Ötven év után újra hajójárat közlekedik Miamiból Kubába

Az Egyesült Államok és Kuba kapcsolata gazdasági értelemben új szakaszába lépett. Pár napja ugyanis a karibi szigetországot sújtó amerikai blokád újra enyhült azzal, hogy mintegy 50 év után elindult az első közvetlen hajójárat a floridai Miami és a kubai főváros, Havanna között. A lépés ugyan várható volt, mégis fontos mérföldkövet jelent a Kubával kialakított kapcsolatok fejlődése szempontjából. Vajon eljöhet-e egyszer az ideje annak, hogy a közvetlen vízi személyszállítás is kibontakozhasson a két ország között?

Történelmileg a két ország közötti viszony igazán 1961-1962 során vált fagyossá. A szigetország újdonsült vezetése, Fidel Castróval az élen az amerikaiak ellenfeléhez, a Szovjetunióhoz kezdett húzni, amit az ki is használt és gazdasági segítséget nyújtott a kubaiaknak (felvásárolta a kubai cukortermést, ezzel biztos piacot teremtett a sziget egyik legfontosabb kultúrnövénye számára). A kubai-szovjet egymásra találást a csupán néhány száz kilométerre fekvő Egyesült Államok még 1961-ben gazdasági embargóval „honorálta”, amelynek a kubai gazdaság ellehetetlenítése és végső soron a vezetés megbuktatása volt a célja.

Noha a szovjet blokk összeomlása az 1990-es évek elején a nemzetközi porondon sok újdonságot hozott, Kubában azonban Fidel és rendszere a legnagyobb szövetségese bukása
után is kitartott. A kubai szocializmust az amerikai törvényhozás több esetben igyekezett megbuktatni.  Két ilyen közvetett, de fontosabb kísérlet történt Castro eltávolítására: 1992-ben az ún. Toricelli Act célja az volt, hogy a pénzmozgást legalább olyan mértékben akadályozza, hogy az a szegénység elmélyüléséhez, később pedig ennek folyományaként társadalmi feszültségekhez vezessen. Négy évre rá, a Helms-Burton törvény a kubai belső ellenzéket kívánta támogatni, de van egy jelen esetben releváns rendelkezése is: az a hajó, amelyik elhagyta az Államok akármelyik kikötőjét és Kubába érkezik, köteles 180 napot vesztegelni, mielőtt visszatérhetne honi kikötőjébe.

A két törvény ugyan célját nem érte el és továbbra is érvényben van, ennek ellenére nagy általánosságban megfigyelhető az, hogy amíg az amerikai republikánus kormányok többnyire a kemény kéz politikáját érvényesítik a szigetország irányába, addig a demokrata vezetés megengedőbb. Jelenleg is ez utóbbi szcenárió érvényesül, amire Barack Obama elnök személye a garancia. Az elnök már eddig is több gesztust tett Kuba felé azért, hogy hazája kapcsolatát javítsa a régi ellenféllel. Ilyen intézkedése volt a tavalyi év januárjában az a könnyítés is, amelynek értelmében az amerikai állampolgárok (legyenek akármilyen származásúak) már nem csak az addig a kubaiakat érintő családlátogatások ürügyén látogathattak el Kubába, hanem ez vallási és kulturális okokból is lehetővé vált.

A kapcsolatok konszolidációja ezért nem új keletű, egy folyamatosan kibontakozó és enyhülő tendenciát jelent. A hét közepén tehát ilyen előzmények után futhatott ki a miami kikötőből az Ana Cecilia nevű hajó, hogy egyelőre szegényes rakományával útnak induljon a kubai főváros felé. A hajót közlekedtető vállalat, az International Port Corporation (IPC) szóvivője, Leonardo Sánchezszerint az Ana Cecilia még csupán egy konténernyi árut szállít, elindulása mégis optimista távlatokat nyit meg a két ország közötti közlekedés terén. Raúl Castro, Kuba megújulásának kulcsa

Eddig is lehetett légi úton csomagokat közlekedtetni az Államok és Kuba között, de a vízi alternatíva nem kétséges, hogy jóval olcsóbb megoldás. A Miami Egyetem Kubával foglalkozó történészprofesszora, Jaime Suchlicki szerint ráadásul éppen ez az érv segíthet leszerelni az újítás ellenzőit, hiszen nem egy hirtelen, elkapkodott ötletről van szó. Továbbá ha a hajóközlekedés kellő igénybevétel mellett (amire reális esély mutatkozik) kiállja a próbát, és a két ország biztonsági szervei fel tudnak készülni, úgy a jövőben a következő lépcsőfok könnyen az lehet, hogy az áruk mellett a hajók utasokat is szállítsanak. Ez pedig újabb csapás lehet magára az embargó intézményére.

Természetesen minden éremnek két oldala van, jelen esetben is látszik, hogy a dolgok még csak kialakulóban vannak a vízi szállítás terén. Fernando Ravsberg a BBC Mundo számára elmondta, hogy az amerikai készülődéssel ellentétben, a szigetországban szinte semmi visszhangja nincs a kezdeményezésnek, a média nem tudósít róla, így a hétköznapi emberek sem igen tudják, hogy amerikai részről ilyen könnyítés lépett életbe – amit ugyan kihasználhatnának, de a kubai vezetés érthető okokból saját biztonságát szem előtt tartva egyelőre óvatos. Nem is véletlenül, hiszen az amerikai elnökválasztási kampányt figyelve nagy népszerűségnek épp egy republikánus jelölt, Mitt Romney örvend, akit győzelme esetén pártja könnyen a keményvonalas megoldások felé terelhet.

Egyelőre azonban az Ana Cecilia értékes szállítmányával gond nélkül befutott Havannába. És ha az amerikai bátorítás mellett Raúl Castro a jövőben is ugyanolyan komolyan veszi országa megreformálását, mint amennyire eddig, az esetben valóban új fejezet nyílhat a kubai-amerikai kapcsolatok történetében.

Tomik Ádám kitekinto.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*