Az internet miatt háborog a fél világ

Az internet miatt háborog a fél világ. Nemrégiben játszott le egy jogi és IT szempontból felettébb érdekes meccset az Egyesült Államok saját lakossága ellen: a SOPA olyan mértékű hisztériát okozott a tengeren túl, hogy a kalózkodás-ellenes tervezet mögül előterjesztői is kihátráltak, majd Barack Obama megadta a kegyelemdöfést, és polcra rakták a készülő törvényt.


Valami hasonló készül felénk is, ám az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, vagyis hamisítás-ellenes kereskedelmi egyezmény) merőben eltér a rettegett amerikai jogszabálytól. Mondhatni közel sem ugyanarról van szó, a kiváltott társadalmi reakciók mégis szinte megegyeznek.

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán által kezdeményezett ACTA nem törvény vagy jogszabály, hanem nemzetközi kereskedelmi egyezmény, ami részben az egyik leggyakoribb kifogást is magyarázza. Sokan elítélték a megalkotóit mondván, hogy teljesen titokban készült az egyezmény, a választók és választottaik megkerülésével néhány lobbista dobta össze a megállapodást, ám ez ilyen kereskedelmi paktumok esetén bevett szokás.

A kritizálók afölött is szeretnek átsiklani, hogy a tervezet nem csak az internetről szól: az ACTA védené az eredeti termékeket előállítókat, így szabva gátat a hamisítványok elterjedésének.

Sokak szerint az interneten nehéz értelmezni a hamisítvány fogalmát: definíció szerint az eredetit imitáló készítményről van szó, amit megtévesztés céljából állítottak elő. Ez viszont nem igaz elektronikus tartalmak esetén, hiszen itt jogsértés esetén az eredetivel megegyező másolatok készülnek, és a megtévesztés esete sem áll fenn.


Szintén éles bírálat érte az ACTA-t túlzottan általános megfogalmazása miatt: ezek szerint a szöveg sokféleképpen értelmezhető, és ennek köszönhetően egy mp3 fájl vagy egy kép terjesztéséért is börtönbe kerülhet valaki. Az általános szövegezés nem véletlen: az ACTA nemcsak, hogy nem jogszabály, de alacsonyabb rendű is azoknál: elfogadásával a csatlakozó államok nem hoznak létre új törvényeket, egy keret-egyezményről van szó.

Az egyezmény minden pontjában kifejti, hogy az állam törvénye magasabb rendű, így az ACTA egyetlen pontját sem lehet úgy alkalmazni, hogy az ütközzön a hazai jogszabályokkal vagy az Alkotmánnyal. Ebből adódhatnak azonban a problémák is.

A kereskedelmi megállapodás elfogadása rengeteg tüntetést eredményezett Európa-szerte, ezek hatása nem maradt el. Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk beismerte, hogy hibáztak, elsiették az ACTA aláírását, ezért annak ratifikálását társadalmi párbeszéd előzi majd meg. Ez történt Romániában is, szintén társadalmi párbeszédet ígérnek ratifikális előtt. A ratifikálás egyébként feltétlenül szükséges, amíg ez nem történik meg, az aláíró országban nem lesz hatályos az egyezmény.

Ezen kívül az Európai Közösségek Bírósága nemrégiben hozott egy határozatot, miszerint egy közösségi hálózat üzemeltetője nem kötelezhető a weboldalán közzétett tartalmak szűrésére, márpedig az ACTA-nak ez lenne az egyik alappillére, már ami az internetes tartalmakat illeti.

Összességében az ACTA-ról az biztos, hogy semmi sem biztos. Bár az EU-s tagállamok aláírták, ez még nem jelenti azt, hogy érvénybe lépett: az országoknak, valamint az Uniónak is ratifikálnia kell – amennyiben ez nem történik meg, az egyezmény érvényét veszti.

Ha azonban mégis véglegesítik az elfogadását, ez sem jelent automatikus internetcenzúrát, bebörtönzéseket és súlyos büntetéseket. A mostani egyezmény sokkal inkább tekinthető több szabály harmonizálásának, illetve előkészíti a terepet egy modern szerzői jogvédelmi törvénykezés megalkotására.

Ezeket a törvényeket azonban nem az ACTA fogja lefektetni, ez a csatlakozó országok dolga. Ezért ha úgy érezzük, hogy a keretegyezmény szövegezése túlzottan általános és lehetőséget ad a jogaink sárba tiprására, akkor érdemesebb saját országunk háza táján szétnézni és saját képviselőinkre hatni. A szerzői jogvédelmi törvények megalkotása az ő feladatuk.

A sok vitát kiváltó egyezménnyel kapcsolatosan az IT Café minden érintett felet megkérdezett, így valóban több szemszögből vizsgálható az ügy.

 

Forrás: Mommo

 

 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*