Történelmi jelentőségű fegyverkereskedelmi konferencia New Yorkban

A történelmi jelentőségű fegyverkereskedelmi tárgyalások lehetőséget teremtenek arra, hogy megakadályozzunk minden jövőbeni, a szíriaihoz hasonló mészárlást. Ideje véget vetni annak, hogy a konfliktus-megoldás a holttestek számolásában merüljön ki. Helyette egy szilárd alapokon nyugvó Fegyverkereskedelmi Egyezményt kell létre hozni!

New York ─ A világ különböző pontjain tevékenykedő civil szervezetek és aktivistái hívják fel a politikai vezetők figyelmét, hogy történelmi jelentőségű lehetőségük van a ma, az ENSZ székházában kezdődő, a globális fegyverkereskedelem szabályozásáról szóló záró tárgyalásokon arra, hogy az emberi jogokat és a humanitárius célokat az önös érdekek és a profit elé helyezzék. Az Amnesty International-ből, az Oxfamból és több mint 125 ország további civil szervezetéből álló fegyverkereskedelem szabályozásáért létrejött civil szövetség felszólította a kormányokat, állapodjanak meg egy, szigorú szabályozással a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog tiszteletben tartását biztosító egyezményről!

Fegyveres erőszak következtében percenként átlagosan egy ember veszti életét, a fegyverek alkalmazásával elkövetett nemi erőszak áldozatainak és a fegyveres erőszak sérültjeinek a száma pedig több ezerre rúg.

 „A szíriai, szudáni és az afrikai Nagy-tavak környéki konfliktusok nyomán ismételten láthatja a világ, milyen iszonyatos mértékű emberi áldozattal jár a felelőtlenül és átláthatatlanul bonyolított fegyverkereskedelem. Miért haljanak meg még milliók, miért menjen még tömérdek emberi élet tönkre ahhoz, hogy a politikai vezetők végre észbe kapjanak, és konkrét lépéseket tegyenek a nemzetközi fegyverszállítás és kereskedelem megfelelő szabályozása érdekében?” ─ tette fel a kérdést Brian Wood, az Amnesty International Fegyverkereskedelem-szabályozási és Emberi Jogi igazgatója.

„A Fegyverkereskedelmi Egyezményről szóló tárgyalások döntő próbát jelentenek a politikai vezetők számára, hogy képesek-e szembenézni a valósággal, és megállapodni a súlyos emberi jogi visszaéléseket elősegítő felelőtlen fegyverkereskedelmet megállítani képes szabályozásról.

Amennyiben nem sikerül most egy átfogó Fegyverkereskedelmi Egyezményt (ATT) alkotni, a felelőtlen és rosszul szabályozott fegyverkereskedelem közvetlen következményeként további több millió civil fogja életét veszteni, megsebesülni, nemi erőszak áldozatául esni, és kényszerül otthona elhagyására.

Évtizedek óta a civil lakosság szenvedi el világszerte a 60 milliárdnyi USA dollárt is meghaladó fegyverkereskedelem következményeit. Mostani formájában a fegyverkereskedelem tovább szítja a fegyveres konfliktusokat, az erőszakot, növeli a korrupciót, illetve jelentősen visszaveti a fejlődést.

„Emberöltőnként egyszer adódik ilyen óriási lehetőség, hogy valóban biztonságosabbá tegyük a világunkat. Nem pusztán egy papír születhet meg, hanem egy olyan egyezmény, amely ténylegesen képes lehet megfékezni a jelenleg egyre kevésbé ellenőrizhető fegyverkereskedelmet” ─ mutatott rá Anna Macdonald, az Oxfam Fegyver-ellenőrzési Kampányának vezetője.  „Kongótól Líbiáig, Szíriától Maliig, mindenütt, mindenki szenved a szabályozatlan fegyver- és lőszer-kereskedelemtől, amely folyamatosan szítja a túlságosan régóta tartó, mérhetetlen szenvedést hozó konfliktusokat. A következő néhány hétben a diplomaták vagy megváltoztatják a világot ─ vagy cserbenhagyják azt” ─ tette hozzá Macdonald.

