Virágzik a Tisza

Tiszavirágok (Polingenia longicauda) lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, rajzó kérészek ezreit látni a Tisza-partján esténként. A csak a Tiszán és mellékfolyóin élő – a vízminőségére igen érzékeny – kérészek tömeges rajzása többnapnyi meleg idő után szombaton kezdődött el a folyó legalsó szakaszán.

A 8-12 centiméter hosszú rovarok a Tisza azon szakaszain fordulnak elő, ahol a partfal kötöttebb, agyagos, ezeken a helyeken lárvái járatokat tudnak fúrni a földbe. A kérészek násztáncát követő párosodás után ugyanis a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák pedig befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emelkednek.

A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a madarak és a ragadozó halak is. Kérészekre vadásznak ilyenkor a folyó partján a sárgarigók, a sirályok, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető is. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszínének közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut. A víz felszínét elhalt tiszavirágtetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le.

Amerikai Hírújság/MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*