“Európa rosszabbul fog élni, mint ahogy megszokta”

Görögországnak már középtávon sincs helye az eurózónában, kilépése azonnali államcsődöt jelentene – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója. Marján Attila beszélt arról is, hogy nem lehet megúszni a reformokat, a megszorításokat az Európai Unióban.Európa számára sem mindegy, ki szerzi meg a hatalmat Görögországban a hétvégi választás után – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója.Marján Attila hozzátette: ha olyan koalíció, vagy párt kerül hatalomra, amely nyíltan elutasítja az unió és az IMF ajánlatát az ország megmentésére, az azt jelentheti, hogy Görögország viszonylag gyorsan elhagyhatja az eurózónát.

“Görögországban jelenleg káosz, anarchia van, az emberek nem fizetnek adót, a közigazgatás leállt, de politikai szinten még nem deklarálták, hogy felrúgják a megállapodást az EU-val és az IMF-fel” – hangsúlyozta a szakértő.

Ha azonban ezt megteszik, és az EU, valamint az IMF beszünteti a pénz folyósítását, az azonnali görög államcsődöt jelent, amikor a nyugdíjakat és a béreket már másnap nem fogják tudni fizetni – tette hozzá.

Marján Attila szerint közép-, illetve hosszútávon Görögországnak nincs helye az eurózónában. A kilépés történhet konszenzusossal, amikor mindenki elfogadja azt, vagy lehet a görög kormány határozott döntése.

“Ilyen esetben paramilitáris állapotok uralkodnak el egy országban, lezárják a határokat, a katonaság eltorlaszolja a bankokat, a bank automatákat. Nagyon kemény időszak lesz Görögország számára, Európának pedig egyetlen egy feladata marad: elhitetni, hogy ez egy távoli balkáni országban játszódó dráma, a mi nagy integrációs eredményünket, a közös pénzünket nem veszélyezteti. Ez nem lesz könnyű” – vélekedett.

A Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója szerint a félelem az, hogy ha Görögországban elindul ez a folyamat, akkor komoly tőkekivonás kezdődik meg Spanyolországból és Olaszországból is.

Fiskális paktum

Az a baj, hogy az elmúlt tíz év gyakorlata részben hitelteleníti a fiskális paktumot – vélekedett Marján Attila. Emlékeztetett arra, hogy a politikusok sok országban egyre nyitottabbak a megszorításokkal szembeni társadalmi elégedetlenségre. A francia választás ékes példa arra, hogy legalábbis a politikai közbeszéd szintjén valami ki kellett találni a fiskális szigor, a megszorítások ellenében – tette hozzá.

Közös gondolkodás, programalkotás körvonalazódik azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a növekedést elindítani. Ez sokkal nehezebb, mint megszorítani – hangsúlyozta a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója, aki ugyanakkor úgy véli: a megszorításokat és a reformokat nem lehet megúszni, és ezek rövidtávon megszorításokként is értelmezhetőek.

Európa reformokra szorul nagyon sok tekintetben, például a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszert illetően, és arra fel kell készülnie, hogy egy jó ideig valószínűleg rosszabbul fog élni, mint ahogy azt megszokta az elmúlt néhány évtizedben – vélekedett.

Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Uniónak nem a formálódó növekedési paktum az első ilyen kezdeményezése, de ma már keveset beszélünk a lisszaboni, illetve a növekedési és foglalkoztatási programról. “A sorsuk eklatáns példa arra, hogy ha a világgazdaság máshogy alakul, mint ahogyan várták, akkor mindegy, milyen politikai deklaráció születik” – összegezte Marján Attila.
Amerikai-Magyar Hírújság/MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*