Tizenhét és fél éveseket is szavazni küldene 2014-ben a Fidesz

Eltilthatja a választástól távolmaradókat a következő voksolástól és akár fél évvel csökkentheti a korhatárt az ősszel benyújtandó választási eljárási törvényben a Fidesz – értesült az [origo]. A nagyobbik kormánypárt elnöksége a nagy vihart kavart előzetes feliratkozáson túl is több ponton változtatna a jelenlegi szabályokon.

A külföldön dolgozó magyarok például – ha nem jönnek haza a választásra – a határon túliakhoz hasonlóan csak pártlistára szavazhatnának 2014-től, ahogy azok is, akik itthon, de lakóhelyüktől eltérő körzetben adnák le voksukat.

Nemcsak az előzetes feliratkozás bevezetésével, több egyéb módosítással is átszabná a jelenlegi választási szabályokat a Fidesz. A voksolás részletszabályait rögzítő jogszabállyal kapcsolatban a kormánypártok legnagyobb vihart kavart módosítási szándéka az volt, hogy előzetes regisztrációhoz – az újabb megfogalmazás szerint feliratkozáshoz – kötnék a választási részvételt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg eddig a népesség-nyilvántartásban szereplő valamennyi választásra jogosult magyar állampolgár automatikusan felkerült a választási névjegyzékbe és részt vehetett a választáson, addig a jövőben ezt csak az teheti meg, aki egy előre meghatározott időpontig (várhatóan a választási év februárjáig) felvéteti magát a névjegyzékbe. A feliratkozást elmulasztó állampolgárok nem szavazhatnak.

A szándék régi
Az előszűrés bevezetésének lassan egy éve napirenden lévő szándékát hosszú találgatás után elsőként Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke ismerte el múlt héten, aki a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában előzetes regisztráció helyett már feliratkozásként említette az eljárást. A két megfogalmazás között a pártvezetés egyik, [origo]-nak nyilatkozó tagja szerint azonban érdemi, tartalmi különbség nincsen, vagyis nem két egymással versengő alternatíva közül választott az elnökség, csak annyit tett, hogy az idegen hangzású regisztrációt feliratkozásra keresztelte át, ami azon túl, hogy magyar szó, szerinte kifejezi a választói aktivitást is. (A regisztrációból az érvelés szerint nem derül ki, hogy az illető maga kéri-e a regisztrációt, vagy az állam regisztrálja, vagyis, hogy az illető aktív vagy passzív résztvevő-e.)

Az előzetes jelentkezés bevezetésével, ahogy arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, alapvetően az volt a Fidesz elnökség szándéka, hogy az elkötelezett szavazók döntsék el a választás eredményét, és ne azok a “sodródók”, akik az egyes politikai erők között csak az utolsó percben, egyszeri impulzusok, ígéretek hatására döntenek. (Vagy ahogy egy elnökségi tag korábban a Népszabadságnak fogalmazott: ne a “választás kampányfinisében lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok” döntsenek.)

Az eljárásról nyilatkozó pártvezetők ehhez képest rendre a lépés másodlagos célját kommunikálják, miszerint biztosítani kell valahogy az állampolgárságot szerző külhoni, illetve a külföldön dolgozó magyarországi magyarok szavazását.

Külföldről csak listára
A körülbelül 500 ezer 2014-ig állampolgárságot szerző határon túli magyarból a pártvezetés kalkulációi szerint nagyjából 370 ezer lehet választókorú, ennek a csoportnak szerintük akár a 80 százaléka is az urnákhoz járulhat. “Feltételezhető, hogy aki vette a fáradtságot, hogy lépéseket tegyen állampolgársága megszerzéséért, az élni is akar majd vele, és meg is hálálja, hogy megadtuk” – magyarázta az [origo] -nak egy befolyásos kormánypárti vezető, hozzátéve, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyik legfontosabb dolga éppen az lesz a következő másfél évben, hogy “Brazíliától Kamcsatkáig végigródsózza a szórványmagyarságot”, és az állampolgárság felvételre, illetve szavazásra mozgósítsa őket.

A határon túl élők mellett a Fidesz elnöksége a forrás szerint körülbelül 300 ezresre becsüli azoknak a magyaroknak számát, akik az európai munkaerőpiac 2009-es megnyílása után hagyták el az országot. Közülük sokan nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy hazajönnek a választás időpontjában.

A külföldön dolgozók és a választás időpontjában kint tartózkodók 2010-ben még a külképviseleteken adhatták le szavazataikat, ám a lehetőség akkor még csak pár tízezer embert érintett, és sokan a feliratkozottak közül sem éltek jogukkal, mert nem akartak vagy nem tudtak esetenként több ezer kilométert utazni tartózkodási helyüktől a külképviseletig.  “300 ezer emberről viszont már nem mondhatunk le” – magyarázta az [origo]-nak az említett pártvezető, hozzátéve, mivel e csoport tagjairól, aktuális címükről, elérhetőségeikről semmilyen információja vagy adatbázisa nincs a kormánynak, a feliratkozás arra is jó alkalom, hogy megszerezzék az adatokat, így egy későbbi kampányban már könnyebb megszólítani őket.

