Sólyom László: bizonytalanná váltak az ország működésének alapjai

Sólyom László szerint Magyarország működésének alapjai bizonytalanná váltak azzal, hogy az alkotmány a “napi hadműveletek puszta eszközévé lett”, a kormányzat és a törvényhozás lerombolta az alkotmányos kultúrát; a volt köztársasági elnök erről a Heti Válasz című lapnak adott interjújában beszélt.

A lap csütörtökön megjelent számában Sólyom László kifejtette: az ország szempontjából a tévedés volt a “háborúzás”, amely “a rajtaütésszerű törvényhozásban, az előkészítés és indokolás nélküli intézkedésekben” valósult meg.”Háborúban senki sincs biztonságban. A jogbiztonság hiányát nem csak a gazdasági élet panaszolja és sínyli meg. Az igazi baj az, hogy az ország működésének alapjai is bizonytalanná váltak, amikor az alkotmány a napi hadműveletek puszta eszközévé lett” – fogalmazott a volt államfő, akit a lap az augusztus eleji aszófői falunapon tartott beszédével kapcsolatban kérdezett.

Sólyom László szerint “az eddigi eredmények nem igazolják a háborús módszert. A legnagyobb ellentmondás az, hogy valójában nincs is háború” – tette hozzá. Mint magyarázta, az eurózóna országai is alkalmaznak szokatlan módszereket, kierőszakolnak áldozatokat, de nem rombolták le alkotmányos rendszerüket. Példaként említette, hogy Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia úgy kezelte a válságot, hogy megőrizte alkotmányos kultúráját. “A magyar kormányzat, a magyar törvényhozás pedig lerombolta” – jelentette ki Sólyom László.

A volt államfő szerint azonban az alaptalan rágalmazást, amely “lopakodó fasizmust, diktatúrát kiált, vissza kell utasítani”, mert az megnehezíti a tárgyilagos kritikát. Megjegyezte azt is, hogy az ellenzéknek a “napi piszkálódásoknál többre eddig nem futotta”. Arra a kérdésre, miért baj, ha élnek azzal, hogy a kétharmados többséggel alkotmányosan át lehet írni az alkotmányt, Sólyom László azt válaszolta: a kultúra önkorlátozást jelent; “megfogjuk a kést, a villát, holott a törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk”.

A Fidesz előzetes feliratkozásról szóló választójogi terveivel kapcsolatban kifejtette, hogy az aszófői falunapon kimondott “sarkos megfogalmazás” – miszerint az alkotmányellenes ötlet – a nyilatkozatokból kivehető indokoknak és szándékoknak szólt. “Ezek pedig korlátozzák az általános választójogot, amely ugyebár történeti alkotmányunk vívmánya, és nem a hanyatló nyugat tévedése volt” – fogalmazott a volt államfő. Kifejtette, egy működő választói névjegyzék mellett további aktivitás megkövetelése a választáson résztvevők csökkenéséhez vezet, “ráadásul a kampánykezdettel mint jogvesztő határidővel nehezen állná ki a jogkorlátozás szükségességének és arányosságának próbáját”. Hozzátette: ráadásul az alapjogok mindenkit megilletnek.

“A tudatlan kocsmatöltelék sem zártható ki, márpedig az ötlet éppen egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus” – fogalmazott Sólyom László. A volt államfő szerint tanácsos lenne, hogy a kormány vagy az Országgyűlés elnökének indítványára a törvényhozás előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. “A következő választások legitimitása és tisztasága tekintetében a legcsekélyebb alkotmányos kétely sem maradhat” – szögezte le Sólyom László.

Szerinte az előzetes feliratkozás ötletére “az eretnekség gyanúja vetül”, és az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lesz. Az aszófői beszédében elmondott, a romániai alkotmányellenességek és a magyar gyakorlat közötti összehasonlítás kapcsán feltett kérdésre válaszolva Sólyom László a lapnak azt mondta: “amikor itthon egyéni indítvánnyal lefejezik a bírói hatalmi ágat, ahogy eltávolították a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, az semmivel sem különb a Basescu menesztésére tett kísérletnél”. Sólyom László kitért arra, hogy az aszófői beszédében szólt szükséges, “sőt örvendetes” kezdeményezésekről, azonban közülük több folytatás nélkül maradt. Ezek között említette a nyugdíjügyet és a teljes középosztály – nemcsak a felső tized – erősítését.

A volt államfő felszabadítónak nevezte a kettős állampolgárság lehetőségének megadását, de – úgy fogalmazott – “a nemzet az elmúlt két évben sem forrt jobban egybe”. Szerinte hiányzik annak a belátása, hogy a magyarság ma már többközpontú, a határon túli nemzetrészek kilencvenéves történelemmel rendelkeznek; hagyományokkal, együttélési formákkal. “Senki sem irányíthatja őket bábjátékosként Budapestről” – fogalmazott Sólyom László. A volt államfő az interjú végén kiemelte a helyi közösségek, mint “az igazság helyeinek” fontosságát, valamint azt, hogy “létezik” az Alkotmánybíróság, “dolgozik az ombudsman”, valamint “működnek példamutató, hatékony” civil szervezetek. Van tehát hová visszavonulni – mondta.

Sólyom László kijelentette: “az alkotmányos kultúrának sok intézménye és hordozója maradt”. Elsősorban persze minden öntudatos ember, aki tudja: ő maga a hatalom forrása”.

Amerikai Hírújság/MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*