Bandaháborúk Közép-Amerikában

A salvadori mara gengek, azaz utcai bandák tagjai nem nagyon próbálják titkolni hovatartozásukat: könnyen felismerhetők a testüket tetőtől talpig borító tetoválásokról. A kaliforniai börtönökben kapták “kiképzésüket”, és az Egyesült Államokból hazazsuppolt bevándorlókkal együtt kerültek vissza Közép-Amerikába. Ezek a bűnözők Salvadort a világ egyik legveszélyesebb országává tették. A működési területekért folytatott kíméletlen küzdelemben 4374 gyilkosságot követtek el az elmúlt esztendőben – ez a lakosságra vetítve tizenötszöröse az amerikai gyilkossági rátának.

Manapság azonban egyfajta nyugalom jellemzi az ország legvadabb körzeteit. A két legerősebb banda, a Mara Salvatrucha és a Mara 18 márciusban ugyanis fegyverszünetet kötött, ami rögvest kétharmadával csökkentette a gyilkosságok gyakoriságát. A rendőrség szerint május még békésebben kezdődött, és ma már a salvadori erőszakos halálesetek statisztikája közelebb áll a meglehetősen stabilnak tekintett Brazília arányszámaihoz.

Vihar előtti csend
Ráadásul a bűnözők azóta további engedményeket is tettek. Május 2-án kihirdették, hogy nem fognak új tagokat toborozni az iskolákban. Öt nappal később a túlzsúfolt La Esperanza börtön rabjai azt vállalták, hogy nem fogják védelmi pénzek zsarolására felhasználni a börtön telefonjait.  “Szeretnék bocsánatot kérni a társadalomtól és azoktól, akik esélyt adtak nekünk arra, hogy megváltozzunk” – jelentette ki Dionisio Aristides, a Salvatrucha vezetője a londoni The Economist című brit magazinnak. “Mi is emberek vagyunk”.Mások nem olyan biztosak a váratlan jó útra térésben. “A közvélemény fellélegzett, de sokan attól tartanak, hogy ez csak valamiféle vihar előtti csend” – fedte fel David Blanchard tiszteletes, akinek temploma a két rivális banda közötti térségben áll.


Van olyan feltételezés is, hogy a marák csak azért hagyják magukhoz térni a vállalkozókat, hogy aztán még jobban megsarcolhassák őket. Blanchard körzetében több mint 60 üzlet kénytelen volt lehúzni a rolót, miután a bandák arra kényszerítették őket, hogy napi 5-15 dollár összegű “védelmi pénzt” fizessenek. Még az embercsempészek is felpanaszolják, hogy üzletáguk veszteségessé vált, mivel a bandák elveszik tőlük bevételük 70 százalékát. A kormány homályos szerepet játszott a fegyverszünet körüli alkuban. Közvetlenül a március 11-i parlamenti választások előtt 30 vezető gengsztert lazább fegyintézetekbe helyezett át a Zacatecoluca börtönből (amelyet zord körülményeire utalva “Zacatraz” néven is emlegetnek), majd nem sokkal később kivonta a hadsereget a börtönök őrzéséből. A hivatalosságok tagadják, hogy ez egy paktum része lett volna, szerintük a rabok áthelyezése inkább csak a tárgyalások ösztönzésére szolgált. Az ő változatuk szerint a tárgyalásokon Fabio Colindres katolikus püspök közvetített, aki a börtön személyzetének nyújt lelki szolgálatot. Az egyház megerősítette ezt.

Óvatosságra intő példa
A közeli Belize példája óvatosságra int az ilyesfajta fegyverszünetek tekintetében. Az ottani kormány szeptemberben megállapodást kötött az országban működő bandákkal, miután egy gengszter temetésén lövöldözés tört ki. Az akkori alku értelmében a hatóságok teljesítették a gengek állásokra vonatkozó követeléseit, és hamarosan mintegy 200 marero – bandatag – kezdett útjavítási és parkápolási munkákat végezni. A foglalkoztatás heti 20 ezer dollárnak megfelelő dollárba került a belize-i kincstárnak. A bűnözők együttműködésének megvásárlása azonban vitatott módszer. “Minden bizonnyal felháborítja a keményen dolgozó cukornádtermesztő parasztokat, akiket évek óta nem fogadott a miniszterelnök” – jegyezte meg a paktumról a Belize Times című lap.


Douglas Singh biztonsági miniszter szerint viszont a megállapodásnak van gazdasági haszna. “Az erőszak sokba kerül mind az idegenforgalomnak, mind a rendőrségnek. Az utóbbinak állnia kell a nyomozás és az igazságügyi orvosi vizsgálatok költségét. Azt azonban nehéz megmondani, hogy a bűnözés csökkenése pénzben kifejezve mennyit jelent” – magyarázta. Csakhogy mára ez a fegyverszünet megrendült. Szeptembertől márciusig Belize-ben havonta hétre csökkent a gyilkosságok számra, ami feleannyi, mint az előző hat hónap átlaga. Áprilisban viszont megöltek két bandafőnököt, és ez újabb gyilkossági hullámot váltott ki. Egyetlen hónap alatt 21 ember vált az erőszak áldozatává, több mint bármikor az előző két év során ennyi idő alatt.

Erőbeli aránytalanságok
Átmeneti intézkedésként a törékeny fegyverszünetek mindazonáltal hasznosak lehetnek. Blanchard tiszteletes szerint a salvadori megállapodás “lélegzetvételnyi időt biztosíthat a mara erőszak megfékezésére”. A kormány a nyugalmat felhasználhatja arra, hogy “vasöklű” politikáját, amelynek szellemében tömegesen börtönözte be a bűnözőket, kiegészítse új rehabilitációs módszerekkel. 2013 elejére tervezik egy kísérleti vállalkozási központ létrehozását, amely 500 fiatal törvénysértőnek nyújthat munkaalkalmat. A fegyverszünetek azonban ezzel együtt is inkább arra világítanak rá, hogy milyen aránytalanság mutatkozik az alvilági bandák, illetve a közép-amerikai államok ereje között. “Az emberek jó hírként üdvözlik az ilyen megállapodásokat – fejtette ki a brit magazinnak Maria Silva Guillen, a FESPAD nevű agytröszt munkatársa. – Csakhogy végül mindig a bandák döntik el, hogy meddig élhetnek az emberek békében.”

Amerikai Hírújság/MTI press

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*