Kanadai mizéria

A kanadai magyarság kivételesnek mondható abból a szempontból, hogy a második világháborút követő évekig nem volt meghatározó a kanadai magyarok száma. A legnagyobb bevándorlási hullám az 1956-os forradalomhoz köthető, de jelentős számú magyar érkezett az országba a 80-90-es években is.

A híres kanadai magyarok között van Polányi János, Nobel-díjas kémikus, de magyar gyökerekkel rendelkezik John Kricfalusi, rajzfilmkészítő és Alanis Morisette, Grammy-díjas énekesnő is. Hogy jelenleg mi a helyzet a kanadai magyarsággal, azon kívül amit a napi sajtóban hallunk a roma menekültekkel kapcsolatban, lássuk egy Torontóban élő magyar szemével a hétköznapokról: Niagara Falls: a Hotel Európa rég bezárt, de  még mindig  magyar címer díszeleg egy feltűnő helyen. A címer maradt, ez a tulajdonosok dolga lett volna , hogy eltávolítsák, de ott maradt mint egy mementó.

Kanadában sajnos a magyar éttermek, Hotelek, vállalkozások az utóbbi években sorra szűntek meg. Az ok talán abban kereshető, hogy az ötvenes években, vagy az azt megelőző időszakban Kanadába emigrált magyarok már megöregedtek. Ennek a korszaknak a magyarjai szinte felvirágoztatták a környezetüket, okos, ügyes, talpraesett nép a magyar, rengeteg vállalkozás indult anno. Varrodák, üzemek, sok magyar étterem, úgynevezett Deli is nyílt, ahol megvásárolhattuk a magyar árukat és étkezhettünk is. Nem nagy választékkal, de finom, ízletes és magyaros ételeket készítettek. Akkoriban virágzott a magyar gazdasági élet.

A kulturális életre, a nemzeti hagyományok megőrzésére is nagy hangsúlyt fektettek. A Torontói magyar színház messze híres volt,  amit a Kertész család üzemeltetett. Nagyon sok  magyar művész érkezett az előadásokra otthonról vendégszerepelni. A  színház a kulturális élet központja volt, Faludy, Szász Endre,csak két név a sok támogató barátból. De már a  színház is bezárt, Kertészék halálával megszűnt minden.

Az amerikai kontinens jelentősebb magyarlakta területein számos kísérlet történt magyar nyelvű színház létrehozására. E kísérletek eredménye többnyire csak egy-két előadás, jó esetben egy-két évadon át – illetve ritka kivételként – egy-két évtizeden át való működés volt. Ilyen ritka kivételnek tekinthető a New Yorkban működő, többször átalakuló és megújuló Amerikai Magyar Színtársulat; hét évig működött a Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság (olyan tagokkal, mint Páger Antal, Vaszary Piroska, Hajmássy Miklós); öt évadot ért meg a New York-i Operett Színház (itt Jávor Pál lépett fel többször).

A Kertész Sándor-féle Torontói Művész Színház 30 évig működött. Mi lehetett e szokatlan siker titka? Kertész a kezdetben zömmel 56-os emigránsok körében megérezte az igényt a magyar nyelvű színházi előadások iránt és megtalálta azt a működési formát, ami legjobban megfelelt a diaszpórában élő magyarság anyagi lehetőségeinek, életkörülményeinek – évi 3-4 bemutató, hétvégi előadásokkal, gyakori felújításokkal, majd magyarországi és emigráns magyar vendégművészek rendszeres szerepeltetésével. (A színház 15 éves fennállása alkalmával megjelent „Számadás” című írásában Kertész 82 bemutatóról illetve 320 előadásról tesz említést ez idő alatt; a külföldiek mellett 77 magyar szerző darabját adták elő több mint 160 művész fellépésével; a színházi előadásokon kívül szerzői esteken, műsoros ünnepélyeken, irodalmi esteken léptek fel a színház tagjai; Torontó mellett rendszeresen tartottak előadásokat Montreál, Hamilton, Ottawa, Kitchener és Galt közönsége előtt.)

