A dolgozó anyák egészségesebbek és boldogabbak?

Ma egy olyan témát szeretnék ismét előhozni, amivel egyszer már foglalkoztam:  Mikor teszünk jobbat magunkkal és a gyerekünkkel, ha dolgozunk vagy ha otthon vagyunk, amíg kicsi a gyerek? 
Az apropó arra, hogy ismét előhoztam a témát, hogy a Jól-Lét Alapítvány megkért arra, hogy egy amerikai kutatás összefoglalóját készítsem el.  Ez a kutatás azt vizsgálta, hogy hogyan hat az anyák egészségére és érzelmi jól-létére az, hogy otthon tartózkodnak vagy részmunkaidőben dolgoznak. Ezt az összefoglalót olvashatjátok alább.
Szeretném azonban ismételten felhívni a figyelmeteket, hogy minden anya-gyerek páros más és más, illetve minden család különféle módon működik. Éppen ezért nincs olyan szabály, ami kivétel nélkül mindenkire vonatkozik! A korábbi bejegyzésemben felsorolt szempontokat érdemes végiggondolni, mielőtt döntést hoztok arról, hogy dolgozni vagy nem dolgozni.
Íme az összefoglaló:
Érdekes összefüggést fedeztek fel nemrégiben. Azok az anyák, akik részmunkaidőben dolgoznak egészségesebbek és sokkal kevésbé szenvednek depressziós tünetektől, mint azok az anyák, akik kisgyermekükkel otthon vannak. Ami még érdekesebb, hogy a részmunkaidőben dolgozó anyák egészsége és érzelmi jól-léte nem különbözött azoktól az anyákétól, akik teljes munkaidőben dolgoznak.
 
 Nagyon kevés korábbi kutatás foglalkozott eddig azzal, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás milyen hatással van az anyaságra, a család életére és a gyereknevelésre általában. Az alábbiakban bemutatott kutatásban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a részállású munkavégzés különböző életterületekre gyakorolt hatása mihez hasonlít jobban: ha valaki teljes időben gyerekgondozási szabadságon van vagy ha főállásban dolgozik? Részmunkaidő heti 1 és 32 óra között bármennyi lehetett.
Ebben a nagyszabású amerikai kutatásban 1300 nő vett részt. 1991-től kezdve egy körülbelül 10 éves időszak alatt mindegyikükkel összesen 7 interjút készítettek.
Az eredményeik szerint a részmunkaidőben dolgozó anyákra kevésbé volt jellemző a munka-magánélet konfliktusa és jobban részt tudtak venni a gyerekük iskolai életében, mint a teljes munkaidőben dolgozó társaik. Több tanulási lehetőséget is tudtak biztosítani gyerekeik számára, így például többet olvastak könyvet, látogattak parkokat, múzeumokat.
A részmunkaidőben dolgozó anyák a gyereknevelésben is kiemelkedően teljesítettek, jobban mint a főállásban dolgozó és otthon lévő anyák. Érzékenyebben reagáltak óvodáskorú gyerekeikre, mint a másik két csoport.
Cheryl Buehler, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója szerint „A munka az anyák számára fontos lehetőséget és forrást teremt a társadalmi elszigeteltség minimalizálásához illetve javítja szociális fejlődésüket és a jól-létüket. Az anyák kezébe eszközöket, ötleteket és stratégiát ad a gyerekneveléshez.”
A munkahelyükön az anyák napi szinten problémákat oldanak meg, különböző nézeteket ütköztetnek, különféle személyiségű emberrel állnak folyamatos kapcsolatban. Az itt megszerzett készségeket, kompetenciákat otthon is alkalmazni tudják.
Ami szintén érdekes kutatási eredmény, hogy bár a teljes munkaidőben dolgozó anyák több munka-magánélet konfliktusról számoltak be, összességében ez mégsem befolyásolta az pszichológiai jól-létüket, vagyis nem érezték magukat rosszabbul, nem jelentkeztek depressziós tünetek. A részmunkaidőben dolgozó anyák a főállásban dolgozókhoz képest több házimunkát végeztek és több időt töltöttek gyerekneveléssel is.
Összességében az anyák számára gyereknevelés és munka-magánélet egyensúly szempontjából a részmunkaidős foglalkoztatottság bizonyult leginkább ideálisnak. Ez az anyák társadalmi integrációját segítette, pénzügyi önállóságát és biztonságérzetét is növelte.
Votisky Petra coach, HR szakember és pszichológus

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*