Aggasztó Görögország helyzete a német iparszövetség szerint

Mélyen aggasztónak nevezte a görögországi választások nyomán kialakult helyzetet a német iparszövetség (BDI) elnöke. Hans-Peter Keitel szerdán Berlinben elmondta: a politikai stabilitás és az európai elkötelezettség hiánya elbizonytalanítja a befektetőket.

Keitel hangsúlyozta: a BDI jelenleg nem tudja javasolni német vállalatoknak, hogy Görögországban eszközöljenek beruházásokat. “Fogalmunk sincs, merre tart Görögország” – mondta, hozzátéve, hogy a beruházásokhoz megbízható partner kell, akivel 10-20 évre szóló megállapodást lehet kötni.

Kifejtette: Görögország sorsa az euróövezeti tagság miatt az ország és a gazdaság méreténél jóval nagyobb jelentőséggel bír, ezért a német ipar szereplőit tömörítő szövetség is “mély aggodalommal” szemléli a fejleményeket. A görögök számára kedvezőbb lenne, ha az euróövezetben maradnának, a sikeres válságkezelésnek azonban előfeltétele a stabilitás és az elköteleződés az európai integráció mellett. A BDI elnöke külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az euróövezeti válságról általánosságban szólva hangsúlyozta: nem valódi vita a fiskális szigor és a növekedés ösztönzése közti fesztültségről szóló diskurzus, hiszen “mindenki növekedést akar” és mindenki szeretné az államháztartási hiány, illetve az államadósság csökkentését is, de nem lehet megfeledkezni arról, hogy a válságot az állami túlköltekezés és eladósodás váltotta ki. Az államok ezzel a politikával “elveszítették szuverenitásuk egy részét” és “zsarolhatóvá váltak” a pénzügyi piacok által, ezt a kiszolgáltatottságot pedig csak az államháztartás rendbetételével lehet megszüntetni.

Keitel hangsúlyozta: nincs más választás, mint a konszolidáció, és a növekedésnek sincsen alternatívája, állami forrásokkal viszont nem lehet ösztönözni a gazdaságot, “mert nincs rá pénze az államnak”. A közpénzből finanszírozott programok továbbá nem vezetnek hosszabb fenntartható gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor az állam a növekedést gátló elemek kiiktatásával, a szabályozás egyszerűsítésével és a nagy szerkezetek – például az oktatási rendszer – korszerűsítésével támogathatja a gazdaságot. Hans-Peter Keitel pénzügyi vonatkozásban egyedül az uniós támogatások területén lát tennivalót. Kifejtette: hatékonyabban is el lehetne költeni az uniós forrásokat, ezt mutatja például Spanyolország esete, hiszen ott igen jelentős fejlesztéseket valósítottak meg uniós támogatásból, az ország mégis komoly gondokkal küszködik.

Forrás: MTI

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*