Menekültként már nem mehetünk Kanadába

Kanadában a külföldiek csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak. Kétféle módon vállalhatnak munkát a más országokból érkezett emberek: időszakos munkásként, illetve megigényelhetik a bevándorlói státuszt is, ha hosszabb időre telepednének le. Ez utóbbit azonban július elsejétől nagyon megszigorították. Kanada Bevándorlási Hivatala (Citizenship and Immigration Canada) honlapján azt olvashatjuk: előreláthatólag 2013-ig leállították a bevándorlást, kizárólag a rendkívül magasan képzett embereket (doktori fokozattal rendelkezőket), illetve azokat fogadja az ország, akiknek már a “zsebükben van” egy állásajánlat, munkaszerződés.

Az időszakos munkákra a hiányszakmák listáján szereplő szakemberek kapnak munkavállalási engedélyt. Az időszakos engedély kiadásának a feltétele, hogy valaki rendelkezzen olyan szakmával, amire Kanadának “szüksége van”. A munkavállalási engedélyt az illetékes Kanadai Nagykövetségen kell kérelmezni. Mérnökökre és egészségügyi dolgozókra nagy a kereslet, ám igen nehéz elismertetni az itthoni bizonyítványokat, okleveleket; előfordul, hogy évekig tartó kanadai munkavégzés szükséges hozzá.

Szociális munkásokat is keresnek – mondta a Profession.hu-nak egy, a neve elhallgatását kérő, évek óta Kanadában élő magyar férfi. A tanári diplomával és gyakorlattal is rendelkező férfi eleinte fizikai munkásként dolgozott Vancouverben, közben szociális munkásnak tanult. Most autista és mentális betegségekben szenvedő gyerekekkel foglalkozik. Lapunknak elmondta: British Columbia hiányszakmáiról itt tájékozódhatunk, és úgy hallotta, hogy Alberta és Saskatchewan tartományokban például olajmérnökök találhatnak munkát, illetve itt keresnek szakmunkásokat is – tette hozzá.

Van egy úgynevezett “Live-in Caregiver Program” Kanadában. Ez azt jelenti, hogy a külföldieket magánemberek alkalmazzák, a munkások feladata az, hogy gyerekekre kell vigyázniuk vagy időseket gondozniuk.

Az észak-amerikai országban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékos volt 2012 júliusában, a foglalkoztatottság kissé csökkent egy év alatt (főként a részmunkaidős állásokban dolgozók száma lett kevesebb) – írja a Statistics Canada. Az adatok szerint főként a kiskereskedelemben, a szolgáltató szektorban és a közszférában voltak elbocsátások. Az információs, kulturális és a rekreációs szolgáltatások területén, illetve a gyártó cégeknél bővült a foglalkoztatás.

Mennyit keres egy kanadai munkás?
Kanadában tartományonként más és más a minimálbér, 10-11 kanadai dollár között mozog a legkisebb órabér (azaz 226 forintos árfolyamon átváltva 2260-2486 forint). Magyar “informátorunk” elmondta, hogy az emberek nagy része magasabb bért kap, mint a törvényben megállapított minimálbér (általában a diákmunkások kapnak ennyi fizetést). Heti 40 órát dolgoznak, így tehát a havi bruttó minimálbér körülbelül 1600-1760 dollár (361 600 – 397 760 forint).

A teljes munkaidős férfiak átlagos órabére 24,81, a nőké 23,44 kanadai dollár (5607, illetve 5297 forint) volt 2011-ben. Kanadában élő “informátorunk” elmondta: amikor évekkel ezelőtt megérkezett Kanadába, rakodómunkásként 12 dolláros órabérrel dolgozott. Úgy tudja, hogy például az ápolók éves keresete 60-70 ezer dollár (13,5-15,8 millió forint évente, azaz egy hónapban 1,1-1,3 millió forint), és ebben a rengeteg túlóra és ügyelet nincs benne. Egy mérnök órabére akár 47 dollár is lehet (havi 7520 dollár, azaz 1,7 millió forint).

A pincelakás a legolcsóbb
Vancouver az egyik legdrágább város az országban, ám éveken keresztül a legélhetőbb település címet is elnyerte. A kanadai magyar férfi elmesélte, hogy van egy érdekes lakástípus Kanadában: a családi házak alsó részét, a pincét a helyiek lakássá alakítják, és kiadják. Ez a legolcsóbb lakás, körülbelül 600 dollár a havi lakbér. A hátránya, hogy általában távol van a belvárostól, eléggé sötét, előnye viszont az, hogy igazán rövid időre, akár egy-két hónapra is kivehetjük.

