Urbányi a Maldív-szigetekről Amerikába költözik

Az Újpest és a Kecskemét egykori szakvezetője a hathárom.hu-nak mesélt arról, miért fontolgatja az Amerikába költözést. Urbányi István Kecskeméten edzősködött utoljára Magyarországon, ezt követően 2011 őszén újra a Maldív-szigetek futballcsapatának szövetségi kapitánya lett. A szakember mesélt kinti életéről, a körülményekről, valamint arról, merre folytatná a pályafutását, számolt be a kecskemetitv.hu.

– Hogyan képzeljük el egy maldív szövetségi kapitány átlagos napját? – Napernyő, napkrém, lábak föltéve – kezdi nevetve Urbányi István, majd komolyra fordítja a szót.
-Minden találkozót egy stadionban rendeznek, és szinte minden nap délutánonként van meccs, amit figyelemmel követek. Reggelente szoktam teniszezni, aztán általában étteremben ebédelek, de a nagy meleg miatt sokmindent nem lehet csinálni. Napközben tudom az otthoniakkal tartani a kapcsolatot. Tulajdonképpen hétköznapi életet élek.

– Mik a nemzeti csapat előtt álló legfontosabb feladatok?
– Július 18-án lesz az elnökválasztás a szövetségben, ami nagy eseménynek számít itt is. Négy éve működik ez az elnökség, nagy kérdés, hogy maradhat-e a helyén, vagy jön egy váltás. Nekem 2013. december 31-ig van szerződésem, nincs szó arról, hogy ez érintené a pozíciómat, azonban ha új vezetés jön, szükség lesz egyeztetésekre. Az elmúlt napokban jött egy meghívás a válogatottnak az indiai Nehru Kupára, ami itthon azért lehet ismert, mert a magyar olimpiai válogatott kétszer is megnyerte még jó 20 évvel ezelőtt. A dolog pikantériája, hogy most kezdődik a Ramadán, az egy hónapos böjt időszak, amikor minden meccs este 10-kor kezdődik. Ezt követően kezdődik a torna, amelyre olyan csapatokat terveznek meghívni, mint Nigéria, Costa Rica, ami nem a maldív válogatott szintje. Tapasztalatszerzésnek, tanulásnak ez remek alkalom, ha erőfelmérésnek nem is az. Ebben az évben ennyi a válogatott program. Urbányi István sok tapasztalatot szerzett szövetségi kapitányként.

– Hogyan áll a csapat a 2014-es vb-selejtezőkkel? Van még esély kijutni Brazíliába?
– A vb-selejtezők első köre arra az időszakra esett, amikor nem voltam itt. Iránnal szemben két meccs alapján 5-1-es összesítéssel kiestek a maldívok. Idén tavasszal volt a Challange-Cup, amin Nepálban játszottunk, ez az ázsiai régió bajnoksága. A maldívok fő tornája pedig a South Asian Football Federation keretében rendezendő Championship, ahol hasonló játékerejű csapatokkal csaphatunk össze.

– Szakmailag mennyire kielégítő ez a poszt az Ön számára? Tartogat még kihívásokat?
– Most már nagyjából megtapasztaltam ennek a posztnak a kihívásait. Rövid távú felkészítés, egy tornán való részvétel, egy keret kialakítása – ezek mind hasznos tapasztalatok számomra, ráadásul nemzetközi tornákon. Ez persze nem a legmagasabban jegyzett edzői pozíció. De látják az ember munkáját, kapok pozitív visszajelzéseket, büszke vagyok rá, hogy másodszor is itt dolgozhatok. Azt mondom, hogy fiatal és az idősebb edzői generációnak tökéletes ez az állás, mert rugalmas és van sok szabadidő mellette. Hosszú távon nekem a család miatt nem biztos, hogy működőképes. A szövetségi kapitányi poszt itt nagyon egzotikus, különleges és nyugodt. Folyamatosan tervezem a jövőt, de a kereslet határozza meg, hogy hova megy az ember. Mindkét fiam Amerikában folytatja a tanulmányait ősztől, kislányom pedig eleve kint született. Ez úgy történt, hogy Kolos fiam Dallasban teniszezett, kiment hozzá Kristóf két hétre, ami olyan jól sikerült, hogy végül San Franciscóban kapott ösztöndíjat, aminek nagyon örülök. Így nagy valószínűséggel a család miatt én is odaköltözöm majd. Hogy erre mikor kerül sor, az az itteni dolgoktól is függ, meg sokminden mástól is. Most az a helyzet állt elő, hogy nekem kell a közelükbe költöznöm.

– Korábban azt nyilatkozta, hogy jobban érezte magát, amikor az utánpótlásban dolgozhatott, mint a felnőtteknél. Ezt még mindig tartja?
– Ezt a mai napig így gondolom, legszívesebben utánpótlásban dolgoznék most is. Ugye az előbb beszéltünk arról, hogy a gyerekeim milyen irányba mennek tovább, ezt viszont finanszíroznom kell. Amíg az utánpótlásban nem tudsz megfelelő jövedelemre szert tenni, addig ez valamennyire kényszerpálya is. Ez a másik, ami Amerika felé orientál, mert ott van erre esély. Még mindig állítom, hogy amikor az MTK-ban a Németh Krisztián-féle ’89-es korosztály edzője voltam három évig, vagy Újpesten a 94’-es korosztályt edzettem, nekem ezek a legemlékezetesebb élményeim. Talán még hatással is lehettem Németh Krisztiánra, Gulácsi Petire vagy épp a már Milanban játszó Tamás Krisztiánra.

Amerikai Hírújság Forrás:kecsemetitv.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*