Sinkovits Imre a Nemzet színésze

Sinkovits Imre Budapesten született 1928, szeptember 21-én. Több díjat is kiérdemelt rendkívüli színészi tehetségével, szinte minden olyan elismerést bezsebelt, amit egy ilyen kiválóság a szakmai és a magánéletében elérhetett, megérdemelten. A Kossuth díjas színészóriás, halála előtt egy évvel kapta meg a Nemzet Színésze kitüntető címet.

Göndöcs Terézia és Sinkovits Jenő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot, akárcsak testvéröccse, a szintén kiváló színész Sinkó László. Nagyapja meséi mellett nő fel. A nagypapa mesélt a neves történelmi nagyjainkról és eseményekről: Attiláról, Csaba királyfiról, az 1848-as szabadságharcról. A gazdasági válság ellehetetlenítette szülei vállalkozását és csődbe mentek. Kisebb lakásba kellett költözniük, ahol már öccse született. Nélkülözés enyhítésére édesanyja, varrónői munkát vállalt és az ebből befolyt pénzből igyekezett pótolni a család jövedelmét.  A család helyzete, mikor már stabilizálódott az édesapja pincéri állást szerezett egy jó nevű étteremben.

Így Sinkovits Imre eltudta kezdeni tanulmányait az Árpád Gimnáziumban, ami a háború miatt megszakadt, de 1945 őszén újraindult a tanítás és l947-ben le is tudott érettségizni. Ebben az iskolában életre szóló tapasztalatokat gyűjtött, hiszen itt lett cserkész, amit szeretett és ez lekötötte ifjúsága minden percét. A második világháború alatt, akarata ellenére részt kellett vennie a leventemozgalomban, amit azért nem szeretett, mert élete a cserkészet volt. Egy leventegyakorlat után, mikor diáktársai előtt egy oktató a neve miatt megalázta, apja felvetette, hogy meg kellene változtatniuk a családnevüket. Sinkovits azonban így reagált: „Nem! Édesapám! Most már csak azért is ezzel a névvel mutatom meg!” Igen, megmutatta!

Színész diplomáját 1951-ben szerezte meg, és még ugyan ebben az évben szerződést kapott a Nemzeti Színházhoz. Színpadi szerepei mellett számos filmben is játszott. Egyik legismertebb alakítása: A „tizedes meg a többiek,” felejthetetlen főszerepe volt ez a film. A színpadon és a filmvásznon egyaránt megtalálta helyét. 1956. október 23-án, Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el, szívszorítóan a Nemzeti dalt, felvállalva ezzel későbbi üldöztetését, kockára téve színészi karrierjét.  Sinkovits Imre szavalatát követően a fiatal színész az egész 1956-os forradalom példaképévé vált. Az eseményeket követően a hatalom látószögébe került, a  forradalmat követő időszakban. Igaz a börtönbüntetést elkerüli, de színházi üldöztetését nem. A Kádári rezsim nyomására el kellett hagynia a Nemzeti Színházat. A már akkor is tehetségnek számító Sinkovits, így kerül a József Attila színházhoz, ahol öt évet tölt el.

Fia, Sinkovits-Vitay András apja nyomdokait követve szintén a színművész pályát választotta. Özvegye, Gombos Katalin színművész. Sinkovits Imre sírhelye az Óbudai temetőben található, melyen mindig van friss virág. Egy felejthetetlen ember, egy színészóriás már nincs köztünk, viszont még sokan ma is élnek kortársai közül, akik jó szívvel emlékeznek a Nemzet Színészére, 1956 – hősére…

 

Tamás István

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*