Egy hagyományos (30-40 négyzetméteres) bérházi lakás a városközponttól távol 800 dollárnál kezdődik, a belvárosi felhőkarcolókban egy kicsinyke apartman ára viszont már 1500-1600 dollárba kerül. A rezsi nem túl drága, körülbelül a magyarországi áraknak felel meg. Egy 60 dekás kenyér ára 2,80 kanadai dollár, 2 liter tejet pedig 3,29 dollárért vehetünk. Egy kiló alma 3,50, ugyanennyi banán viszont csak 1,70 dollár. A disznóhús kilója 10, a csirke pedig 7 dollár. A gyors éttermek árai eléggé alacsonyak. Vendéglőben már 15-20 dollárért megebédelhetünk. A ruhák ára nagyjából annyi, mint itthon – mondta külföldön élő forrásunk.

Jól élnek a kanadaiak
Kanadában magasabbak az árak, mint az Egyesült Államokban. Az USA határához közel élők – így a lapunknak nyilatkozó férfi is – gyakran átjárnak a szomszédos országba vásárolni, tankolni, ugyanis ott szinte minden olcsóbb. Egy átlagos kanadai háztartás nettó értéke a most először haladta meg az amerikaiét, méghozzá több mint 40 ezer dollárral – közölte nemrég az Environics Analytics adataira hivatkozva a The Globe and Mail kanadai napilap. Egy közepes kanadai háztartás nettó vagyona 2011-ben 363 202 amerikai dollárra rúgott, addig egy amerikaié “csak” 319 970-re. (Az értéket a háztartások összeadott ingó és ingatlan értéke adja, amelyből kivonták az adósságot.)

A kalkuláció számba vette az USA gazdaságának viszonylagos gyengeségét és azt, hogy a megerősödött kanadai dollár jelenleg majdnem annyit ér, mint az amerikai, de figyelmen kívül hagyta a közszféra felhalmozott, GDP-arányos adósságát, amelyben az Egyesült Államok megelőzi északi szomszédját – írta az MTI. A két ország helycseréjének az oka az, hogy a 2008-as gazdasági válság jobban megrázta az Egyesült Államokat, mint Kanadát, és miközben az amerikai ingatlanárak a mélybe zuhantak, addig Kanadában megerősödött a piac.

Menekültként nem mehetünk: Magyarország “biztonságos”
Magyarországot illetően azt állapította meg a kanadai Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az onnan menedéket kérők száma. “A Kanadában menedékért folyamodók elsőszámú forrástérsége nem Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika (…) nem is Észak-Korea, Irán vagy Venezuela, hanem Magyarország” – jelentette ki.Még áprilisban a miniszter azt hangoztatta, hogy szerinte sok magyarországi roma menedékkérő valótlan okokra hivatkozik, és visszaél Kanada menekültrendszerével. Feltette a kérdést, hogy a menedékért folyamodó magyar állampolgárok miért nem használják ki az Európai Unión belüli “teljes mozgásszabadságot”. Azt mondta, hogy a magyar menedékkérők csaknem 95 százaléka Kanadához fordul, mert részesülni akar ott a bőkezű szociális juttatásokból, a munkalehetőségekből és az alapszint fölötti egészségügyi ellátásból, amelyek jobbak, mint Magyarországon.

Éppen ezért szigorították a menekülteket ellenőrző rendszert, és megváltoztatták az egészségügyi programot: Kanada a jövőben nem biztosít a “biztonságos” országokból érkezőknek az alapellátáson felüli gyógykezelést a Kanadába érkezésük utáni egy évben. Kanadába 1994. november 1-től lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 – csak 2001-ben 3500 – magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.

A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével újra megszüntette Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az észak-amerikai országba. A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board) bírálja el.
A “biztonságosnak” minősített országokból érkezők kérelmét gyorsított eljárásban bírálják majd, és a döntésig a menedékkérők nem maradhatnak az országban, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor nem lesz lehetőségük fellebbezni ez ellen. (A törvényt még csak a kanadai parlament alsóháza szavazta meg, így nem tudni, pontosan mikor lép hatályba).

– Profession.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*