Kétszer másztak ki a gödörből a szikvizesek

Előbb a rendszerváltáskor, majd a kétezres évek derekán került nehéz helyzetbe hazai szikvízgyártás, de mindkét esetben túlélte az aktuális válságot, és ma ismét divatját éli a szódafogyasztás. A rendszerváltás után egy találmány, manapság pedig a tudatos vásárlás és a fröccs népszerűvé válása menti meg az ipart. 

Jedlik Ányos 1826-os találmánya, a szikvíz manapság ismét reneszánszát éli. Nem csoda, a szódának számos előnye van a palackozott vizekkel szemben. Napjainkban ezek közül talán a szóda környezetbarát volta, a palack kiürülésig változatlan széndioxid tartalma, és felhasznált víz minősége emeli a szódát a palackozott ásványvizek fölé, és ez elegendő indok ahhoz, hogy mind több fogyasztó forduljon ismét a szóda felé.

1901-ben szövetségbe léptek az iparban működők, és megalakították az Ipartestületet. 1990-ben alakult újjá ez a szakmai szervezet, Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület néven, a régi Ipartestület szellemi örökségét megőrizve, a mai kor igényei szerinti érdekképviselettel. A szikvízkészítő szakma az 1970-es és 80-as években reneszánszát élte Magyarországon, 3500 család élt szikvízkészítésből, a mesterség apáról fiúra szállt, de a rendszerváltás körül válságba került az ágazat.

Ekkor azonban Nagy Lajos, püspökladányi vállalkozó szabadalmaztatta a szifonfejjel ellátott műanyag palackot, és ezzel az ipar ismét új lehetőséghez jutott. Részben ennek, no meg a viszonylag alacsony belépési korlátnak köszönhetően 1992-től elkezdett emelkedni a termelés, és 1995-ben a termelés már meghaladta a rendszerváltás időszakának 3-szorosát.

2004 körül a szikvíz gyártás ismét nehéz helyzetbe került a bevásárlási szokások változása, a hipermarketek elterjedése, és az ásványvíz gyártók jelentős reklámköltségei miatt. A nehéz időszakot az ágazat mára maga mögött tudja, mert mind több fogyasztó koncentrál az egészségre, és a vásárolt termékek környezetbarát voltára, márpedig a szikvíz mindkét tekintetben veri az ásványvizeket.

A szóda csomagolásánál semmi sem környezetbarátabb a piacon, gyártása pedig több mint tízezer embernek ad munkát. A manapság használatos acélballonok élettartamáról gyakorlatilag nincs információnk, hiszen még az elsőként üzembe helyezettek is kifogástalanul üzemelnek. A helyi szódások által használt műanyag palackok is több tízezer újratöltést bírnak ki, így a szóda fogyasztása gyakorlatilag nem eredményez hulladékot.

Emellett fontos körülmény, hogy a szódások a magyar egészségügyi előírások ajánlásai alapján szabályozzák a szóda ásványianyag tartalmát is, mert ezek közül némelyik túltengése egészségügy problémákhoz vezet, ezért sem ajánlott mindig ugyanazt az ásványvizet inni. A szódában ezzel szemben benne van mindazt, amire az embernek szüksége van, de nem tartalmaz semmiből sem annyit, amennyi fölhalmozódva veszélyeztetné a szervezetet, epe- vagy vesekőképződéshez vezetne.

Tovább javítja a szóda versenyképességét a fröccsfogyasztás fellendülése. A fröccs kizárólag erősen dúsított vízzel jó, a szódás ballonból pedig nem illan el belőle a buborék. Amíg a buborékos üdítőitalból, sörből és ásványvízből a kupak eltávolítása után elillan a szén-dioxid, addig a szifon feje tetszőleges ideig bent tartja a buborékot a palackban vagy a ballonban.

Jelenleg az országban 1500 helyen gyártanak szikvizet, a legkülönfélébb vállalkozási formákban. Ezekben az üzemekben közel 10 ezer alkalmazott dolgozik. A szikvíz 2004 óta Magyarországon Garantáltan Hagyományos és Különleges termék.

gazdasag.hu üzleti hírügynökség/Máté Dániel

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*