Az első Amerikát is ábrázoló német világtérkép

A Müncheni Egyetemi Könyvtár munkatársai egy egyedülálló, 1507-ben nyomtatott, Amerikát is ábrázoló világtérképet őriztek meg, amelyet Martin Waldseemüller német szerzetes és térképész készített. 1507 tavaszán Martin Waldseemüller tervezte meg az első olyan világtérképet, amelyen az Újvilág is jelölve van. Az új kontinenst Amerigo Vespucci felfedező után Amerikának nevezte el, aki elsőként ismerte fel, hogy Kolumbuszék nem Ázsia partját érték el, hanem egy eladdig ismeretlen földet.

Waldseemüller a Vespucci 1501-1502-es útja során az Újvilágról gyűjtött adatait felhasználva készítette az első olyan térképet, amelyen megkülönbözteti a Föld nyugati féltekét és a Csendes-óceánt. Művét ezer példányban nyomtatta ki, 12 darabból álló falitérképe 32 négyzetméter területű. Az „Amerika születési anyakönyvi kivonata” elnevezést viselő mű az egyetlen példány, amely az elmúlt félezer évet átvészelte.

A lelet évszázadokon keresztül a Waldburg-Wolfegg-ház reneszánsz palotájában, a Wolfegg-kastélyban volt elrejtve. 1901-es újrafelfedezése világszerte nagy izgalmat keltett, legfőként az Egyesült Államokban, amelynek kormánya egy évszázadon keresztül azon fáradozott, hogy megvegye a térképet. Végül 2001-ben a Kongresszusi Könyvtár 10 millió dollárért vásárolta meg, amely összeget köz- és magánforrásokból gyűjtöttek össze.

Mivel ez a német kulturális örökség ritka és igen fontos része, csak a német kormány beleegyezésével valósulhatott meg az üzlet. 2007-ben, az „anyakönyvi kivonat” 500. évfordulóján Angela Merkel német kancellár egy ünnepség keretében adta át az amerikaiaknak.

A térkép kisebb változata, amelyet szintén Waldseemüller alkotott, Münchenben található. Ugyanazt a forradalmi elképzelést ábrázolja a világról, mint nagytestvére, csak kisebb méretben. Ezen a világ 12 kúpra van felosztva, összeragasztásakor pedig egy földgömböt kapunk. Ez volt az első „gömbtérkép”, amelyen Amerika elválasztotta a Csendes-óceánt Eurázsiától. Ennek mindössze négy példányát ismerjük: egy Minneapolisban, egy Offenburgban, a harmadik pedig a Bajor Állami Levéltárban, Münchenben található. A negyediket egy magángyűjtő vásárolta meg 2005-ben egymillió dollárért.

Amerikai Hírújság/múlt-kor hírportál

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*