Újabb világörökségi helyszínekkel gazdagodik Magyarország

„Műemlékekkel, örökségvédelemmel foglalkozni nagy kihívás, izgalmas és szerteágazó feladat” – mondta Soós Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A világörökségi lista mintegy ezer helyszínéből nyolc Magyarországon található, s jelenleg is 8-10 új helyszín szerepel a várományosi listán. 

Papp-Váry Árpád szakértő bevezetőként elmondta, a Világörökség Védelem akár Magyarország egészére, akár az egyes településekre nézve is izgalmas kérdés, hogy mik azok a természeti vagy kulturális területek, amire büszkék lehetünk. „Versenyre kelünk más országokkal is a világörökségek tekintetében, ami egyedivé teszi az országot, illetve az egyes településeket” – húzta alá a szakértő.


Soós Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője elmondta: „műemlékkel, örökségekkel foglalkozni ma szép kihívás és szerteágazó feladat; ezen belül a világörökség esetében tulajdonképpen itt is egy nagy nemzetközi márkáról van szó.” A szakértő ismertette, idén negyven éves a Világörökség Egyezmény, jövőre pedig tíz éves lesz a Szellemi Kulturális Örökség megőrzéséről szóló egyezmény. „Az előbbi természeti és kulturális helyszínekről, míg az utóbbi bizonyos kulturális gyakorlatokról szól. Magyarország mindkettőben aktív és jól képviselteti magát” – tette hozzá a szakértő.
A világörökségi listán már mintegy ezer helyszín megtalálható, ebből nyolc Magyarországon. „A hazai világörökségi területekből egy tisztán természeti, mégpedig az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai. Ezenkívül a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta, Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő-táj, valamint a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj kapta meg eddig a megtisztelő és megérdemelt címet.


A várományos listán jelenleg is 8-10 magyarországi helyszín szerepel. Ezek közül Soós Gábor a Rádió Orient műsorában A római limes magyarországi szakaszát, Lechner Ödön autonóm, premodern építészetét, valamint A Tihanyi félszigetet, a Tapolcai-medence tanúhegyeit és a Hévízi tavat emelte ki.
Papp-Váry Árpád a világörökség turisztikai szempontjairól elmondta, általában olyan helyszínek kapják meg ezt a díjat, ami iránt eleve is van érdeklődés, benne vannak a köztudatban. Olyanra is van példa, hogy az elismerés által olyan helyszínek kerülnek „reflektorfénybe”, amelyekről korábban nem tudott a világ.


Soós Gábor a világörökségi listára való felvétel menetéről tájékoztatta a hallgatókat. Elmondta: az értékkritériumhoz kötött, tulajdonképpen egy elvárásrendnek kell megfelelni. „A bizottság tíz kritériumot állított fel, s ebből elég egynek elvárásait teljesíteni.” Ezentúl azonban a részes államnak vállalnia kell, hogy a helyszín védelmének a jogszabályi, logisztikai, intézményi háttere megvan – tette hozzá a szakértő.

Egy nagy kihívás azonban, hiszen a turizmus révén akár tönkre is tehetik a helyszínt – folytatta a főosztályvezető. „Azt kell látni, hogy ez egy megőrzésközpontú egyezmény. A turisztika pedig kihívásként jelenik meg az értékek megőrzésének terén, ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy a turizmus használ az örökségi értékeknek. Az utóbbi időben előtérbe került a fenntartható turizmus kifejezés, mely többek között azt a szándékot is jelöli, hogy a turizmust – a fenntartható munkahelyteremtés és gazdasági növekedés mellett – az értékmegőrzés szolgálatába is állítsuk. . Arról, hogy egyes helyszínek ill. települések miért akarnak a világörökségi listán helyet szerezni, készült egy angliai felmérés, amely négy forgatókönyvet különböztet meg.


Ezek közül az első az SOS örökség, amikor azért szeretne egy helyszín a listára kerülni, mert veszélyes állapotban van és a pályázó forrásokat remél az állapot megőrzésének, javításának érdekében. „Ilyen települések azonban nehezen kerülnek be” – tette hozzá. „A második ennek az ellenkezője, amikor a már jól megőrzött örökség ünnepléseként kerül fel a listára.” Ezenkívül van, akik olyan helyszíneket próbálnak a listára juttatni, amelyek nem annyira ismert helyszínek, de valamilyen kritériumnak megfelelnek, ezáltal felkerülhetnek egy nemzetközi globális térképre. „Ezzel a helynek identitást adok, segítek a helyi gazdasági-társadalmi struktúra fejlődéséhez” – mondta. Az utolsó forgatókönyv pedig az lehet, hogy a pályázó valamiféle előnyöket (pl. marketing, logo, brand) próbál a listára való felkerülés által elérni.

Papp-Váry Árpád elmondta, a jelentkezéskor azt is mérlegelni kell, hogy mennyire egyedülálló értékről van szó. Óvatosnak kell lenni, mert ha túl sok mindent akar egy ország felterjeszteni, azok egymást is ütköztethetik. Perlaky-Papp József, PR stratéga szerint ugyanakkor ez nagyszerű lehetőség a versengésre egy országon belül régiók és városok között. „Tapasztalatom, hogy az az angol gondolatmenet, amiről Gábor mesélt, az Magyarországon is sokat hozhat egy-egy település számára. Ez egyrészről lehet jó lehetőség, másrészről viszont egy teher lehet, amivel később a város nem tud megküzdeni” – tette hozzá. –OrientPress Hírügynökség-

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*