Kunsági birkapörkölt a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

Június 30-án Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter fővédnökségével rendezik meg a tizennegyedik karcagi birkafőző fesztivált. Az esemény mottójául a „Júniusban Karcagon, birkaétkek az asztalon” jelmondatot választották. A nem csupán gasztronómiai jellegű esemény a pusztai állattartás örökségét eleveníti fel 1999-től.

Az ezerévesnél régebbi kun rokonság jegyében Fazekas Sándor átadja Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak a megbízólevelét, és megnyitja a kazah tiszteletbeli konzulátust a karcagi önkormányzat épületében.A kunsági birkapörkölt a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén is szerepel, a magyar hagyomány része – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A birkapásztorok megbecsült tagjai voltak a társadalomnak, évszázadokon át alakították ki életformájukat, viselkedésüket, öltözetüket, szokásaikat, a pásztorművészet értékes kincse a magyar folklórnak. Ennek tiszteletére rendezik meg Karcagon a népszerű főzőversenyt és fesztivált.

A június 30-i rendezvényt a vidékfejlesztési miniszter nyitja meg tíz órakor a Múzeumparkban, Varga Mihály miniszter és Dobos László karcagi polgármester társaságában. A fesztivál díszvendége az idén Székelykeresztúr lesz.
A XIV. Karcagi Birkafőző Fesztivál a hagyományos népi étel, a birkapörkölt készítésének versenye. A hajdan nemzeti eledelnek számító birkahús fogyasztása mára alábbhagyott, de az Alföldön ma is népszerűek a birkából készült ételek. Mintegy 200 csapat nevezett be az idei versenyre, a győztesnek Benke László, négyszeres olimpiai bajnok mesterszakács adja át a fődíjat.

A karcagi módra főzött kunsági birkapörkölt a Nagykunság népi táplálkozásának jellegzetes gasztronómiai értéke. A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, a táplálkozásában a juhhús nagyon fontos helyet foglalt el. A nagyállattartó gazdálkodás miatt a tőkeállatnak számító marhát (szürkemarhát) és lovat nem fogyasztották eleink, de a juhhúst annál inkább. Még a 18. században is hatalmas nyájak beretválták a nagykunsági városok határát. A népi táplálkozásban a húsfogyasztás alapját tehát a juhhús adta. Az életmódból adódóan nem is lehetett más. A juh húsát nem tartósították, egy állat levágása után a teljes húsmennyiséget elfogyasztotta a család. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg.

A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. Az elem nevében szereplő „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel és farokkal, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér.

Amerikai Hírújság

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*