Ez a réteg az elnökség tervei szerint a határon túliakhoz hasonló formában kapna lehetőséget a voksolásra: ha írásban jelezték, hogy élni kívánnak szavazójogukkal (vagyis feliratkoztak), a megadott külföldi címükre megkapják a szavazólapot, amelyet levélben kell visszaküldeniük a választási irodának. Azonos a két csoport abból a szempontból is, hogy mindkettő tagjai csak pártlistára szavazhatnak majd, egyéni jelöltekre nem.

Vége a voksturizmusnak
A feliratkozás és a levélben szavazás mellett, úgy tudjuk, több egyéb ponton is változtatna a Fidesz a választási eljárási törvényen: megszüntetné például azt az eddigi lehetőséget, hogy a voksolás napján – ha előre jelezte – saját választókerülete helyett egy másikban adhassa le szavazatát a választó.

A voksturizmusként is emlegetett igazolással szavazás lehetősége évek óta bírálatok kereszttüzében áll: számos tetten érhető bizonyítéka volt az elmúlt években annak, hogy a választók kisebb tömege nem távoli elfoglaltságai miatt, hanem az eredmény befolyásolása érdekében jelentkezett át lakóhelyéről egy másik választókörzetbe. Emlékezetes volt 2010-ben az MSZP-s Szanyi Tibor este, akiről hangfelvétel igazolta, hogy a választások első fordulója előtt arra buzdította kampánycsapata tagjait, ismeretségi körükben kérjék meg az elkötelezett baloldali szavazókat, hogy jelentkezzenek át a választókörzetébe. (Szanyi körzetét, a budapesti 19-est a nagyon kevés megnyerhető körzet egyikeként tartotta nyilván két éve az MSZP, és a fideszes jelölt, Szalay Péter minimális első fordulós előnyét a szocialista jelölt meg is tudta fordítani, a második fordulóban 234 vokksal többet kapott, övé lett a körzet). A Seres Mária vezette Civil Mozgalom – ugyancsak két éve – egyenesen arra buzdította szimpatizánsait, hogy aki nem tud rájuk szavazni, mert a lakóhelyén nem indít a párt a jelöltet, az jelentkezzen át a hozzá legközelebb eső jelöltes körzetbe.

Az átjelentkezések ráadásul nemcsak az eredményeket befolyásolhatták, de több helyen óriási káoszt is okoztak a 2010-es első fordulóban, volt szavazókör, ahol a több ezer pluszban megjelenő átjelentkező miatt hajnalig álltak a szavazóhelyiség előtt az emberek.

Két éve az első fordulóra 66 082-an, 2006-ban 57 999-en kértek igazolást, így ha a nagyságrend meg is maradna 2014-re, a pusztán pártlistára adott voksokkal saját körzetük eredményeit nem befolyásolhatnák az átjelentkezők. Ugyanígy csak listára szavazhat majd az a körülbelül 40 ezer állampolgár – nemcsak hajléktalan – is, akinek valamilyen okból nincs bejelentett lakcíme. Ők az eddigi gyakorlat szerint “életvitelszerű tartózkodási helyük” bejelentése után a jegyző által kijelölt szavazókörben az adott körzet egyéni jelöltjeire is voksolhattak.

Jöhetnek a 17 és fél évesek
A feliratkozás egyik velejárójaként 2014-ben információink szerint az is előfordulhat, hogy a 18 évesnél fiatalabbak is részt vehetnek a választáson. Bár hivatalos döntés még nincs, úgy tudjuk, egy olyan javaslat van az elnökség előtt, hogy ne zárják ki a voksolásból azokat, akik csak a feliratkozás lezárása után, de még a választások előtt válnak nagykorúvá. Sőt, egy az [origo]-nak nyilatkozó vezetőségi tag még ezt  is kiterjesztené: javaslata szerint azok is voksolhatnának, akik a választást követően, de még abban az évben lesznek 18 évesek. A választókor határa ennek megfelelően a választás napjáig 18.életévüket betöltőkről az azt a választási év december 31.-éig betöltőkre módosulna.

Nem döntött az elnökség egyelőre arról sem, társuljon-e valamilyen szankció ahhoz, ha valaki annak ellenére nem megy el szavazni, hogy a választói névjegyzékbe felvetette magát. A Fidesz vezetése információink szerint egyelőre megosztott a kérdésben. Egy elnökségi tag az [origo]-nak például azt mondta, lát esélyt rá, hogy a korábban az MSZP által javasolt kötelező szavazás felé mozduljon el a testület. Ez szerinte azért is szerencsés, mert így a szocialisták  javaslatát megfogadva többpártivá tehetik a módosítást, és nem járnak úgy, mint az alaptörvénnyel, amely számos bírálatot kapott, amiért csak a kormánypártok álláspontját tükrözte.

Ám a kötelező szavazásnak a forrás szerint nincs semmi értelme, ha nem társítanak szankciót is a részvételhez. A brit példa – a pénzbüntetés – helyett ő azt javasolja, hogy aki regisztrált, de végül nem megy el, attól vegyék el a következő választáson való részvétel lehetőségét. A pártvezetés egy másik tagja az [origo]-nak veszélyesnek nevezte ezt a megoldást, ami szerinte nem menne át az Alkotmánybíróságon sem. Ő amellett van, hogy a részvétel elmulasztásának ne legyen következménye, de úgy tudjuk, az is felvetődött, hogy ne szankcióval, hanem kedvezménnyel motiválják a feliratkozottakat a részvételre.

Amerikai Hírújság/Forrás.origo.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*