A Vénusz keresi Magyarország kedvenc lángosát

Tudsz egy jó lángosost, amit szívesen megosztanál másokkal is? Vagy szeretnéd megtudni, hogy hova érdemes betérni egy isteni sajtos-tejfölös finomságra? Utánanéznél, hol elég friss és ropogós, vagy van-e rajta elég feltét? A lángos voks Facebook alkalmazásnak köszönhetően ezt most egy pillanat alatt megteheted.

Keress vagy tölts fel lángosozókat és szavazz kedvenc helyedre, hogy az elnyerhesse „A Vénusz kedvenc lángosozója 2012” címet. Sokszor az igazán jó lángososok eldugott, kieső helyen találhatóak vagy épp ott kapható igazán finom étek, ahol nem is gondolná az ember. A Vénusz most ezen szeretne változtatni és keresi Magyarország kedvenc lángosát. A lángos voks Facebook alkalmazás segítségével a lángos-rajongók megoszthatják tapasztalataikat egymással, feltölthetnek, illetve értékelhetnek lángos-lelőhelyeket.

A legtöbb szavazatot gyűjtő hely pedig a nyár végén elnyeri „A Vénusz kedvenc lángosozója 2012” címet, továbbá 1000 liter Vénusz napraforgóolajat kap, hiszen a jó lángos lelke a minőségi napraforgóolaj. A véleménynyilvánítás sem marad jutalom nélkül, hiszen a szavazók között a Vénusz öt darab praktikus konyhai mélysütő edényt sorsol ki. A Lángos voks itt érhető el: https://apps.facebook.com/langosvoks/ Telefonról az alkalmazás linkjét a böngésző címsorába kell bemásolni/beírni.

Klasszikus, burgonyás, töltött, sima, sajtos-tejfölös, fokhagymás, juhtúrós, kolbászos, lecsós vagy akár porcukros, lekváros. Manapság csak a fantáziánk szabhat határt a számtalan lángos variációnak. A lángost mindenki ismeri, rengetegen szeretik, de hogy honnan is ered a magyar konyha jellegzetes étele és, hogy mi az igazán jó lángos titka, azt kevesen tudják. A lángos a magyar konyha jellegzetes étele, egy lágy kelt tésztából készült sült lepény. Az elkészítést tekintve számtalan fajtája létezik, viszont sütési technológia szempontjából két fajtáról beszélhetünk; a kemencében vagy sütőben sütött kenyérlángosról és a forró olajban kisütött „strand” vagy „vásári” lángosról. Utóbbi szinte állandó szereplője a falatozók és strandbüfék étlapjának, a kenyérlángos pedig reneszánszát éli napjainkban a fesztiválokon. Honnan ered azonban a lángos?

A lángost feltehetően a török hódoltságból maradt ránk, mely a jellegzetes török ételből, a pitából eredeztethető. Magyar elnevezése a lángos pedig a láng mellett sütött kenyérlepény hozadéka. Megjelenése nagyjából a kenyérsütés elterjedésével egy időre tehető, az első említések az 1700-as évekből származnak. A hagyomány szerint a lángos eleinte a kenyérsütés mellékterméke volt, melyet a dagasztás végén tépték le a kenyértésztából egyrészt azért, hogy ezen ellenőrizzék a tészta valamint a kemence készültségi fokát, másrészt, hogy legyen reggelije a családnak a kenyérsütés napján. Ekkor ugyanis még hetente sütöttek kenyeret, ami addigra általában elfogyott. A kenyérlángos távoli rokona, a strandlángos kialakulása a 19. század végére tehető. Elterjedését közvetve a Pasteurnak és az élesztő feltalálásának köszönheti, hiszen innentől kezdve lényegesen lerövidült a kelesztési-, így a kenyérkészítési idő valamint viszonylag könnyen és gyorsan lehetett lángost előállítani.

Ezt követően az elkészítését tovább egyszerűsítették és a kemence parazsa helyett bő, forró zsírban vagy olajban sütötték ki azt. Mivel a serpenyőt könnyebben lehetett szállítani vásárról vásárra, ezért a lángos ezt követően futótűzként terjedt és rövid időn belül népszerűségben megelőzte a körülményesebben elkészíthető kenyérlángost. Így alakult, hogy az 1920-as évekre a Balaton part, a városi strandok, piacok és fesztiválok egyik kedvenc ételévé vált. Mi a jó lángos titka? A kezdetekhez képest a strandlángos receptje is változott, a tészta sokkal lágyabb, könnyedebb és levegősebb lett. A klasszikusabb verziókon kívül mára megjelent a burgonyás, kefires, teljes kiőrlésű lisztből készülő lángos-variánsok sora, azonban a lényeg változatlan; a jó tésztájú és megfelelően kisütött lángos belül puha, kívül pedig roppanós és nagyon finom. Az igazán jó lángos titka viszonylag összetett és nagy szerepet játszanak benne a sokszor jelentéktelennek tűnő összetevők. Az egyik ilyen az élesztő, ami nélkül ugyanis nincs lángos.

Az élesztőtől sokan megijednek, pedig a lényeg, hogy friss élesztőt használjunk megfelelő mennyiségben és langyos vízben oldjuk. A másik ilyen hozzávaló az olaj. Ezt egyrészt a tésztába kell tennünk, másrészt ebben sütjük készre, nem mellesleg pedig a lángossal együtt elfogyasztjuk azt is. Ha ilyen szempontból nézzük, akkor ez picit sem elhanyagolható összetevő, sőt nagyban befolyásolhatja lángosunk milyenségét. Olaj kapcsán ügyeljünk arra, hogy jó minőségű, megbízható forrásból származó napraforgó étolajat válasszunk a lángos elkészítéséhez.

Az olajat ne hevítsük tovább, mint 180 fok, hogy abban a tészta tökéletesre pirulhasson. A kész lángosunkra válasszunk ízlésünk szerint sós illetve édes feltétet és legjobb, ha még frissiben, melegen fogyasztjuk. Egy biztos, hogy sosem nyúlunk mellé, ha az örök klasszikust választjuk; a tetejét tejföllel kenjük meg, megszórjuk bőven sajttal és némi fokhagymával és sóval ízesítjük.

Amerikai Hírújság/sajtóközlemény

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*