szilárd. Hozzátette: emellett tömbösödés is megfigyelhető, Észak- és Dél-Erdély, valamint Bánság „bedőlt’, Bánság 20 év alatt a magyarok felét elveszítette. Érződik emellett egy „agyelszívás’ is – példaként említette, hogy sok közgazdász tanul, majd kezd el dolgozni Bukarestben, ahol román környezetben szocializálódnak.

Nyelvhasználati lehetőségek

Szlovákiában a törvények 15 százalékos népességarányhoz kötik a nemzetiségi nyelv használatának lehetőségét a közigazgatásban. A gond az, – mondta el Orosz Örs – hogy jelenleg még 20 százalékos szabály van érvényben, és ezt az 1991-es adatok alapján nézik, a legközelebb pedig csak 2031-ben módosul a lista. Így például a jelenleg 26 százalékos magyar népességgel rendelkező Gömörlipócnak 2021-ben is legalább 15 százalékot kell produkálnia, hogy 2031-ben felkerülhessen a listára.

Erdélyben 20 százalék ez a küszöb, de Demeter Szilárd kifejezte kételyeit: mi van akkor, ha a mostani népszámlálásnál magukat csángónak vallók aránya nem haladja meg a 20 százalékot? Akkor milyen nyelven fogják kiírni a település nevét? Vagy ha a székely nemzetiség kerekedik felül, ki tudja majd elolvasni a rovásírást?

Hasonló problémák Szlovákiában is lehetnek – tette hozzá Orosz Örs. A nyelvhasználatot nem az anyanyelvi, hanem a nemzetiségi adatok alapján veszik figyelembe. Ha a magyar anyanyelvű szlovákiai romák például romának vallották magukat, akkor előfordulhat, hogy a cigány nyelv lesz használható a közigazgatásban, úgy pedig nem nagyon beszél senki.

Stratégia a fennmaradásért

Orosz Örs úgy véli: Szlovákiában elsősorban a civil kezdeményezések hozhatnak eredményt. Példaként említette, hogy egy ilyen csoportosulás felújított egy vasútállomást, amire kihelyezte a magyar táblát is. A cseh tulajdonos ezt azonnal eltávolította, de a felújított állomásépület mozgalmat indított el a környéken, „a Facebookon tömegek lájkolták, a szomszédos falvakból jöttek locsolni a muskátlikat’. Az eredmény: most már négy megállóban engedélyezte a cseh vasúttársaság a magyar kiírást.

További lehetőségként említette a szlovákiai magyar márka megteremtését, ami szerinte első körben a bor lehetne. Végezetül elmondta: azoknak a megszólítására kell a jövőben fókuszálni, akiket a 10 évvel ezelőtti népszámláláson még magyarnak vallottak a szüleik, ők viszont most szlovákként határozták meg magukat.

Demeter Szilárd az egyetlen lehetőségnek azt tartja, ha sikerül pozitív jövőképet felmutatni az erdélyi magyarság számára. Kijelentette: „a civil lehetőségeket itt eléggé lefolytják, az erőforrásokra a politika telepedett rá’, ezen szerinte változtatni kellene. Pozitív példaként említette, hogy néhány éve Kolozsváron magyar napokat szerveztek, amit először sokan biztos bukásnak gondoltak, végül mégis több tízezren vettek rajta részt. Azóta Brassóban és más településeken is vannak magyar napok.

Amerikai Hírújság/orinetpress

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*