Magyar cég is pályázhat az EU afganisztáni missziójának védelmére

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 50 millió eurós versenytárgyalást írt ki afganisztáni diplomáciai missziójának védelmére. A biztonsági feladatok ellátására alkalmasak közt egy magyar cég is van, s pályázhat a líbiai misszió védelmével megbízott, botrányba keveredett brit cég is – írta pénteken az EUobserver brüsszeli hírportál.

Az EKSZ csütörtökön írta ki a tendert afganisztáni diplomáciai személyzete és az országban tartózkodó családtagjaik, valamint a követség épületének és az oda érkező látogatók védelmére. Ezen feladatok ellátására az EKSZ 30-50 milliós ajánlatokat vár, amely összegből legalább száz biztonsági őrt, “mobil járőrcsapatokat, felszerelést (és) páncélozott autókat” finanszíroznának.A pályázati kiírásnak öt cég felel meg, köztük – két brit, egy kanadai és egy francia vállalat mellett – a magyarországi Árgus Security.

Az EKSZ listáján szerepel a brit G4S vállalat is, amelyről a héten kiderült: úgy kapott tízmillió eurós megbízást az EU líbiai delegációinak védelmére, hogy nincs engedélye az észak-afrikai országban tevékenykedni. A pályázati eljárásban több további szabálytalanság is felmerült, de a Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezette EKSZ tagadta, hogy bármilyen kedvezményes elbánásban részesítette volna a G4S-t. Az Árgus a líbiai tenderen is indult, s rendelkezett a szóban forgó engedélyekkel. Didier Ranchon, a szintén pályázó kanadai GardaWorld brüsszeli irodájának vezetője kifejtette: az engedélyeztetéstől függetlenül cége és az Árgus is jobb jelentkező volt, mint a G4S, mivel eleve Líbiában tevékenykedtek.

Az afganisztáni jogi helyzet még a líbiainál is bonyolultabb. A pályázat kiírása szerint a győztes vállalatnak “meg kell felelnie az Afganisztánban (tevékenykedő) biztonsági magáncégekkel kapcsolatos 62-es számú elnöki rendeletnek”. A Hamid Karzai afgán államfő által 2010-ben kiadott rendelet eleinte az összes külföldi biztonsági magáncég Afganisztánból való kitiltását irányozta elő, miután azok számos botrányban voltak érintettek az országban. A külföldi cégek és nagykövetségek bírálták Karzai rendeletének eredeti változatát, miután több olyan incidens történt Afganisztánban, amikor helyiekből toborzott biztonsági személyzet saját munkaadójára támadt rá. Karzai később engedélyezte a rendelettől való eltérést a követségek védelmét illetően, s az intézkedés végrehajtásának időpontját is halogatta – olyannyira, hogy az EKSZ jelenleg sincs tisztában azzal, vajon a rendelet már életbe lépett-e, vagy sem.
A nagyjából 75 fős személyzettel rendelkező kabuli EU-képviselet védelmét jelenleg a Page Group látja el, amely szintén a pályázásra alkalmas cégek között van. A brit cég gurkákat – nepáli harcosokat – alkalmaz, akiket az EU biztonsági vezetői szívósságuk miatt tisztelnek, illetve azért, mert a gurka őrök a mínusz 20 fokos kabuli télben és a plusz 45 fokos nyáron is képesek hosszú órákon keresztül éberek maradni.

Amerikai Magyar Hírújság/MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*