Ma ott tart Toronto, hogy a Magyar házat is eladták 2011-ben. A magyar háznak bonyodalmas előzménye volt, melyre most nem térnék ki részletesen. A lényeg, hogy nincs kulturális összetartó erő.

Szomorú a helyzet, a szellemi értékeink is elfogytak.  Így nincs mit csodálkozni azon sem, hogy a hippi Kensington Marketen az étterem,  ORIGINÁL  HUNGARY THAI felirattal  csalogatja vendégeit.  A tulajdonos magyar, a finom palacsintái, rétesei azonban kevésnek bizonyultak az üzlet fenntartásához. A  palacsintát egyébként mindenütt árulják, nem csak magyarok, hanem minden náció. Viszont a  Thai konyha most nagyon divatos lett, talán ez a kínálat kiegészítés a palacsinta mellet  csak egy rövid időre oldja meg a problémát.

Magyar  árúk, a Montreali Fairmantba? Balaton szelet, Orosz Túró rudi, Traubi? Sajnos ez, csak egy töredék. A magyar áruk a világon mindenhol nagyon jól eladhatók voltak. Voltak, igen de csak múltidőben. Ami Hungaricumnak számít, vagy számított, azt nagy részben szépen minden lelki ismeret furdalás nélkül lekoppintották.

Ezért találsz az üzletben az orosz Túró rudit, és szalámit amit Pick-nek hívnak. Persze eredeti árú  is érkezik kisebb mennyiségben, de leginkább az utánzathoz lehet hozzájutni a boltban. Érdekességképpen tegnap Csabai kolbászt vettem az üzletben, mikor a pénztár felé közeledtem és gondosan körbetekintettem a kosárba begyűjtött termékekre, nem felejtettem -e el valamit a bevásárlásban, megakadt a szemem a kolbász címkéjén a feliratra, mely szerint:  angol felirat Chabaigyártó Kanada. Meglepődve konstatáltam, majd visszatettem a kosárba, mert kíváncsi voltam az ízére. Persze hazaérkezve az első dolgom volt, hogy megkóstoljam, az íze meg sem közelíti az eredeti magyar csabai kolbászt. Viszont nagy örömömre találtam egy üzletet Mézes Mackó a neve és eredeti árut importálnak. Az üzlet honlapja itt elérhető.

Magyar árúk, ételek, élelmiszerek, sajnos a tengeren túli világban egyre inkább nem az eredetivel találkozunk. Hol vannak a híres magyar borok? Pár éve külön polcon árulták minden LCBO üzletben. Nagy választékkal és nem is az olcsó kategóriás borokat. Jelenleg egyetlen üveg magyar bor sem található az üzletláncban valamiért nem forgalmaz magyar bort, pedig otthon mennyit halljuk, hogy a magyar borokat népszerűsítik külföldön, Amerikában és Kanadában. Hát lehet, csak ez a népszerűsítés és főleg a termék nem nagyon ér ide.

Kicsit visszatérve a kultúrához, a képző művészek Mekkájában a  Distillerz negyedben RUBIK KOCKA MŰVÉSZ….hirdeti magát. Portrékat készít kockákból,  a jobb hírverés és eladhatóság miatt , a RUBIK KOCKA  jobban hangzik.

Mindenki ismeri a világon, ez egy jó reklám neki. Hogy ehhez mit szólna Rubik Ernő?  Művészkém természetesen nem magyar, sőt talán még azt sem tudja hol van ilyen nevű ország. Ez van ma, hogy mit hoz a holnap az kérdéses. A magyar védjegy, a magyar árú,a nemzeti kincsünk jó lenne ha végre csak a miénk lenne. Természetesen, ahány ember annyiféleképpen  éli meg és tapasztalhatja meg másként a régmúlt és a jelen eseményeit, mindenesetre kíváncsian várjuk Kanadában élő magyarok tapasztalatait. Talán a fenti néhány dolog témaindító lehet tapasztalatcseréhez és természetesen várjuk Amerikában élők véleményét is.

Judy Kiss

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*