A Central Park titka

Az utolsó New York-i gondolás nem egy újabb hollywoodi kasszasiker filmcíme. Ilyen ember tényleg létezik, és lelkesen egyesíti Velence és a Nagy Alma utánozhatatlan hangulatát.

Ha az még nem volna elég kultúrsokk, hogy az olaszul éneklő, velencei gondolát hajtó férfi New York kellős közepén ringatózik a Central Park taván, akkor tegyük hozzá, hogy kolumbiai művészként a festés az igazi szenvedélye.

Andres Garcia Pena 17 éve gondolázik a Central Parkban, ahol több mint 1000 leánykérést nézett, hallgatott már végig – a kedvesen szívszorítótól a legbugyutábbig. A Kolumbiában született, de Amerikában felnőtt művész van, hogy hat házassági ajánlatnak is szemtanúja lesz. De sajnos nem csak kellemes dolgok történnek a hajójában. A kelleténél mámorosabb állapotban lévő utasoknak többször támadt már kedvük a gondolából a vízbe bukfencezni, illetve az éjszakai hajózás olyan fazonokat is vonz, akikről jobb nem is beszélni, mesélte Garcia Pena.

Mikor az immáron híressé vált hajós elkezdett gondolázni, csak mellékállásként gondolt rá, de aztán egy idő után megtanult olvasni az emberekben és élvezni kezdte a munkát. Elmondása szerint egyes leánykérések olyan szépre sikerülnek, hogy még őt is kirázza a hideg. Statisztikái viszont azt mutatják, hogy körülbelül tizenöt lány mondott eddig nemet partnerének és majdnem ugyanennyi igent, azonban ők a partraszállás után biztos, hogy nem esküdtek meg.

Egy vérbeli velencei gondoláshoz méltóan ő is tud olaszul, sőt még énekel is, ha kérik, ha nem. A nyelvet önszorgalomból tanulta meg egy nyelvkönyv és egy kazetta segítségével, amiről fonetikusan leírta a szöveget, majd betűről betűre megtanulta a dalokat. A kezdeti hét napos munkahétből, mára már csak a hétvégék maradtak gondolázásra, de művészként ennél jobb munkát el sem tud magának képzelni. Jelenleg a festményeinek és kolumbiai temperamentuma miatt az alkotásnak él. Képei közül egy koraira a legbüszkébb, melyen Velence találkozik New York-kal. A nagy alma utcái kéklőn csillognak, és az Emipre State Building sarkánál gondolák százai zsúfolódnak össze.

Garcia Pena történelmi vezetése alatt fény derül arra a közismert titokra is, hogy a Central Park és a tó tervezője, Frederick Law Olmsted a tavat és környezetét kifejezetten a gondolásoknak találta ki. Az 1862-ben megnyitott terasz két oldalán található stégeket például velencei gondolák számára tervezte. Ezt fotók is bizonyítják, melyek szerint 1860-tól egészen a századfordulóig sok gondola ringatózott New York szívében. Ez idő alatt pedig kialakult egy legenda. Ha egy pár a velencei gondolában áthalad a Bow Bridge alatt és közben csókot vált, akkor száz százalék, hogy Velencében, Olaszországban a Sóhajok hídja alatt, el fog csattanni ugyanez a csók.

Amerikai Hírújság/Vjm.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*