A nyelvhasználat az élet minden területét érinti

A kormány arra törekszik, hogy mindenki teljes értékű életet tudjon élni a Kárpát-medencében, és mindenki szabadon, félelem nélkül használhassa az anyanyelvét – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a „Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében” című konferencián pénteken.

Az elmúlt évben hívta életre a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet azért, hogy szakmailag jól megalapozott anyagokkal segítse az államtitkárság munkáját. Az intézet mögött azóta számos kutatási program áll, több konferenciát is szervezett, melyek közöl az egyik a mostani nyelvpolitikáról és nyelvi jogokról szóló konferencia – fogalmazott az államtitkár.

undefined

Répás Zsuzsanna (fotó: Pelsőczy Csaba)

Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot a fejlődéshez és a tanuláshoz, így a magyar nyelv megőrzése és ápolása kulcsfontosságú a Kárpát-medencei magyar közösségek fennmaradásában – húzta alá Répás Zsuzsanna.

A Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság felfogása szerint a magyar nemzet határa a magyar nyelvi művelést biztosító intézetek hatáskörével esik egybe. Egy ilyen jellegű nemzetfelfogásban a nyelvi tényező nagyon fontos – szögezte le az államtitkár, hozzátéve: az anyanyelv művelése segítség lehet többek között abban is, hogy a fiatalok közösségen belül házasodjanak.

Répás Zsuzsanna és Hammerstein Judit (fotó: Pelsőczy Csaba)

Répás Zsuzsa kiemelte, a nyelvtanulásra az óvodások a legfogékonyabbak. Ezért is indította el a magyar kormány a „Külhoni magyar óvodák éve” kezdeményezést – mondta. A nyelvi nevelésben azonban a pedagógusok mellett a szülőknek is nagyon fontos szerepük van, hiszen törekedniük kell arra, hogy gyermeküket magyar nyelvű óvodába, majd iskolába írassák be – tette hozzá az államtitkár.

Már 170 éve annak, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelve lett hazánknak. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az egész országban szabad volt a nyelvhasználat: Erdélyre ugyanis nem vonatkozott ez a jogosultság – tájékoztatta a hallgatóságot Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára, hozzáfűzve: ez a hiányosság a következő majdnem kétszáz évben folyamatosan továbböröklődött változó módozatokban.

Ezért az országgyűlés szükségesnek látta, hogy az új Alaptörvényben nemcsak a Magyarországon élő kisebbségek védelmét fektesse le, hanem a magyar nyelv védelmét is alkotmányos védelemben részesítse – emlékeztetett a helyettes államtitkár. Ennek a politikai szándéknak az egyik megjelenése volt november 13-ának a magyar nyelv napjává történő nyilvánítása.

Hammerstein Judit (fotó: Pelsőczy Csaba)
Hammerstein Judit elmondta: a kormány felkért több tudományos intézetet, hogy vizsgálják meg a magyar nyelv helyzetét, és segítsék egy, a szabad nyelvhasználatot előmozdító cselekvési terv elkészítését. Számos különféle hagyományokkal rendelkező országban élnek magyar anyanyelvű emberek, ezért egy olyan nyelvstratégia kidolgozására van szükség, mely figyelembe veszi a közösségek közötti különbségeket – húzta alá a helyettes államtitkár.
kormany.hu

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*