Júliusban az élővizek védelme a tét!

Fotó: Gálhidy László

Minden év júliusában Európa-szerte ünneplik az élővizeket azzal, hogy pontosan egy időben megmártóznak egy közeli folyóban vagy tóban. Az itthon a WWF által szervezett Nagy Ugrás vasárnap délután a tiszatarjáni Holt-Tiszánál sokakat vonzott. A csobbanás különlegessége idén, hogy a Ramsari Egyezményről tartott konferencia idejére esik, amelyen az országok illetékes vezetői vitatják meg az élővizek helyzetét.

 Az egészséges állapotban megőrzött vizes ökoszisztémák a növény- és állatvilág bámulatos sokszínűségének adnak otthont és a társadalmak fennmaradásához biztosítanak elengedhetetlen feltételeket.

2005 óta minden évben a Big Jump – Nagy Ugrás nevű rendezvénnyel hívják fel a figyelmet a folyók, a mellékágak, a holtágak és a vizes élőhelyek rossz állapotára. Az akciót Magyarországon először 2008-ban rendezte meg a WWF Magyarország, és azóta már számos alkalommal csobbantak együtt az emberek az élővizek megóvásáért. Idén is Tiszatarjánban, a WWF projektterületén került erre sor. Az egész napos program során a tikkasztó hőség sem szegte az ugrani vágyók kedvét. A kevésbé bátrak megcsodálhatták a vízibivalyok dagonyázását és az egyidőben zajló Föld!Föld Fesztivál programjai közül is választhattak. Délután 3 órakor aztán mindenki fürdőruhát húzott, és a WWF csapatával karöltve megrohanták a Holt-Tisza hűs vizét, és hatalmas csobbanással fejezték ki, mennyire fontos számukra az élővizek védelme.

Fotó: Gálhidy László

Az idei Big Jump különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmében létrehozott Ramsari Egyezményről szóló bukaresti konferencia is most zajlik, így bátran állíthatjuk, hogy júliusban minden az élővizekről szól. A Ramsari Egyezményhez csatlakozó országok immár negyven éve a vizes ökoszisztémák megőrzése érdekében dolgoznak együtt. Az éppen zajló bukaresti konferencián a következő évek szükséges lépéseit vitatják meg.

A trópusi korallzátonyoktól kezdve a Himalája magas völgyeiig világszerte több mint 2000 területet tartanak nyilván ramsari területként több mint 193 millió hektáron. A ramsari területek nem feltétlenül természetvédelmi zónák, megőrzésük egyik legfontosabb küldetése, hogy az emberi igényeket, leginkább a turizmust, valamint a vizes élőhelyeket összehangoltan tartsa fenn. A WWF arra figyelmeztet, hogy a kulcs a vizes élőhelyek szigorúbb védelme, hiszen ezeket csak konkrét intézkedések menthetik meg..

Fotó: Gálhidy László

Az élőhelyek megőrzése sokszor más igények kielégítésével kerül konfliktusba. Ezek egyike a turizmus, ami sok országban a lakosság boldogulásának záloga. Mindkettőre veszélyt jelentenek azonban olyan gazdasági és bányászati tevékenységek, melyek közvetlen hatással vannak a ramsari területek állapotára és figyelmen kívül hagyják a természetvédelmi elvárásokat. Ilyen tevékenységek ellen kell küzdeni Afrika legrégebbi nemzeti parkjában, mely amellett hogy Ramsari terület, az UNESCO világörökség része is. A Kongóban lévő Virunga Nemzeti Park, mely a kihalással fenyegetett hegyi gorilláknak és több mint 200 más emlősnek ad otthont, egyben jelentős turizmussal terhelt területekkel rendelkezik, ahol napról napra szükség van az összehangolt kezelésre. A Virunga Nemzeti Park hegyi gorilláinak élőhelyeit olajtársaságok befektetései sodorhatják veszélybe. A WWF az olajtársaságoknak szóló petícióval tiltakozott nemrégiben ez ellen, és most a vállalatok anyaországait kéri föl szövetségesnek. A kezdeményezés arra szólít fel, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyen a továbbiakban ne legyen engedélyezhető semmiféle olajtermelés.

Antal Alexa
WWF Magyarország Alapítvány/WWF Hungary

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*