Jelenleg nincsen átfogó, jogilag kötelező, a hagyományos fegyverek globális kereskedelmére vonatkozó nemzetközi szabályozás. Ráadásul az erre vonatkozó regionális és nemzeti szabályozási mechanizmusok hiányosak és kiskapukat rejtenek magukban. A szervezetek és aktivisták igyekeznek rávenni a  kormányokat, változtassanak azon a megközelítésen, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatain segítenek, helyette inkább eleve a megelőzésre kellene fektetniük a hangsúlyt. Olykor megesik, hogy fegyverembargót vet ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy-egy konfliktus esetében, ám általában csak akkor, ha már emberi katasztrófához vezetett a felelőtlen fegyverkereskedelem.

E megközelítés helyett egy hatékony Fegyverkereskedelmi Egyezményre van sürgősen szükség. Egy olyan egyezmény megalkotására, amely képes az emberi jogi visszaéléseket, a szegénységet és a konfliktusokat súlyosbító fegyverkereskedelmet megakadályozni.

Ahhoz, hogy az Egyezmény hatékony legyen,  jogilag kötelezően meg kell követelnie a kormányoktól valamennyi fegyver, lőszer, valamint egyéb, a katonai és belső biztonsági műveletek alkalmával használt felszerelés (például páncélos járművek, rakéták, repülőgépek, kézifegyverek, gránátok) kereskedelmének és szállításának szigorú nemzeti szabályozását és ellenőrzését. A kormányokat kötelezni kell arra, hogy egyrészt írjanak elő kockázatbecslési kötelezettséget minden nemzetközi fegyverszállítás előfeltételeként, másrészt nyilvánosan számoljanak be valamennyi fegyvereladás vagy szállítás folyamatáról és engedélyeztetéséről. Ezenkívül a nemzeti büntetőjogi  szabályozásoknak bűncselekménynek kell tekinteniük az engedély nélküli fegyverkereskedelmet, valamint a fegyverek illegális csatornákba terelését. Azon országokat pedig, akik nem tesznek eleget az egyezményben meghatározott kötelezettségeknek, felelősségre kell vonni.

„Az az abszurd valóság, hogy érvényben vannak nemzetközi szabályozások a gyümölcsök és a dinoszaurusz csontok kereskedelmére is, ám egyáltalán nincs a fegyverekre és a tankokra vonatkozóan” ─ mondta el Jeff Abramson, a Fegyverkereskedelmi szabályozás civil szövetség titkárságának vezetője.

„Az ügy támogatói szerte a világon a sajtón keresztül, illetve közvetlenül a kormányoknál és a minisztereknél azért kampányolnak, hogy azok egy, szigorú irányelvek mentén kialakított és a gyakorlatban is hatékonyan működő Fegyverkereskedelmi Egyezményt hozzanak létre” ─ tette hozzá Abramson.

Az Amnesty International kiemelte, hogy a világ  hat legnagyobb fegyverellátója (a „hat óriás”) ─ név szerint Kína, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ─ nagy mennyiségben juttatnak el fegyvereket a világ számos elnyomó kormányának, annak ellenére, hogy valós esélye van annak, a fegyvereket ezek a „felhasználók” súlyos emberi jogi visszaélésekre alkalmaznák. Így kerültek amerikai gyártmányú fegyverek Egyiptomba és Bahreinbe, Oroszországból és Kínából származók pedig Szudánba.

Az Oxfam nemrégiben közölt kutatásából kitűnik, milyen hatással van a globális szinten 4 milliárd amerikai dolláros éves fegyverkereskedelem a világ legszegényebbjeire, különös tekintettel a konfliktusövezetekben vagy az instabil helyzetű országokban (például Afganisztánban, Szomáliában) élőkre.

A kormányok nagy része támogatja, hogy a július 27-i határidőig egy szigorú egyezményszöveg jöjjön létre. Vannak azonban olyan országok is, akik inkább lazítanának a szabályokon és a meghatározásokon. Az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Szíria és Egyiptom nem sokkal ezelőtt kifejezték: ellenzik, hogy az egyezmény a lőszerekre is érvényes legyen. Kína még tovább ment, ugyanis a kézifegyvereket és az „ajándékozott” harci eszközöket is szeretné az egyezmény hatályán kívül tudni. Néhány közel-keleti ország pedig az emberi jogi kritériumokat nem látná szívesen az egyezményben.

A világ minden részén élő emberek egyre erősödő nyomást gyakorolnak vezetőikre az elkövetkező hetekben annak érdekében, hogy egy szilárd alapokon nyugvó Fegyverkereskedelmi Egyezmény lásson napvilágot a várhatóan július végén záruló tárgyalások eredményeként.

Az Amnesty International és az Oxfam közös közleménye

www.amnesty.org

 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*