Magyarország Görög faluja

Kapkodjuk a fejünket, hogy hová is kerültünk, mindenütt görög-magyar feliratú utcanévtáblák, kék-fehérre festett padok, s egyszer csak ott tornyosul felettünk egy görög ortodox templom. Ez Beloiannisz, egy részben görög lakosságú falu Budapesttől mintegy ötven kilométerre.

Sokan nem hallottak róla, pedig Európában ez az egyetlen olyan görög diaszpóra, mely ilyen tömörült formában él. Ha kicsit szemlélődünk a faluban, beszélgetünk a lakosokkal, megismerhetjük e nép fontos történelmi pillanatait, múltjukat, mely nagy részben meghatározza jelenüket, s jobban megérthetjük a hazánkban élő görögök világát, gondolkodásmódját.

Beloiannisz Fejér megye egyik legfiatalabb települése. Az 1950-es évekig Iváncsa szántóföldjei voltak a helyén. 1950.május 6-án indult meg a település tervezése és építése a görög polgárháborúból Magyarországra menekülők számára. Közel 7000 görög menekült érkezett Magyarországra. A Hortobágyon Mezőhegyesen, majd Budapesten, a Kőbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban,Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást. A görög kifejezés nem teljesen fedi a menekült népcsoport etnikai hovatartozását, mert egy részük macedón, akik a szlávokhoz állnak nyelvükben közel.

A gyerekeket, akiknek többsége iratok nélkül érkezett, korukat megbecsülve vették nyilvántartásba Székesfehérváron, majd onnét Balatonkenesére,Fehérvárcsurgóra és Dégre kerültek gyermekotthonokba. A legcélszerűbb megoldásnak látták, hogy ezeknek az embereknek a fővárostól nem messze egy új települést létesítsenek. Ercsi község szomszédságában, közel a vasúthoz volt egy alkalmas terület. Az épületek terveinek elkészítését a Középület Tervező Vállalat végezte. A cél a gyors és olcsó kivitelezés volt. A tervezési munkálatokba Petridisz Nikoszgörög mérnök is bekapcsolódott.

A falu átadásakor 301 egyszobás, 117 kétszobás lakás készült el. Fürdőblokkal 28 lakás volt ellátva és csak ezekben volt vezetékes víz bevezetve. A lakások fennmaradó része a vizet az utcai kutakról vitte haza. Villany mindenhol volt, csatornarendszer nem. A lakásokat tisztán, fehérre meszelve, kevés bútorzattal kapták meg a beköltözők. A berendezéseket a kórházból kikerült vaságyak, asztalok, székek tették ki, amit az Egészségügyi Minisztérium adott.

Először 1954-ben, majd később több hullámban nagy számban települtek vissza az itt lakók Görögországba, de többségében – főleg a fiatalabbak –Magyarországon maradtak, ahol nyelvileg és szokásokban nagyrészt alkalmazkodtak a magyar környezethez, miközben még mindig ápolják a görög hagyományokat is.

1992-ben felvetődött Mihail Metropolita, Ausztriai Metropolita Magyarország és Kelet-Európa exarchája részéről, hogy Beloianniszban templomot építsenek. Az anyagi fedezetet a krétai származású Konstantinos Dafermos, ausztriai üzletember biztosította.

Pyrgos Görög Néptánc Együttes

A Pyrgos Néptánc Együttes és Zenekar lelkes fiatalok összefogásával alakult meg a beloianniszi Hagyományőrző Néptánccsoport felnőtt csoportjának megszűnése után. Pletser István és Takács Katalin vezetésével önállóan, minden segítség és támogatás nélkül jöttek létre és működnek jelenleg is.

Az együttes tagjai különbözõ korosztályú (3 évestõl 22 évesig) fiatalok, akik tanulás, munka és gyermeknevelés mellett szakítanak időt arra, hogy táncoljanak, amit örömmel és nagy lelkesedéssel tesznek. Munkájuk gyümölcse a sok meghívás és sikeres szereplés. Már az első bemutatkozásuk is elismerést hozott és hoz minden alkalommal, amikor színpadra lépnek különböző görög tájegységekről származó táncaikkal.

Az együttes legfőbb célja, hogy megőrizze, fejlessze és továbbadja a fiatal nemzedéknek azt a tánc és zenekultúrát, amit ők is örökül kaptak elődeiktől. Sok helyen jártak már táncaikkal, szinte alig van olyan tája Magyarországnak, ahol még nem szerepeltek. Sikerrel mutatkoztak be külföldön is, jártak például Németországban és Görögországban. Amikor a Pyrgos Néptánc Együttes színpadra lép, a görög nemzeti kultúra és a görög táj kel életre. Szinte érezzük a hegyek, a festői szigetek, a morajló tenger és ragyogóan kék ég mediterrán varázsát. Táncaik a görög nép életét, szokásait és érzéseit fejezik ki.

Rendszeres közreműködői a táncházaknak és aktívan részt vesznek a görög néptánc oktatásában is. Táncaikat az itt élõ idős görögöktől tanulták, de nagy segítséget nyújtott a hagyományok megőrzésében Wünsch László koreográfus, aki eredeti gyûjtés alapján (Görögországban is járt) állította össze az együttes műsorszámait.

A görög ember életében két igazán meghatározó esemény van: a házasság és a temetés. Görögországban egész szobát töltenek meg a menyasszony hozományával, s az esküvő előtt mindenki megtekintheti, hogy az új asszony „mennyit ér”. Ez azonban Beloianniszban nem vált szokássá, hiszen az emberek itt meglehetősen szegények. A görög temetéseken, a gyászbeszéd után, a gyászolók – a hagyományok szerint – négy-öt szem főtt, cukrozott búzát esznek a halott lelki üdvéért. A faluban azonban inkább piskótát és cukrozott süteményt fogyasztanak. A temetés után a rokonság összegyűlik és halotti tort ülnek. A kilencedik napon ismét meglátogatják a sírt, a negyvenediken pedig újabb halotti toron emlékeznek meg az elhunytról.

Beloiannisz talán az egyetlen település, ahol az utcák neve az utóbbi években sem változott, pedig a lakosság jelentős része kicserélődött. A tíz utcát ma is úgy hívják, mint anno: Athén, Delcsev, Ilektra, Gavrilidisz, Murgana, Paparigasz, Petőfi, Rákóczi, Szarafisz és Szeptember. De ami a legelgondolkodtatóbb, hogy a görögök a falu lakosságának ma csak egyharmadát teszik ki.

Talán ezért is járnak a falu csodájára. Ilyen kolónia ugyanis a volt szocialista országokban nincs még egy. Pedig Magyarországra viszonylag kevesen érkeztek annak idején. Beloiannisz mégis unikum; évente 40-50 autóbusznyi görög turista látogat ide. De jönnek a görögök egyénileg is: kongresszusi küldöttek, üzletemberek, politikusok vagy egyszerű átutazók. Mert Beloiannisz számukra egy kis Görögország. Egy darab görög föld.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*